MI ÚJSÁG A FUTRINKA UTCÁBAN?

Bálint Ágnes Cicamicával és Böbe babával

Amikor 1961 elején Bálint Ágnest azzal bízták meg, hogy írjon, válogasson meséket a Nagyapó meséi című műsorhoz, arra gondolt, kezd unalmassá válni, hogy mindig csak mondja valaki a mesét, mint egy rádióban. Valami érdekesebbet kellene kitalálni.
Gondolta legyenek Nagyapó körül szereplők, pl. egy kutya és egy macska. Ez jó párosítás. Így először Cicamica és Morzsi kutya költözött be Nagyapó karosszéke mellé. Ez már valami, de nem elég. Ági vonattal járt be dolgozni és a vonaton reggelente, estelente sok minden történik. Pl. egyik alkalommal az ülésen ott hevert egy baba. A szerkesztő/író képzelete azonnal mocorogni kezdett. Hát Nagyapó miért ne találhatna egy babát a vonaton a mesében is? És megszületett Böbe baba. Ettől kezdve már nem egy mesélő színész, hanem egy egész sereglet, egy valódi bábjátéksorozat szereplői sorakoztak fel esti mesélni. A megrendelést kiadó főszerkesztő nem bánta a változást. Tetszett neki a történet. Sőt még azt is eltűrte - vagy büszkén vállalta? – hogy az egyik szereplő, a Csőr nagyhatalmú főszerkesztője rá hasonlítson.

Megjelent a Csőr!

Sün Sámuel főszerkesztő diktál
Liba Leontinnak a titkárnőnek

Egy sorozat előkészítése izgalommal és sok munkával jár. A műhelyekben lázas munka kezdődött, bábokat, maketteket kezdtek gyártani, miniatűr kellékeket. Babákkal és gyűszűnyi edénykékkel szaladgáltak meglett komoly férfiak. Ezt a hangulatot idézi a Rádióújság beharangozója.

Rádióújság 1961. november 23

 „Mi újság a Futrinka utcában?
Sokan kérdezik ezt mostanában egymástól a Televízióban, és a válasz mindig nagyon komoly: „Már bevezettük a titkos rádiókészülékeket az egérlyukba.””Már megjelent a Csőr első száma.+”A macskasanzont felvettük magnóra, a kolbászdalt most komponálják.””A Lépesméz cukrászda elé hirdetőoszlop kerül.””Cicamica divatos új kalapja kicsit nagyra sikerült.” „A 99-es busz még döcög, de majd megjavítjuk. A zsúfoltságon azonban nem tudunk segíteni…”
Igen, a 99-es busz ugyanolyan zsúfolt, mint a Körúton szaladgáló nagy testvére. És az utcabéliek – bár van köztük egér, róka sündisznó- ugyanúgy kedvelik, vagy nem kedvelik szomszédaikat, ugyanúgy megbámulják az új lakásba költözőket, mint bármelyik igazi pesti, pestkörnyéki utca lakói. Éppen ezért reméljük, hogy ez a gyermekek számára készülő sorozatműsor nem okoz majd gondot a nagypapáknak, nagymamáknak: a képernyőn pergő eseményeket figyelve nem kell unokáiknak holmi elavult fogalmakról, intézményekről előadást tartaniuk…”

Ez volt az első sikeres „szappanopera” a magyar tévében. Bábfilm volt, gyerekeknek készült, mégis mindenki nézte, mert nem mesefigurák, hanem élő emberek szerepeltek a folytatásokban. Ráadásul olyan hétköznapi természetességgel játszottak a színészek, ami akkoriban élő darabokban sem volt szokásos. Cicamica és Böbe baba fecsegése annyira „csajos”, Morzsi morgós gondoskodása, sértődése tipikusan mintha a szomszéd mondaná. A témák, a lakáshiány, a rágalmazás, a lustaság, a szomszéd libák áskálódása, szintén a mindennapokat idézték. 7 rész készült az első szakaszban. Kéthetenként sugározták. Mégis ez alapozta meg a legendát.

 A stúdióban

Ekkor még senki nem tudta, hogyan kell televíziós bábjáték sorozatot készíteni. A fiatal, profi bábos, de egyúttal kezdő televíziós stábnak kellett kitalálnia hogyan legyen. Lelkesek voltak és jókedvűek. Az epizódok forgatókönyve is frissen készült. A bábfilmeket gondosan készítették elő, sokat próbáltak. Centire kidolgozták a kameramozgásokat, hiszen élőben közvetítették a stúdióban játszódó előadást és adás közben rögzítették. A hangulat, az izgalom, az alkotás öröme jól érződik a néha homályos, fekete fehér képkockákon is.

Munka közben.Kende Márta rendező
Szabó Attila asszisztens, Bálint Ágnes szerkesztő-író

Egy kis tévé történet:

A gyerekeknek és az ifjúságnak műsort készítő osztály rendszeresen adott ismeretterjesztő műsorokat iskolásoknak, meséltek a bemondók esti meséket, voltak kisfilmek, bábszínházi közvetítések. A többi részlegtől eltérően ezen a területen nem műfaj, hanem a nézők életkora határozta meg milyen műsorok készüljenek. Amikor lehetőség volt arra, hogy növeljék a szerkesztőség létszámát, meghirdettek egy állást azzal, hogy a jelentkezőnek az óvodásoknak készülő műsorok gondozása lesz a feladata. Szerencsére Bálint Ágnes is jelentkezett a munkára, és Kovács Béla a szerkesztőség vezetője jól választott. Akkor már átjött a televízióhoz  Kende Márta rendező, aki előtte a Bábszínházban és a rádióban is rendezett. A bábszínházi konfliktusok Lévai Sándor tervezőt is a tévéhez sodorták. Remek alkotó gárda gyűlt össze

Az alkotók életrajza  EZEN az oldalon található

Lévai Sándor Sompolyogi figuráját rajzolja
a Futrinka utca makettje mellett

A köcsögház tervei

és ilyen, amikor készen van

B. Kiss István próbál Sompolyogival

MUNKA A PARAVÁN MÖGÖTT. A hatvanas évek elején még nem volt mód a jeleneteket külön-külön felvenni, esetleg ismételni, javítgatni. Mint egy országos, milliós premieren, úgy kellett bemutatni. Így aztán sokat próbáltak. Gyakran éjszakánként, mert a bábszínház napközben, az ottani színházi munkák fontosságára hivatkozva nem adta ki a színészeket. A próbákra készítettek egy „tákolt” paravánt és hungarocell próbabábokat. Nemcsak a bábok mozgását, azt is ki kellett próbálni a színészek hogyan férnek el egymás mellett, nem zavarják -e a másikat, elég -e a két kezük, vagy kell segítség, kell -e kezet váltani, hogy jutnak a kellékükhöz....

Szabó Attila asszisztensként segít ajtót nyitni

Szöllösy Irén Cicamica próbabábuval.
Ezek a bábok különben egyszerű ujjbábokként szerepeltek önállóan is

Major Ida Böbebabával

Pletykázás: /de nagyon jellemző/

Böbe Baba a legnépszerűbb figura volt a Futrinka utca szereplői között. Higgadtsága jól ellensúlyozta a kissé meggondolatlan, szertelen Cicamicát. Volt Böbének egy sajátos hanghordozása. „Pestiesen” beszélt. Mondhatnánk nyafogott, de csak egy kicsit. És ez a beszédmodor divattá vált. Magam, aki a hatvanas években gimnazista voltam jól emlékszem, hogy otthon a faluban mi lányok bizony úgy beszéltünk, mint Böbe Baba. Olyannyira elterjedt ez a böbebabázás, hogy szemet szúrt a nevelőknek, és leveleket írtak, hogy kikérik maguknak. És kritizáló újságcikkek jelentek meg. Az egyedi hang az egyendivat és egyenviselkedés korszakában nem volt helyénvaló. Az alkotók - mögöttük a rajongó gyerekekkel, felnőttekkel - sokáig megvédték Böbe Babát, de az új sorozatban azért már nem szerepelt.

IDŐUGRÁS
2018 decemberében a FilmesHázban Bálint Ágnes emlékező est zajlott. Itt mondta el egy huszonéves fiatalember, filmtudományszakos forgatókönyvíró, Bánszki Kristóf, hogyan látta és látja a Futrinka utcát, népszerűségét, továbbélését:

Egy kis adalék a korabeli sajtóból:

Békés Megyei Népújság /1963. október 27. vasárnap – Lenkefi Konrád –/

 „(...) Érdekes vita alakult ki a filmklubban megrendezett baráti beszélgetésen. A jelenlevő szakemberek elsősorban a tv bábműsorát bírálták, ezen belül is főleg a Mi újság a Futrinka utcában?, valamint a Cicavízió c. adásokat. Annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a fent említett műsorok pedagógiai szempontból erősen kifogásolhatók. Példaként több felszólaló megemlítette az országszerte ismert Böbe Babát, aki sok esetben vét a szép magyar beszéd szabályai ellen, s mintegy esszenciája a pesti úgynevezett körúti zsargon-nyelvnek, mely feltétlenül romboló hatású az anyanyelvi oktatást illetően.  Többen megemlítették, hogy Cica Mica és Böbe Baba tulajdonképpen nem a gyermekek életkori sajátosságaihoz mért figurák. Sokkal inkább a kabarét kedvelő felnőtteknek szólnak szóhasználataik, kiszólásaik és egész játékon belüli életük. (...)” – 9. oldal (Gondolatok az UNIMA Magyar Tagozatának II. közgyűléséről – Miért kifogásolható a tv Cicavízió című műsora)

Petőfi Népe /1963. október 29. kedd – Dr. Bakkay Tiborné/
"...A FILMKLUBBAN rendezett vitán többek között szó volt, a televízió jelentőségéről is.  Az UNIMA-tagok, akik nemcsak hivatásos bábművészek – saját hivatásuk szemszögéből vagy mint szülők, nevelők – régóta szunnyadó véleményüket mondták el a Futrinka utcai bábsorozatról. A bábosok tudják: gyermekek számára mindig megragadó a bábjáték akkor is, ha a felnőtt tudatos, felelős kritikája elítéli. Ezzel azonban nem szabad visszaélni. A Futrinka utca kiváló színészeket szerepeltet. Ők, de elsősorban a gyermekvilág megérdemelnék, hogy egy hozzájuk közelálló téma a nekik megfelelő irodalmi nyelven szólaljon meg. De nincs lelkesítő hőse, világosan elhatároló figurája sem a darabnak. A negatív, ellenszenves rókával szemben egy „nyárspolgári” cica, Böbe-baba és egy általában pórul járó, jó szándékú kutya szerepel.  Böbe kis kopasz fejével gyermek lehetne, de ha megszólal egy pesti barátnő hanghordozásával ilyeneket mond: „Te odaadtad a rókának a szép moher takaródat, amit az IKKÁ-ba vettél?”  Ez a stílus és tartalom még a pesti gyerekeknek sem adhat irodalmi, művészi élményt, vidéken meg éppen hamis és idegen." 

Köznevelés /1963. november 8. péntek – T. G./
"Böbe baba szerepeinek egyik sarkalatos hibája: sztárszerepek, testhez alkotva. Lehet, hogy egyes szülőknek, felnőtteknek, nevelőknek és egyes íróknak, valamint rendezőknek ezek a kotnyeles, minden lében kanál kislányok és kisfiúk az „édes”, az „ennivaló” „csöppségek”, én azonban azon a véleményen vagyok, hogy ezek a kisokosok és azok a kisokos szerepek, amilyeneket Böbe baba is alakít, nagy adag individualizmust tartalmaznak és ezen keresztül a gyermek karrierizmus, a gyermekprimadonnáskodás kellékeit is magukban hordják. Nem ilyen harsány, fölényes és fölényeskedő okosság a jellemzője a közösségi szellemben nevelt gyermeknek.

A gyerekek ezrei szívják magukba élményszerűen Böbe baba harsány, fölényes, individualista okosságát. És ez így és ezért nincs jól. Nevelésünk egész szellemével ellenkezik ez az individualizmus..."

A hogy mégis mennyire a gyerekeknek szólt ez a sorozat a rajongó levelek sokasága bizonyítja:
A Rádióújság színes hírei között olvastuk:

„A „Futrinka utca” szerkesztője felbontja a duzzadt, vastag borítékot - életnagyságú, szürke rongy-egérke hullik ki belőle. Fél füle hiányzik. Mellette levél: „Mivel Cica-Mica nem szeret dolgozni, nincs pénze ennivalóra, így azt gondoltuk, ezzel a kisegérrel jóllakhat. Igaz, az egyik füle elveszett, de ha megtaláljuk, azt is elküldjük. Jó étvágyat! Gyürki Kamilla III. o. tan.” Elsőosztályos öcsikéje Kálmán még hozzáírta: Erre mifelénk sok egér van és ha Cica-Mica akar dolgozni, biztos találna olyan házat, ahol munkájáért megbecsülnék.”

Az első adások:

1961. november 23. Csütörtök
17:30 Mi újság a Futrinka utcában?
Egy szobakonyhás tejesköcsög
Bábjáték

1961. december 7. Csütörtök
17:30 Kicsinyek műsora
Mi újság a Futrinka utcában?
Szárazkolbászkerítés

1961. december 24. Vasárnap
16:00 LESKELŐDÉS HELYETT c. összeállításban:
Mi újság a Futrinka utcában?
 III. Kolbász helyett korcsolya

1962. január 25. Csütörtök
17:30 Mi újság a Futrinka utcában?
IV. Sárgarépafőzelék

1962. február 22. Csütörtök
17:30 Böbe baba postája
Bábjelenet

1962. március 3. szombat
17:35 Mi újság a Futrinka utcában?
Bál a Csuporban
Bábjelenet

1962. április 23.

Az első 17 rész címe és bemutatója:

	epizód címe	dátum	nap	időpont
1.	Egy szoba-konyhás tejesköcsög	1961. november 23.	csütörtök	17:30
2.	Szárazkolbász kerítés	1961. december 7.	csütörtök	17:30
3.	Kolbász helyett korcsolya	1961. december 24.	vasárnap	16:00
4.	Sárgarépafőzelék	1962. január 25.	csütörtök	17:30
5.	Bál a Csuporban	1962. március 3.	szombat	17:35
6.	Ingyen látványosság	1962. április 5.	csütörtök	17:45
7.	Egy pohár tej dorombolással	1962. április 23.	hétfő	09:40
8.	Szép álmokat, Cicamica!	1962. június 16.	szombat	17:20
9.	A törhetetlen autó	1963. október 20.	vasárnap	18:10
10.	Zsebkendő és tűzijáték	1963. november 17.	vasárnap	10:25
11.	A hurkabőrke körbejár	1963. december 24.	kedd	16:45
12.	Robog a táltos	1964. január 26.	vasárnap	10:30
13.	Kedves Liba Leontin	1964. április 4.	szombat	11:00
14.	A Mézesbajszú	1964. május 2.	szombat	18:50
15.	A harangjáték	1964. május 31.	vasárnap	19:00
16.	Kerületi egérnapok	1964. július 5.	vasárnap	19:20
17.	Fogadó az Aranybolhához	1964. augusztus 20.	csütörtök	19:00

A főszereplők életrajza ITT

stábfotó 1962

eredeti aláírásokkal

nagy stáb fotó 1963

Források:
Bálint Ágnes honlapja
A Bálint Ágnes Emlékház kiállítási anyagai
Sanyi manó - szerkesztő: Shah Gabriella - Gaál István Egyesület kiadása - 2014
Balogh Géza: A bábjáték Magyarországon - Vince Kiadó 2010

Rádió és Televízió Újság
Bánszki Kristóf (ELTE Filmtudomány Tanszék mesterkurzus hallgató) cikkgyűjteménye

Személyes emlékezések 

A fotók Bálint Ágnes, Kende Márta, Szabó Attila hagyatékából, valamint internetes oldalakról.

A ZSEBTÉVÉ BÁBJAI

A Zseb tévé, óvodásoknak szóló, játékos magazinműsor  1966-ban indult útjára és a nyolcvanas évek közepéig képernyőn volt. Többször változott a stáb, a műsorvezető személye, de a bábok nem öregedtek és megőrizték alapvető  karakterüket. Ők őrizték a zsebtévés érzést.

1966. szeptember 15. Az első adás.

1966

1965-ben Apor Judit szerkesztőt arra kérték, hogy az 5-8 éves korosztálynak készítsen olyan magazin műsort, ami nevelő célzatú jeleneteket tartalmaz, sok tanulsága van, ugyanakkor érdekes is a kicsik számára. A zenei műsorairól ismert szerkesztő Tóth Esztert választotta írónak.

Amikor az első forgatókönyv elkészült a szerkesztőség vezetője a fiatal Szabó Attilát bízta meg a rendezéssel, aki nagy lendülettel és ambícióval látott munkához. Harsány, szórakoztató műsort képzelt el. A televízió technikai fejlődése éppen eljutott nálunk is arra a szintre, hogy már trükköket alkalmazhattak. Így pl. kiléphetett a versmondó lány a könyvből, tárgyak mozogtak a térben. Ezek manapság a képi világ legtermészetesebb részei, de akkor komoly újdonságnak számítottak. 

Szabó Attila egy trükk beállítását nézi. 1966

Egy műsor gyakran viták, mit ne mondjak veszekedések során alakul ki. A Zseb-Tévé ezek közé tartozott. Apor Judit konzervatívabb, szokványosabb megoldásokat szeretett volna. Az igazi konfliktust azonban a műsorvezető személyének kiválasztása okozta. Szabó Attila nemcsak új formát, új látványt akart, hanem abból kiindulva, hogy a műsorban több báb is szerepel, egy fiatal bábszínésznek szánta a műsorvezető szerepét. Nem minden konfliktus nélkül lett Levente Péter, az Állami Bábszínház művésze az első Móka Miki

Móka Miki: Levente Péter

pletyka, legenda, akár igaz is lehet:

Amikor a tévéhez kerültem, 1970-ben sok változatban hallottam azt a történetet, hogyan lett mégis Levente Móka Miki. A leggyakoribb változat:

Éppen a TV nagy aulájában ültek le író, szerkesztő, rendező, egy megbeszélésre. A hatvanas években a televízió büféje, az aula amolyan találkozó hely volt, ahol sokan megfordultak, nemcsak a tévések, hanem színészek, írók is bejöttek egy kávéra, beszélgetni, ismerkedni. Még egy előnye volt az aulának. Abban az időben kevés embernek volt még otthon telefonja, viszont az aula számát meg lehetett adni:
  - 2 és 3 között ezen a számon hívhattok!
 Amikor a hívást felvette a pincér, bekiabált a tömegbe:
 - XY művészurat telefonon keresik, Itt van X Y? -
(legalább háromszor elhangzott a név, szerepeket lehetett kapni ezzel a módszerrel.)
A zsebtévés megbeszélés közepén is  felhangzik egy ilyen hívás:
 Levente Pétert kérik a telefonhoz!
Mindenki felnézett szokás szerint.
Itt van Levente Péter?
És elindult egy magas, vagány férfi, - kiköpött a fiatal Vittorio Gassmann - nevetősen, hangosan köszöngetve.
 - Ki ez a fickó? - kérdezték a hölgyek

 - Ő az! Róla beszélek  - mondta a rendező - Őt szeretném műsorvezetőnek!
Hm. Valóban?
Mi ez, ha nem JEL? És a kétkedők beadták a derekukat.

Hakapeszi Levente Péterrel a Füles címlapján 1973 - ban

Persze a véletlen, meg a jel csak egy pillanat, a sikerhez az is kellett, hogy a fiatalember alkalmas legyen a feladatra. Péter kiváló bábmozgató, remek pantomimes, mindemellett műsorvezetői tehetsége is van. Úgy beszélget a kisóvodásokkal és a bábokkal mintha felnőttek lennének, mégis megértik minden szavát.

Megfigyelhetjük, hogy a korai zsebtévékben milyen szoros, mondhatni bensőséges a bábok és Móka Miki kapcsolata, Levente Péter gyakran maga mozgatja nemcsak az eleve az ő kezére készített Frigyes mestert, hanem Bunyós Bálintot is.

A videó részletben megfigyelhető, hogy nemcsak teljes harmóniában vannak Szöllősy Irénnel, aki Bunyós Bálint hangja és mozgatója, de egy ponton Péter át is veszi a figurát és maga mozgatja, Szöllősy Irén  a hangot adja hozzá, szinkronizálja.

Szabó Attila és Levente Péter a  Zseb tévé egyik adásának próbáján.
1966

Később, amikor Szabó Attilát mégiscsak kiintrikálták a sorozatból, az Őt követők – Katkics Ilona, Somhegyi Béla, leghosszabban Kovács Kati – megtartották a zsebtévés formát. Egy idő után Levente Péter is elköszönt és a szerepét Gyabronka József vette át. A  bábozás nem könnyű szakma, megváltozott Miki és a bábpartnerek viszonya,

Móka Miki: Gyabronka József

Ugyanakkor Gyabronka kedves személyisége, barátságos lénye megnyerte a nézőket, sokak az Ő Móka Miki figuráját szeretik.
Két nagy korszakra osztható a Zsebtévé története. Az dönti el, hogy Levente vagy Gyabronka az igazi Móka Miki, hogy ki mikor volt kisgyerek s melyiküket nézte a tévében hetente vasárnaponként. Akik 1970 után születtek másik Móka Mikit ismernek, mint akik a hatvanas hetvenes években voltak kiskorú tévé nézők.

De a bábok minden korszakban ugyanolyanok maradtak. Nem öregedtek és a karakterükön sem történt változás.

TAKÁCS /BUNYÓS/ BÁLINT

Bunyós Bálint hivatalos nevén Takács Bálint, a ROSSZ KISFIÚ. Soha nem fogad szót, nem érti, miért kell így vagy úgy viselkedni. Mindig megtalálja a logikátlanságot a felnőttek utasításaiban, aztán Miki hathatós segítségével a kedves tanmese tanulsággal ér véget, ahogy ezt a kor megkívánta az írótól. A vörös, szeplős, izgága Bálint ugyanakkor képes volt az oktató történeteket úgy eladni, hogy közben mindenki szerette őt.

Bunyós Bálintot Szöllősi Irén mozgatta az asztal alól, vagy valaki takarásából. Ő adta a hangját is ezt a rekedtes, vagány kisfiú hangot.

A jól sikerült bábot Lévai Sándor tervezte. Bunyós kesztyűs báb, egy fontos ponton tért el a szokásostól. Az arca képlékeny anyagból készült, és volt az orránál egy kis fémkarika, amibe a mozgató beakasztotta az ujját, s így a báb bármikor tudott fintorogni, húzni az orrát, vagy megszeppenni.  

FURFANGOS FRIGYES

Furfangos Frigyes egy vicces labdabáb. Kicsi, gnóm manó, akinek mindig a legfurfangosabb kérdések jutnak az eszébe. Eredetileg Levente Péter öklére tervezték, Péter térdén ült úgy mozgatta, játszott vele. Furfangos hangját Kemény Henrik adta.

Frigyes mester sokat grimaszolt, rosszallását kárörvendezését és csodálkozását nemcsak Kemény Henrik sokszínű hangjával, hanem arcjátékával is ki tudta fejezni. Itt is az „orrhúzó karikát” alkalmazták. A szemüveg sokat ugrál, a Mester orráról a homlokára. Ezt az orr mozgatásával lehetett megoldani. Úgy helyezték el a szemüveg szárát, hogy egyféle orrmeghúzással felugorjon a sapkára. Bár könnyűnek tűnik, de sok gyakorlást igényelt Frigyes mozgatása.

HAKAPESZI MAKI

Kemény Henrik Hakapeszi és a kamera

HAKAPESZI, HA KAP, ESZI! Maki máig a legnépszerűbb a Zseb tévé bábjai közül. Egy bájos marionett báb Kemény Henrik és Lévai Sándor közös munkája. Henrik így emlékezik a készülésére: „Hakapeszi Maki az egyik legkedvesebb tévés szerepem és munkám volt a Zsebtévében. Lévai Sanyi barátommal találtuk ki a figurát. Ő a látványt tervezte, én a mechanikát és a szerkezetet. A bábot magát teljes egészében én alkottam, bütyköltem meg. Sok óra kísérletezése van benne, hogy minden úgy mozduljon, ahogy megálmodtuk. Nagyon elégedettek voltunk vele mindketten, amikor láttuk mozogni, nevetni a kedves, esetlen Makit. Én egy életre annyira megszerettem, hogy az eredetit otthon őrzöm jól becsomagolva. Már jóval a tévés szereplések után kitaláltuk Matyival, a testvéremmel, hogy a Vitéz László játékokat követően rövid Hakapeszi etűdökkel lepjük meg a közönséget. Nem igaz, mennyire elkábítottuk őket a Maki nevetős, rövid jeleneteivel.”

A részlet és a kép Láposi Terka:
Életem a bölcsőtől a sírig c. Kemény Henrik
életéről szóló albumából való

Hakapeszi az első időben Alfonsót hergelte pimasz átveréseivel.

Később Szuhay Balázs vette át a szerepet

A lényeg nem változott az évek során. Maki valamilyen teljesen agyament furfangos ötlettel átverte egy nagy tábla csoki ellenében a Hiszékeny járókelőt, aztán Móka Miki úgy forgatta a jelenetet, hogy egy kicsit Maki is megüsse a bokáját, de ez soha nem tántorította vissza az újabb tréfáktól.

"Véget ért a móka mára,

Zárul Miki mókatára.

De ha tetszett, nemsokára visszavárhatsz,

Jóska, Sára, Tercsi, Fercsi, Kata, Klára,

S valahány név a naptárba'

Eljövök még hozzátok,

Viszont látásra pajtások!"

Zseb tévé

1966. szeptember 15.
Tarka barka műsor – gyerekeknek

Írta Tóth Eszter
Dramaturg: Apor Judit

Móka Miki: Levente Péter
Bunyós Bálint Szöllősy Itén

Hakapeszi Maki: Kemény Henrik

Díszlettervező: Szabó László
Bábtervező: Lévai Sándor
Illusztrációk: Koós Iván
Vezető operatőr: Varga Vilmos
Rendező: Szabó Attila

Zseb tévé
15 évvel későbbi adások

Írta: Tóth Eszter
szerkesztő: Szellő Rózsa

Móka Miki: Gyabronka József
Bunyós Bálint: Szöllősy Itén

Hakapeszi és Frigyes Mester: Kemény Henrik
Hiszékeny Úr: Szuhay Balázs

Báb és díszlettervező: Lévai Sándor

Jelmeztervező: Báti Alice

Műszaki vezető: Morva Ferenc

Vezető operatőr: Dobay Sándor

Gyártásvezető: Pintér Alinka

Rendező: Kovács Kati

Források:
Levente Péter interjúk, személyes elbeszélés
Rádió és Televízió Újság
Láposi Terka: Életem a bölcsőtől a sírig. Kemény Henrik életrajzi album

Utóhang: A nyolcvanas években, mikor a műsor már elfáradt próbálkoztak más szereplőkkel, más formával felfrissíteni. Ezeket én már egy másik műsornak tekintem, véletlen címegyezéssel.