MI ÚJSÁG A FUTRINKA UTCÁBAN?

Bálint Ágnes Cicamicával és Böbe babával

Amikor 1961 elején Bálint Ágnest azzal bízták meg, hogy írjon, válogasson meséket a Nagyapó meséi című műsorhoz, arra gondolt, kezd unalmassá válni, hogy mindig csak mondja valaki a mesét, mint egy rádióban. Valami érdekesebbet kellene kitalálni.
Gondolta legyenek Nagyapó körül szereplők, pl. egy kutya és egy macska. Ez jó párosítás. Így először Cicamica és Morzsi kutya költözött be Nagyapó karosszéke mellé. Ez már valami, de nem elég. Ági vonattal járt be dolgozni és a vonaton reggelente, estelente sok minden történik. Pl. egyik alkalommal az ülésen ott hevert egy baba. A szerkesztő/író képzelete azonnal mocorogni kezdett. Hát Nagyapó miért ne találhatna egy babát a vonaton a mesében is? És megszületett Böbe baba. Ettől kezdve már nem egy mesélő színész, hanem egy egész sereglet, egy valódi bábjátéksorozat szereplői sorakoztak fel esti mesélni. A megrendelést kiadó főszerkesztő nem bánta a változást. Tetszett neki a történet. Sőt még azt is eltűrte - vagy büszkén vállalta? – hogy az egyik szereplő, a Csőr nagyhatalmú főszerkesztője rá hasonlítson.

Megjelent a Csőr!

Sün Sámuel főszerkesztő diktál
Liba Leontinnak a titkárnőnek

Egy sorozat előkészítése izgalommal és sok munkával jár. A műhelyekben lázas munka kezdődött, bábokat, maketteket kezdtek gyártani, miniatűr kellékeket. Babákkal és gyűszűnyi edénykékkel szaladgáltak meglett komoly férfiak. Ezt a hangulatot idézi a Rádióújság beharangozója.

Rádióújság 1961. november 23

 „Mi újság a Futrinka utcában?
Sokan kérdezik ezt mostanában egymástól a Televízióban, és a válasz mindig nagyon komoly: „Már bevezettük a titkos rádiókészülékeket az egérlyukba.””Már megjelent a Csőr első száma.+”A macskasanzont felvettük magnóra, a kolbászdalt most komponálják.””A Lépesméz cukrászda elé hirdetőoszlop kerül.””Cicamica divatos új kalapja kicsit nagyra sikerült.” „A 99-es busz még döcög, de majd megjavítjuk. A zsúfoltságon azonban nem tudunk segíteni…”
Igen, a 99-es busz ugyanolyan zsúfolt, mint a Körúton szaladgáló nagy testvére. És az utcabéliek – bár van köztük egér, róka sündisznó- ugyanúgy kedvelik, vagy nem kedvelik szomszédaikat, ugyanúgy megbámulják az új lakásba költözőket, mint bármelyik igazi pesti, pestkörnyéki utca lakói. Éppen ezért reméljük, hogy ez a gyermekek számára készülő sorozatműsor nem okoz majd gondot a nagypapáknak, nagymamáknak: a képernyőn pergő eseményeket figyelve nem kell unokáiknak holmi elavult fogalmakról, intézményekről előadást tartaniuk…”

Ez volt az első sikeres „szappanopera” a magyar tévében. Bábfilm volt, gyerekeknek készült, mégis mindenki nézte, mert nem mesefigurák, hanem élő emberek szerepeltek a folytatásokban. Ráadásul olyan hétköznapi természetességgel játszottak a színészek, ami akkoriban élő darabokban sem volt szokásos. Cicamica és Böbe baba fecsegése annyira „csajos”, Morzsi morgós gondoskodása, sértődése tipikusan mintha a szomszéd mondaná. A témák, a lakáshiány, a rágalmazás, a lustaság, a szomszéd libák áskálódása, szintén a mindennapokat idézték. 7 rész készült az első szakaszban. Kéthetenként sugározták. Mégis ez alapozta meg a legendát.

 A stúdióban

Ekkor még senki nem tudta, hogyan kell televíziós bábjáték sorozatot készíteni. A fiatal, profi bábos, de egyúttal kezdő televíziós stábnak kellett kitalálnia hogyan legyen. Lelkesek voltak és jókedvűek. Az epizódok forgatókönyve is frissen készült. A bábfilmeket gondosan készítették elő, sokat próbáltak. Centire kidolgozták a kameramozgásokat, hiszen élőben közvetítették a stúdióban játszódó előadást és adás közben rögzítették. A hangulat, az izgalom, az alkotás öröme jól érződik a néha homályos, fekete fehér képkockákon is.

Munka közben.Kende Márta rendező
Szabó Attila asszisztens, Bálint Ágnes szerkesztő-író

Egy kis tévé történet:

A gyerekeknek és az ifjúságnak műsort készítő osztály rendszeresen adott ismeretterjesztő műsorokat iskolásoknak, meséltek a bemondók esti meséket, voltak kisfilmek, bábszínházi közvetítések. A többi részlegtől eltérően ezen a területen nem műfaj, hanem a nézők életkora határozta meg milyen műsorok készüljenek. Amikor lehetőség volt arra, hogy növeljék a szerkesztőség létszámát, meghirdettek egy állást azzal, hogy a jelentkezőnek az óvodásoknak készülő műsorok gondozása lesz a feladata. Szerencsére Bálint Ágnes is jelentkezett a munkára, és Kovács Béla a szerkesztőség vezetője jól választott. Akkor már átjött a televízióhoz  Kende Márta rendező, aki előtte a Bábszínházban és a rádióban is rendezett. A bábszínházi konfliktusok Lévai Sándor tervezőt is a tévéhez sodorták. Remek alkotó gárda gyűlt össze

Az alkotók életrajza  EZEN az oldalon található

Lévai Sándor Sompolyogi figuráját rajzolja
a Futrinka utca makettje mellett

A köcsögház tervei

és ilyen, amikor készen van

B. Kiss István próbál Sompolyogival

MUNKA A PARAVÁN MÖGÖTT. A hatvanas évek elején még nem volt mód a jeleneteket külön-külön felvenni, esetleg ismételni, javítgatni. Mint egy országos, milliós premieren, úgy kellett bemutatni. Így aztán sokat próbáltak. Gyakran éjszakánként, mert a bábszínház napközben, az ottani színházi munkák fontosságára hivatkozva nem adta ki a színészeket. A próbákra készítettek egy „tákolt” paravánt és hungarocell próbabábokat. Nemcsak a bábok mozgását, azt is ki kellett próbálni a színészek hogyan férnek el egymás mellett, nem zavarják -e a másikat, elég -e a két kezük, vagy kell segítség, kell -e kezet váltani, hogy jutnak a kellékükhöz....

Szabó Attila asszisztensként segít ajtót nyitni

Szöllösy Irén Cicamica próbabábuval.
Ezek a bábok különben egyszerű ujjbábokként szerepeltek önállóan is

Major Ida Böbebabával

Pletykázás: /de nagyon jellemző/

Böbe Baba a legnépszerűbb figura volt a Futrinka utca szereplői között. Higgadtsága jól ellensúlyozta a kissé meggondolatlan, szertelen Cicamicát. Volt Böbének egy sajátos hanghordozása. „Pestiesen” beszélt. Mondhatnánk nyafogott, de csak egy kicsit. És ez a beszédmodor divattá vált. Magam, aki a hatvanas években gimnazista voltam jól emlékszem, hogy otthon a faluban mi lányok bizony úgy beszéltünk, mint Böbe Baba. Olyannyira elterjedt ez a böbebabázás, hogy szemet szúrt a nevelőknek, és leveleket írtak, hogy kikérik maguknak. És kritizáló újságcikkek jelentek meg. Az egyedi hang az egyendivat és egyenviselkedés korszakában nem volt helyénvaló. Az alkotók - mögöttük a rajongó gyerekekkel, felnőttekkel - sokáig megvédték Böbe Babát, de az új sorozatban azért már nem szerepelt.

IDŐUGRÁS
2018 decemberében a FilmesHázban Bálint Ágnes emlékező est zajlott. Itt mondta el egy huszonéves fiatalember, filmtudományszakos forgatókönyvíró, Bánszki Kristóf, hogyan látta és látja a Futrinka utcát, népszerűségét, továbbélését:

Egy kis adalék a korabeli sajtóból:

Békés Megyei Népújság /1963. október 27. vasárnap – Lenkefi Konrád –/

 „(...) Érdekes vita alakult ki a filmklubban megrendezett baráti beszélgetésen. A jelenlevő szakemberek elsősorban a tv bábműsorát bírálták, ezen belül is főleg a Mi újság a Futrinka utcában?, valamint a Cicavízió c. adásokat. Annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a fent említett műsorok pedagógiai szempontból erősen kifogásolhatók. Példaként több felszólaló megemlítette az országszerte ismert Böbe Babát, aki sok esetben vét a szép magyar beszéd szabályai ellen, s mintegy esszenciája a pesti úgynevezett körúti zsargon-nyelvnek, mely feltétlenül romboló hatású az anyanyelvi oktatást illetően.  Többen megemlítették, hogy Cica Mica és Böbe Baba tulajdonképpen nem a gyermekek életkori sajátosságaihoz mért figurák. Sokkal inkább a kabarét kedvelő felnőtteknek szólnak szóhasználataik, kiszólásaik és egész játékon belüli életük. (...)” – 9. oldal (Gondolatok az UNIMA Magyar Tagozatának II. közgyűléséről – Miért kifogásolható a tv Cicavízió című műsora)

Petőfi Népe /1963. október 29. kedd – Dr. Bakkay Tiborné/
"...A FILMKLUBBAN rendezett vitán többek között szó volt, a televízió jelentőségéről is.  Az UNIMA-tagok, akik nemcsak hivatásos bábművészek – saját hivatásuk szemszögéből vagy mint szülők, nevelők – régóta szunnyadó véleményüket mondták el a Futrinka utcai bábsorozatról. A bábosok tudják: gyermekek számára mindig megragadó a bábjáték akkor is, ha a felnőtt tudatos, felelős kritikája elítéli. Ezzel azonban nem szabad visszaélni. A Futrinka utca kiváló színészeket szerepeltet. Ők, de elsősorban a gyermekvilág megérdemelnék, hogy egy hozzájuk közelálló téma a nekik megfelelő irodalmi nyelven szólaljon meg. De nincs lelkesítő hőse, világosan elhatároló figurája sem a darabnak. A negatív, ellenszenves rókával szemben egy „nyárspolgári” cica, Böbe-baba és egy általában pórul járó, jó szándékú kutya szerepel.  Böbe kis kopasz fejével gyermek lehetne, de ha megszólal egy pesti barátnő hanghordozásával ilyeneket mond: „Te odaadtad a rókának a szép moher takaródat, amit az IKKÁ-ba vettél?”  Ez a stílus és tartalom még a pesti gyerekeknek sem adhat irodalmi, művészi élményt, vidéken meg éppen hamis és idegen." 

Köznevelés /1963. november 8. péntek – T. G./
"Böbe baba szerepeinek egyik sarkalatos hibája: sztárszerepek, testhez alkotva. Lehet, hogy egyes szülőknek, felnőtteknek, nevelőknek és egyes íróknak, valamint rendezőknek ezek a kotnyeles, minden lében kanál kislányok és kisfiúk az „édes”, az „ennivaló” „csöppségek”, én azonban azon a véleményen vagyok, hogy ezek a kisokosok és azok a kisokos szerepek, amilyeneket Böbe baba is alakít, nagy adag individualizmust tartalmaznak és ezen keresztül a gyermek karrierizmus, a gyermekprimadonnáskodás kellékeit is magukban hordják. Nem ilyen harsány, fölényes és fölényeskedő okosság a jellemzője a közösségi szellemben nevelt gyermeknek.

A gyerekek ezrei szívják magukba élményszerűen Böbe baba harsány, fölényes, individualista okosságát. És ez így és ezért nincs jól. Nevelésünk egész szellemével ellenkezik ez az individualizmus..."

A hogy mégis mennyire a gyerekeknek szólt ez a sorozat a rajongó levelek sokasága bizonyítja:
A Rádióújság színes hírei között olvastuk:

„A „Futrinka utca” szerkesztője felbontja a duzzadt, vastag borítékot - életnagyságú, szürke rongy-egérke hullik ki belőle. Fél füle hiányzik. Mellette levél: „Mivel Cica-Mica nem szeret dolgozni, nincs pénze ennivalóra, így azt gondoltuk, ezzel a kisegérrel jóllakhat. Igaz, az egyik füle elveszett, de ha megtaláljuk, azt is elküldjük. Jó étvágyat! Gyürki Kamilla III. o. tan.” Elsőosztályos öcsikéje Kálmán még hozzáírta: Erre mifelénk sok egér van és ha Cica-Mica akar dolgozni, biztos találna olyan házat, ahol munkájáért megbecsülnék.”

Az első adások:

1961. november 23. Csütörtök
17:30 Mi újság a Futrinka utcában?
Egy szobakonyhás tejesköcsög
Bábjáték

1961. december 7. Csütörtök
17:30 Kicsinyek műsora
Mi újság a Futrinka utcában?
Szárazkolbászkerítés

1961. december 24. Vasárnap
16:00 LESKELŐDÉS HELYETT c. összeállításban:
Mi újság a Futrinka utcában?
 III. Kolbász helyett korcsolya

1962. január 25. Csütörtök
17:30 Mi újság a Futrinka utcában?
IV. Sárgarépafőzelék

1962. február 22. Csütörtök
17:30 Böbe baba postája
Bábjelenet

1962. március 3. szombat
17:35 Mi újság a Futrinka utcában?
Bál a Csuporban
Bábjelenet

1962. április 23.

Az első 17 rész címe és bemutatója:

	epizód címe	dátum	nap	időpont
1.	Egy szoba-konyhás tejesköcsög	1961. november 23.	csütörtök	17:30
2.	Szárazkolbász kerítés	1961. december 7.	csütörtök	17:30
3.	Kolbász helyett korcsolya	1961. december 24.	vasárnap	16:00
4.	Sárgarépafőzelék	1962. január 25.	csütörtök	17:30
5.	Bál a Csuporban	1962. március 3.	szombat	17:35
6.	Ingyen látványosság	1962. április 5.	csütörtök	17:45
7.	Egy pohár tej dorombolással	1962. április 23.	hétfő	09:40
8.	Szép álmokat, Cicamica!	1962. június 16.	szombat	17:20
9.	A törhetetlen autó	1963. október 20.	vasárnap	18:10
10.	Zsebkendő és tűzijáték	1963. november 17.	vasárnap	10:25
11.	A hurkabőrke körbejár	1963. december 24.	kedd	16:45
12.	Robog a táltos	1964. január 26.	vasárnap	10:30
13.	Kedves Liba Leontin	1964. április 4.	szombat	11:00
14.	A Mézesbajszú	1964. május 2.	szombat	18:50
15.	A harangjáték	1964. május 31.	vasárnap	19:00
16.	Kerületi egérnapok	1964. július 5.	vasárnap	19:20
17.	Fogadó az Aranybolhához	1964. augusztus 20.	csütörtök	19:00

A főszereplők életrajza ITT

stábfotó 1962

eredeti aláírásokkal

nagy stáb fotó 1963

Források:
Bálint Ágnes honlapja
A Bálint Ágnes Emlékház kiállítási anyagai
Sanyi manó - szerkesztő: Shah Gabriella - Gaál István Egyesület kiadása - 2014
Balogh Géza: A bábjáték Magyarországon - Vince Kiadó 2010

Rádió és Televízió Újság
Bánszki Kristóf (ELTE Filmtudomány Tanszék mesterkurzus hallgató) cikkgyűjteménye

Személyes emlékezések 

A fotók Bálint Ágnes, Kende Márta, Szabó Attila hagyatékából, valamint internetes oldalakról.

FUTRINKA UTCA

Képkocka a videóból
Morzsi, Buksi, Cicamica

1979 –ben készült el a MI ÚJSÁG A FUTRINKA UTCÁBAN? c. sorozat folytatása FUTRINKA UTCA címmel.  Bálint Ágnes  új meséket írt.  A bábok is új külsőt kaptak.

Képkocka a videóból
Morzsi és Cicamica

Böbe, őszinte sajnálatunkra már kiköltözött a Futrinka utcából. Cicamica és Morzsi kicsit megöregedtek. A legszembetűnőbben Morzsi kutya külseje alakult át, de Simándy József jellegzetes tájszólása és legendás beűűű a régi maradt. Az igazi változást azonban egy új kis lény, egy kölyökkutya megjelenése okozta. Morzsihoz beköltözött Buksi. Ezzel a két szomszéd, Morzsi és Cicamica bizony mindenféle, mókás nevelési helyzetbe került. Ott volt a gyerek, aki ismerkedik és rosszalkodik, és aki miatt a szomszédok naponta összevesznek, miközben szeretettel nevelik, de nem biztos, hogy egyetértenek, ahogy ez a való életben is történni szokott.

Lévai Sándor: Sompolyogi autójának terve

Képkocka  a videóból
Sompolyogi a róka remek autójában

Az újratervezett bábokat már egy profi báb és makett műhelyben készítették el kiváló mesterek, akik alkotótársként vettek részt a produkciókban. A hetvenes évek végére Nagy Richárd elnök és Csapó András termelési igazgató lelkes támogatásával és ennek eredményeként elegendő költségvetéssel a Magyar Televízióban létrejött egy olyan bábkészítő és makett műhely, ahol a legkiválóbb szakemberek dolgoztak. Ez tette lehetővé, hogy az évente gyerekeknek készülő 10 -15 tévéjáték, tévé film egyharmada bábjáték volt.

Csapó András termelési igazgató, Megyeri Károly elnökhelyettes
és Nagy Richárd elnök a Futrinka utca felvételére látogattak.
1979.

Szereplők/hangok

Buksi: Havas Gertrúd

Cicamica: Szöllősi Irén

Morzsa: Simándy József

Sompolyogi: B. Kiss István

Rókica: Meixler Ildikó

August papagáj: Csákányi László

Augusta papagáj: Tábori Nóra

Nyúlkalapos: Horváth Gyula

Egerentyűné: Balogh Klári

Egerentyű Edina: Pogány Judit

Egerentyű Edgár: Paudits Béla

Napos idő hölgy: Báró Anna

Esős idő férfi: Bencze Ferenc

Kacsa: Schubert Éva

Boxer Kristóf: Képessy József

Boxer Bagó: Harkányi Endre

Egerentyű: Gálvölgyi János

Igásló: Bánhidi László

Kandúr Károly: Elekes Pál

Tyúkanyó: Pogány Margit

Sün Sámuel: Csepely Péter
Kovács Enikő, Kovács Klára, Peharcz Imre

August papagáj: Csákányi László
Augusta papagáj: Tábori Nóra

Stáb 

Írta: Bálint Ágnes

Zeneszerző: Bergendy István

Báb- és díszlettervező: Lévai Sándor

Vezető operatőr: Abonyi Antal

Hang: Tóbel Béla

Vágó: Balázsi Zsuzsa

Gyártásvezető: Singer Dezső
Rendezte: Szabó Attila

Rókica: Meixler Ildikó

Operatőrök: Kalmár András, Szalai Z. László, Szirmai Béla

Felvételvezetők: Bánhalmi Anna, Csillag Zoltán

Építész: Polgár Béla

Bábkellék: Selmeczy Anikó

Fővilágosító: Tréfás Imre

Műszaki vezető: Ambrusán János

Rögzítés vezető: Pap András

Asszisztens: Frankó Zsuzsa, Réti Kata

Rendezőasszisztens: Östör Zsuzsa

A műsor kivitelezésében közreműködött az MTV Makett- és bábkészítő műhelye.

Magántermészetű kép

egy kép a Futrinka utca záróbulijáról

Epizódlista:

1. A kóbor eb
2. Tanuljunk házőrzés
3. Rókica
4. A szájkosár
5. A sas
6. Az edzett eb
7. Az őrző-védő kalap
8. Tájékozódó futás
9. De jó vicc!
10. Nyuszibaba
11. Rókavadászok
12. Ezüstpenész
13. Morzsa kutya díványa

Futrinka utca

MTV

1979

Források:
port.hu
Wikipedia
nava.hu

JÁTSSZUNK BÁBSZÍNHÁZAT!

a hatvani Kalamajka bábcsoport Herendi Mária és Balogh Kálmán vezetésével /12. Adás/

Mindenki bábozik

A gyerekműsorok szerkesztőségében felmerült az ötlet, ha már ilyen sok báb játékot sugároznak, mutassák meg egyszer, hogyan is készül?

Ez még 1963 -ban volt, amikor az élő adás volt a jellemző. Lehetetlen vállalkozásba kezdett hát a stáb Kende Márta irányításával. Kovács Kati a sorozat későbbi rendezője, akkor asszisztensként dolgozott a műsorban. Sok próba és nagyon precíz felvételi terv kellett a lebonyolítás sikeréhez.

A történet: Bródy Vera motívumokat gyűjt, megrajzolja figurát a papíron, párhuzamosan Koós Iván a hátteret készíti, Vera kivágja a figurát  és az már kiszínezve háttérrel, áttünéssel megjelenik a paraván mögött.

Bródy Vera és Koós Iván

Ezután egy 7 perces játék követezett Vujicsics Tihamér zenéjére, amit szintén élőben szolgáltatott.

 

Kende Márta rendezte az élő adást, amit  kiajánlottak az Íntérvíziónak is és azon nyomban OIRT díjat kapott. 

Ez a siker azt eredményezte, hogy leforgatták színes filmre a történetet és ez a szintén nagyon jól sikerült változat 1966 –ban a müncheni Prix Jeunesse  televíziós fesztiválon a kategóriájában a legjobbnak járó díjat kapta.

Ez vezette be a gyerekek kreativitására alapozó sorozatot A műsor Kremsier Edit szerkesztő vezetésével olyan szervező erővé vált, ami a magyar amatőr bábmozgalomnak nagy lendületet adott, hiszen bekerülni a televízióba olyan húzó erő volt abban az időben, ami segített abban, hogy minél többen, minél igényesebben készüljenek erre a megmérettetésre. Ezekben a bábos produkciókban olyan értékes alkotások bukkantak fel, amelyek a magyar mese kultúrát, a népi hagyományokat, a magyar irodalom gyöngyszemeit népszerűsítették és hozták közel a gyerekekhez. A mozgalom sokat segített, hogy számos stabil és színvonalas amatőr bábcsoport alakuljon és működjön. Ennek eredményeképp jöhettek létre a ma is virágzó profi bábszínházak. A pécsi Bóbita, a kecskeméti Ciróka, a békéscsabai Napsugár...

Kovács Kati rendező

A műsor segített a bábcsoportoknak, formálta ízlésüket, irányt és célt adott. A hetvenes évektől Kremsier Edit mellett Kovács Kati rendező és Lévai Sándor tervező volt a stáb állandó, az előkészítésben is aktívan részt vevő tagja. Műsorvezetőként láttuk többek között Gabnai Katalint és Tarján Tamást is. Fontos volt, hogy nemcsak befogadták az elkészült amatőr előadásokat, hanem szakmai tanácsaikkal segítették is azokat. Bábokat gyártottak, praktikus megoldásokat mutattak meg… Országos rendezvény volt a Játsszunk bábszínházat, megyei döntőkkel, ahova neves szakemberekből álló zsűri látogatott el, és válogatta ki a legjobbakat. A sokféle képességet egyesítő bábjáték, ma is fontos eleme lehetne a játékos kedvű gyerekek életének.

Kende Márta könyve ma is kapható,
 tanácsok, szövegkönyv, bábtörténet

1989-ben volt az utolsó Játsszunk bábszínházat, 1994-ben még Farkas Eszter szerkesztő és Szabó Attila rendező összegyűjtötte a legjobb bábjátszókat és Vitéz László vándorútján címmel bemutatták őket, de ennek, bár fontos volt, már nem volt olyan nagy, országot átfogó mozgósító háttere, mint a hatvanas, hetvenes évek  Játsszunk Bábszínházat sorozatainak.
A kilencvenes évek világa már nem kedvezett ennek a mozgalomnak, Ugyanakkor tagadhatatlan hogy a sorozat nagy hatással volt a magyar gyerekkultúrára, hiszen  hatására alakultak és erősödtek meg azok az amatőr bábcsoportok, amelyekből a mai, magyar, bábjátszással foglalkozó színházak kinőttek. Az ország számos nagyvárosában működnek ezek a kiváló báb és gyerekszínházak s őrzik a hagyományt és nyúlnak a legizgalmasabb mai témákhoz a kétezres években is. A gyerekkultúra igazi őrzői.

Bábszínházak2018