FUTRINKA UTCA

Képkocka a videóból
Morzsi, Buksi, Cicamica

1979 –ben készült el a MI ÚJSÁG A FUTRINKA UTCÁBAN? c. sorozat folytatása FUTRINKA UTCA címmel.  Bálint Ágnes  új meséket írt.  A bábok is új külsőt kaptak.

Képkocka a videóból
Morzsi és Cicamica

Böbe, őszinte sajnálatunkra már kiköltözött a Futrinka utcából. Cicamica és Morzsi kicsit megöregedtek. A legszembetűnőbben Morzsi kutya külseje alakult át, de Simándy József jellegzetes tájszólása és legendás beűűű a régi maradt. Az igazi változást azonban egy új kis lény, egy kölyökkutya megjelenése okozta. Morzsihoz beköltözött Buksi. Ezzel a két szomszéd, Morzsi és Cicamica bizony mindenféle, mókás nevelési helyzetbe került. Ott volt a gyerek, aki ismerkedik és rosszalkodik, és aki miatt a szomszédok naponta összevesznek, miközben szeretettel nevelik, de nem biztos, hogy egyetértenek, ahogy ez a való életben is történni szokott.

Lévai Sándor: Sompolyogi autójának terve

Képkocka  a videóból
Sompolyogi a róka remek autójában

Az újratervezett bábokat már egy profi báb és makett műhelyben készítették el kiváló mesterek, akik alkotótársként vettek részt a produkciókban. A hetvenes évek végére Nagy Richárd elnök és Csapó András termelési igazgató lelkes támogatásával és ennek eredményeként elegendő költségvetéssel a Magyar Televízióban létrejött egy olyan bábkészítő és makett műhely, ahol a legkiválóbb szakemberek dolgoztak. Ez tette lehetővé, hogy az évente gyerekeknek készülő 10 -15 tévéjáték, tévé film egyharmada bábjáték volt.

Csapó András termelési igazgató, Megyeri Károly elnökhelyettes
és Nagy Richárd elnök a Futrinka utca felvételére látogattak.
1979.

Szereplők/hangok

Buksi: Havas Gertrúd

Cicamica: Szöllősi Irén

Morzsa: Simándy József

Sompolyogi: B. Kiss István

Rókica: Meixler Ildikó

August papagáj: Csákányi László

Augusta papagáj: Tábori Nóra

Nyúlkalapos: Horváth Gyula

Egerentyűné: Balogh Klári

Egerentyű Edina: Pogány Judit

Egerentyű Edgár: Paudits Béla

Napos idő hölgy: Báró Anna

Esős idő férfi: Bencze Ferenc

Kacsa: Schubert Éva

Boxer Kristóf: Képessy József

Boxer Bagó: Harkányi Endre

Egerentyű: Gálvölgyi János

Igásló: Bánhidi László

Kandúr Károly: Elekes Pál

Tyúkanyó: Pogány Margit

Sün Sámuel: Csepely Péter
Kovács Enikő, Kovács Klára, Peharcz Imre

August papagáj: Csákányi László
Augusta papagáj: Tábori Nóra

Stáb 

Írta: Bálint Ágnes

Zeneszerző: Bergendy István

Báb- és díszlettervező: Lévai Sándor

Vezető operatőr: Abonyi Antal

Hang: Tóbel Béla

Vágó: Balázsi Zsuzsa

Gyártásvezető: Singer Dezső
Rendezte: Szabó Attila

Rókica: Meixler Ildikó

Operatőrök: Kalmár András, Szalai Z. László, Szirmai Béla

Felvételvezetők: Bánhalmi Anna, Csillag Zoltán

Építész: Polgár Béla

Bábkellék: Selmeczy Anikó

Fővilágosító: Tréfás Imre

Műszaki vezető: Ambrusán János

Rögzítés vezető: Pap András

Asszisztens: Frankó Zsuzsa, Réti Kata

Rendezőasszisztens: Östör Zsuzsa

A műsor kivitelezésében közreműködött az MTV Makett- és bábkészítő műhelye.

Magántermészetű kép

egy kép a Futrinka utca záróbulijáról

Epizódlista:

1. A kóbor eb
2. Tanuljunk házőrzés
3. Rókica
4. A szájkosár
5. A sas
6. Az edzett eb
7. Az őrző-védő kalap
8. Tájékozódó futás
9. De jó vicc!
10. Nyuszibaba
11. Rókavadászok
12. Ezüstpenész
13. Morzsa kutya díványa

Futrinka utca

MTV

1979

Források:
port.hu
Wikipedia
nava.hu

TV MACI

Azt gondoljuk Róla már mindent tudunk. A neten is számtalan oldala van, és számtalan pontatlanság, néha butaság is.
Ez egy rövid áttekintés a Macikról:

1963. április 15. Húsvét hétfő.

 Ezen a napon a rádióújságban ezt olvashatták a kedves nézők: „Ettől a naptól fogva egy kis mackó is hallgatja az esti mesét! (képe a hátsó oldalon)”

az a bizonyos kép a hátsó oldalról 

„Szép álmokat, gyerekek!” Ezzel a címmel kezdődött a műsor, amiben először jelent meg a képernyőn a Maci, igaz még fekete fehér volt, de már szépen megmosta a fogát és leült a tévé elé, majd a mese után ment aludni. A nézők megszerették és várták, hogy mikor érkezik és a gyerekek szót fogadtak és nyolc órára már ágyba bújtak – talán ma már elképzelni sem tudjuk, de tényleg így volt. 

Ráadásul a mesék keretének szánt kis történetet a nézők tovább gondolták. Kérdéseket tettek fel. Érdekelte őket a Maci családja, öltözete, szokásai. Bálint Ágnes szerkesztő, meseíró találta ki Macit, így neki kellett a sok sok kérdésére válaszolni.

A Maci annyira fontos sztár volt, hogy még a súlytalanságba is elkísérte Farkas Bertalant a magyar űrhajóst és együtt mondtak mesét fentről, az űrhajóból, 1980-ban.

AZ ELSŐ MACI 1963 – 1981

Már korábban olvashattunk tudósítást, hogy készül az esti meséhez egy állandó felvezető, úgynevezett főcím. Akkor még úgy tervezték, hogy egy rajzolt, bolondos Gombóc tündér és a rendszerető báb, Mackó Muki hetenkénti váltásban nézi majd az esti mesét. Úgy látszik a mackó készült el hamarabb. Vélhetően annyira tetszett mindenkinek, hogy Gombóc tündér rajzolt változatára már nem is került sor. 1968-ban, amikor elkezdődött a színes tévéképre való átállás, elkészült a Maci színes változata. Azok, akik már színesben nézték a tévét, örültek az új/régi macinak. Ez az ősmaci 18 évig volt a képernyőn. 1963 – 1981.

Tamási Eszter mindig megtanulta a mesét
és úgy mondta el, hogy végig a kamerába,
azaz a  néző szemébe nézett.

A Rádió és Televízió Újságban mesélte el Bálint Ágnes Maci születését. Az volt akkoriban a szokás, hogy a bemondók kaptak egy egy mesét és felolvasták azt, jóéjszakát kívánva. A gyerekszerkesztőségben megérlelődött a gondolat, hogy kellene valami, ami keretbe foglalja a bemondó mesélőket. „Keretünk el is készült: mozog, muzsikál, még köpköd is. A nézők viszont, nem tudták, hogy a maciban csak egy keretet kell tisztelniük, mesealaknak kijáró érdeklődéssel figyelték őt.

„- Csak egy szál bugyogója van - állapították meg. és elindult a kérdésözön:
- A macinak nincs anyukája?
- Kistestvére sincs?
- Nincs egy szerető kéz, amely estente betakargatná?
- Óvodába sem jár?
- Miért köp fiúhangon, mikor lányoknak való pöttyös hálóingje van?”

Hogy készült a tévé maci?

Vita volt arról, hogy Maci fiú legyen vagy lány, Bálint Ági fiút akart, de Kende Márta, a rendező úgy érezte bájosabb a kislányruhában, jobban érvényesülnek a mackós lábai.
Az első macit LENGYEL ZSOLT festőművész tervezte. 

Ezen a képen Köber Tibor animátor (a makettműhely vezetője) és Kende Márta rendező a maci felvételén dolgoznak. Látjuk, hogy Maci nagyon egyszerű körülmények között készült. Egy lakásban volt a stúdió, az aprócska babaház.

részlet a Jó éjszakát maci! c. könyvből. 

A maci úgynevezett kockázott felvételi technikával készült. A báb mozdulatait egy hajlítható drótváz segítségével alakították.
A maci mozdulatait pillanatokra szedték szét és így rögzítették. Az egymás után következő állóképeket a szemünk összefűzi, és folyamatos mozgássá változtatja

AZ OVERÁLOS MACI 1981 - 1983

1981–ben már nagyon időszerű volt, hogy Macit és környezetét egy kicsit modernizálják. Koch Aurél tervező és Tóth A. Pál rendező-animátor látott hozzá Maci megújításához. Macinak sikerült új, fiús ruhatárat beszereznie és a bútorait is megújította. Sőt a kor divatjának megfelelően gitározni is megtanult. A maciról könyv is készült, "Én vagyok a Tévé maci" címmel, úgyhogy Őt igazán ebből a könyvből ismerjük, mert mindössze két évig volt a képernyőn.  1983–ban ugyanis készült egy még újabb változat.

Buzási Péter a Maci könyv fotóit készítette. Érdemes meghallgatni hogyan készültek.

A ZÖLDPIZSAMÁS,  AKI MÉG MA IS DOLGOZIK 1983 - 
Az újabb újításnak egyszerűen csak az volt az oka, hogy lehetőség volt, a „kockázott” báb filmek elkészítésében profi, s több, sikeres esti mese sorozatot is készítő Pannónia Filmstúdióval és Foky Ottó rendezővel, többek között a Mirr Murr, alkotójával új szerződést kötni és ebbe a csomagba belekerült a Maci főcím modernizálása is.

Foky Ottó macija

A leghosszabb ideig ez az almazöld pizsamás Maci szerepelt a képernyőn esti mese főcímként.
Több megújító modernizáló próbálkozás ellenére Ő A TV MACI

Titkos pletykaoldal

Ahogy olvastuk, az ősmacival nemcsak az volt a baj, hogy nincs családja, azt is felvetették a nézők, hogy miért köp fiú hangon, amikor egyébként pöttyös fodros lányruhát hord. Ahogy láttuk egy lakásban készült a felvétel, a televízió még a kísérletezés korát élte, és amikor  a hangot készítették a maci jelenetéhez éppen nem volt se gyerek, se színész a közelben, a rendező viszont ordított, hogy köpjön már valaki! A készséges asszisztens köpött. Férfihangon, az volt neki (nem mellékesen az asszisztens az a Szabó Attila volt, aki később a Süsü a sárkányt, Csupafül történeteit, a Le a cipővel c. nyári kalandfilmet is rendezte). Amikor visszahallgatták a felvételt nagyot nevettek. Annyira viccesnek találták, ahogy a Maci köp, hogy adásba is kikerült ez a változat, bár később kicserélték, de hogy megtartsák az eredeti humorát, először férfiakkal szinkronizálták, kicsit finomabbra hangolva. Ezért mesélhetik többen is, hogy Ők köptek a maci helyett. Aztán az új változatok már gyerekhangon gargalizáltak és mostak fogat. Ma már csak azok emlékeznek a férfihangon köpő Macira, akik éltek abban az időben. A legenda azért gyakran felbukkan. A Maci köpött a világra.

Hozzáfűzés: Salamon Esztertől hallottam, hogy Szomolányi István fogorvos, aki szoros kapcsolatot ápolt a tévével-rádióval, pl. mivel komolyzenei lemezei közül gyakran kölcsönöztek, azt állítja, hogy az új tévémaci először úgy készült el, hogy nem mosott fogat, aztán az ő közbenjárására elkészült a fogmosós jelenet.
Hát így, aki híres, mint a tv maci annak sokféle legendája gyűlik össze, s egy részük még igaz is.

KELEMEN ENDRE az iskolatelevízió vezetője volt, újságíró, szerkesztő, műsorvezető Bálint Ágnes emlékesten a Filmesházban mesélt a TV Maciról is 

 Ünnepi alkalmakra készült külön Maci történet. Itt a karácsonyi változatokból mutatunk

 KÖNYVEK

 Bálint Ágnes két mesekönyvet is írt Maci történetéről. Ezzel kielégítette a nézői óhajt, legyen története az esti látogatónak.
Az első tévé-maci szereplésével: Jó éjszakát maci!(1970);
Én vagyok a Tévé-Maci (1983 ), ahol már a 2. maci a szereplő. Koch Aurél tervezése Buzási Péter fotói

Források:
Bálint Ágnes honlapja
A Bálint Ágnes Emlékház  2220 Vecsés, Barcsai utca 1. - kiállítási anyagai
A Rádió és Televízió Újság
Emlékezés Bálint Ágnesre - Filmesház 2017. dec. 13.
A gyerekszerkesztőségen belüli szóbeszéd

Látogatás a Díszletgyárban

Pápai Lajos cikke  a Rádió és Televízió Újságban

1964. november

Nagyon jellemző a hatvanas évek második felére, amit a Látogatás a „Díszletgyárban” c. cikkben olvashatunk. Fleiner Gábor, a díszletüzem műszaki vezetője kalauzolja a riportert, vagyis Pápai Lajost, aki később, 1970 -ben  a Gyermekosztály vezetője lett.

A cikkből:

"Ha  a kedves olvasó netalántán fel akarná hívni / a díszletgyárat/ eláruljuk, nincs bent a telefonkönyvben. Valószínűleg a különleges tudakozó se tud róla. Sőt még a tévések jórésze sem tudja, hogy "díszletgyáruk" van. Nem Kőbányán, nem Csepelen, hanem a Televízió épületében.
 - Pontosabban díszletgyáró üzemük - javította ki Marmoly Sándor az üzem vezetője. tőle tudjuk meg, hogy ez év eleje óta működnek önálló vállalatként a Televízión belül - és csak a tévétől fogadnak el megrendeléseket..."

Szabó Veronika és Imre Gábor az asztalos, és festő műhelyt mutatják be. Ezek után jutnak el a makett műhelyig. Fleiner  kalauzolja az újságíró tévést tovább Összefoglalva az itteniek munkáját éppen azt ecseteli mennyire szenvedélyesen szeretik a munkájukat. Innen idézem: „ Így van ez a makett készítő műhelyben is. Igaz ugyan, hogy maketteket mostanában nemigen kérnek a rendezők, az utóbbi időben azonban annyira megnőtt a bábműsorok száma, hogy az Ifjúsági Osztály egymaga ellátja őket munkával. Bábjaikhoz szinte minden textil és műanyagot felhasználnak, s igénybe veszik az Állami Bábszínház bábmechanikusainak szíves segítségét is. Legutóbb Lévai Sándor bábterveit valósították meg”: a Madárijesztőt, az Őzikét és Danit.. Daninak rafiából csináltak divatos frizurát. Ők követték el a fogmosó macit, a Futrinka utca jónéhány lakóját, köztük a kerületi egérnapok mintegy 100 egerét is… És most ők tatarozzák Mazsola lakosztályát, a Tökhéjat! „

Magánpletyi: Mikor a bábraktárban kerestem a Futrinka szereplőit a 100 egérből bizony egy sem volt ott. Szétfutottak. Mindenki mindig csak egyet kunyerált el a százból 

MAZSOLA

1. Sorozat 

Mazsola

2. sorozat 

Mazsola és Tádé 

Első adás: 

1963. november 6.

A MAZSOLA SZÜLETÉSE 1.

Bálint Ágnes naponta vonatozott Vecsés és Budapest között a többi bejáró társaságában. Sokféle ember volt a zsúfolt kocsikban. Ágnes gyűjtögetett. Sorsokat, figurákat, jeleneteket. Egy ilyen délutáni eset hozta elő Mazsola és Manócska figuráját. Ahogy Ágnes maga mesélte el:

„Gyakran utaznak a vonaton gyerekek is. … A felnőtt, aki a gyereket kíséri általában fáradt. Örül, ha talál helyet magának, a gyereknek… A felnőtt olykor,- sőt többnyire- élénk társalgásba kezd. A gyerek megkérdezi.

- Anyu, mikor szállunk le?
A felnőtt füle foglalt, csak a tízedik kérdésre válaszol gépiesen.
- Majd ha megáll a vonat.
A vonat egy kis zötykölődés után megáll.
- Anyu szálljunk le, anyu szálljunk le, megállt a vonat!
Anyu nem figyel oda, beszélget.
A gyerek egyre kétségbeesettebben bömböl: rettenetes nagy baj van. A vonat áll és ők még mindig nem szálltak le, pedig anyu mondta, hogy majd ha megáll…
A gyerek kap egy pofont, hogy maradjon csendben. Anyu beszélget.
Hát ezen a vonaton – gondolatról gondolatra gyarapodva – támadt életre Mazsola és Manócska, aki még soha nem pofozta meg Mazsolát.
Pedig néha a nézők maguk biztatják erre. „ Verd el jól azt a haszontalan kis Mazsolát!” írják néha a gyerekek, akiket vernek otthon. És csodálkoznak a türelmén.
Vajon, mire felnőnek, és nekik maguknak lesznek gyerekeik – emlékeznek majd Manócska derűs türelmes természetére?”

Ez a rajz lógott Bálint Ágnes falán

MAZSOLA SZÜLETÉSE 2.
1964 harmadik hetében jelent meg a Rádió és Televízió Újságban egy cikk, ahol Pápai Lajos/a gyerekosztály későbbi vezetője/ készített egy riportot Mazsoláról.

„Aki még nem ismeri, hát kérem Mazsola, a malac minden szombat este fellép a Cicavízióban. S nem akármilyen sikerrel! Immár kétségtelen: Mazsolából – röpke két hónap leforgása alatt – sztár lett!"

Ezután a sztár sorsáról érdeklődik a cikk írója az „édes szülőanyjánál” Bálint Ágnesnél: „1959 –ben egyik bábműsorunkhoz szükség volt egy disznóra, amelyik azt röfögi: Miért adtak nekem hétköznapi moslékot, holott ma vasárnap van? Ez a mondat Bródy Verát, a bábtervezőt arra ingerelte, hogy a kérdéses disznónak duzzogó malacképet rajzoljon. A bábterv kitűnően sikerült. Nagy élvezettel bekereteztem és szobám falára akasztottam. Négy évig nézett rám ez a zöld disznó az üveg alól”

Amikor már körvonalazódott Mazsola figurája, megvoltak a történetek, a sokszor látott rajz „megszólította” az írónőt. A riportban így folytatja a születés történetét: „Hosszan néztük egymást s egyszer csak megértettem mit mond a szeme. Felhívtam Havas Gertrúdot, aki évek óta művészien keltette életre műsorimban a figurákat… Azonnal a tárgyra tértem: - Akarsz malac lenni? - Akarok – nevetett Trudi s ezzel eldöntötte a sorsát. Egyéniségének játékos része gyorsan átköltözött a posztómalacba.” 

MAZSOLA LEVELEIBŐL

„ Fiú vagy, vagy lány? Írd meg!”

„Mazsola malac, az a baj, hogy selypítesz. Azért sokat mondja az anyukám, hogy nem szabad selypíteni. Te pedig selypítesz”
„A Pajtás újságban üdvözölted a kisdobosokat. Én is üdvözöllek. Én is kisdobos vagyok. Köszönöm, hogy gondoltál a kisdobosokra. Én a szőlőhegyi iskolába járok. Negyedik osztályos vagyok. Félévkor kitűnő voltam. Édesanyám boltban dolgozik. Édesapám asztalos.”
„Az pedig nem szép, hogy nekünk azt mondtad, hogy mi feküdjünk le, és te pedig az utcán csavarogtál”
„Kedves Manóka, kérlek, neveld meg a Mazsolát, mert ha ilyen rossz lesz, senki nem fogja szeretni…”
„Beiratkoztam a bábszakkörbe, hogy én is tudjak úgy bábot mozgatni, ahogyan téged mozgatnak. Fogunk egy bábjátékot játszani, amelynek az a címe „Sete suta kiscsirke” Már készítettünk egy bábot VIMes dobozból. Azzal fogunk gyakorolni itthon”
„..Manóka azt írja meg, hogy azt a tökházat öntözitek e hogy nem szárad el…”
és egy csicsergő kisfiú hang a TV telefonszolgálatára: „Bácsi kérem tessék szíves lenni megmondani, a Mazsola élő vagy élettelen malac?”


Miért is szerették meg a gyerekek Mazsolát?

"A gyerekek talán azért mert megértik. Mazsola ugyanis lassan, tagoltan beszél, S ami ennél is fontosabb a szívük szerint beszél, „Ő” sem akar lefeküdni, mint Kovácsék Pistukája, és épp úgy nem szeret mosakodni, mint a Tóth Juli. Olyan tehát, mint ők. Egyszóval: kisgyerek. S nem rossz gyerek, mert a gyerekek sosem rosszak, de hogy is lehetnének azok, amikor azt sem tudják, hogy mi a rossz, sőt azt sem, hogy mi a jó!? Úgy kell rá őket megtanítani – türelemmel, okos szóval, néha talán furfanggal is. Mint ahogy Manó tanítja Mazsolát" Pápai Lajos cikkéből. 1964 január.

1964 Mazsola éve volt. A szilveszteri rádióújságnak is ő van a címlapján

Az alkotók egy kelkáposztával
Bródy Vera, Havas Gertrúd, Koós Iván, Bálint Ágnes, B. Kiss István

A kép eredetije a Bálint Ágnes Emlékházban látható, Vecsésen.
A sorozat első rendezője Kende Márta volt
Később Simándy József, Deák István és Nagy György is rendezte a sorozatot. 

  

MAZSOLA ÉS TÁDÉ

Egy idő után úgy érezték az alkotók, hogy valami frissítésre lenne szükség. Ekkor került bele a történetbe a kistestvér szerepében Tádé, hogy minden olyan helyzetet eljátszhassanak Mazsolával és a megfontolt, okos Manócskával, ami olyankor fordul elő, ha kistestvér érkezik. Tádét hamar megszerették a nézők és befogadták a családba. A gyerekszerkesztőségen sok fejtörést okozott Tádé hangjának a kiválasztása. Új hangot szerettek volna. A technika is sokat fejlődött az első adásokhoz képest, úgyhogy már lehetőség volt arra, hogy a jeleneteket utólag szinkronizálják, nem volt szükséges mozgatni és hangot adni egyszerre. Így arra is lehetőség volt, hogy ne a bábos, hanem színész adja a figura hangját. Így lett Váradi Hédi a korszak elismert drámai színésznője a kis Tádé hangja. A mozgató Kovács Kató volt. 

Később Szöllősy Irén vette át a szerepet.

Manócska: B. Kiss István
Mazsola: Havas Gertrúd

1982 -ben bekövetkezett a két főszereplő tragikus halála.. Egy szabálytalan fűtőberendezés megölte őket.
Ez annyira megrázott mindenkit, hogy nem folytatták a sorozatot.

Bálint Ágnes honlapja

Bálint Ágnes Emlékház kiállítási anyaga

Rádió és Televízió Újság anyagai

Bónusz
ÉN MAZSOLÁBÓL DIPLOMÁZTAM

Szabados Tamás operatőr mondta a Filmesház Bálint Ágnes estjén

A Filmesház Bálint Ágnes estjéről ITT

SÜNDISZNÓCSKA

Sündisznócska és Tüske Ági az 1961/63 -ban készült sorozatban

Sokak nagy kedvence Móra Ferenc mesehőse a Sündisznócska. A fekete fehér báb mesejáték  első  és második részét 1961 karácsonyán mutatták be. A harmadik és negyedik epizód 1963 szeptemberében került sugárzásra.

1981 -ben újra forgatták a sorozatot, természetesen színesben. 

1961

Rádió és Televízió Újság 1961. szeptember

1961. december 24.
Sündisznócska lovagol

1961. december 25.
A Nagyhatalmú sündisznócska

Akik érdeklődéssel követik a tévés alkotók életútját, azoknak érdemes böngészni a stáblistákat.
A Rádió újságban kép is megjelent Mackó néniről és Mackó bácsiról.

1963

1963. szeptember 19.
Sündisznócska zenekara

1963. szeptember 28.
Sündisznócska lakodalma

1981

20  évvel később 1981 –ben  a régi sikerre és az értékes mese alapanyagra gondolva újraforgatták Sündisznócska történeteit természetesen színesben. 

Ez a kép már az újraforgatott színes sündisznócskából való

Mackó néni, a boldog ifjú pár és Mackó bácsi

Ezúttal is Tordon Ákos forgatókönyve alapján, Lévai Sándor terveivel, Váry Ferenc zenéjével. A vezető operatőr Dobay Sándor, a rendező Kende Márta volt. Sündisznócskát már az új generáció sztárja, Meixler Ildikó alakítja. Mackó Bácsit Varanyi Lajos

Érdekes werk képek az újraforgatott Sündisznócska készülése közben.

Kende Márta

Dobay Sándor

Stáb:
Író: Móra Ferenc
Forgatókönyvíró: Tordon Ákos
Dramaturg: Békés József
Rendezte: Kende Márta
Zeneszerző: Váry Ferenc
Zenei rendező: Fejes Cecília
Báb- és díszletervező: Lévai Sándor
Operatőr: Dobay Sándor
Hangmérnök: Kertes Ferenc
Vágó: Ilosvay Kati
Gyártásvezető: Herskovits Ila
Fővilágosító: Tréfás Imre
A rendező munkatársa: Nagy Imre

Varanyi Lajos, Juhász Lajos, Nagy Imre, Kende Márta

Lévai Sándor

Szereplők - hangok:

Sündisznócska: Meixler Ildikó
Mackó bácsi: Varanyi Lajos
Mackó néni: Bencze Ilona
első cinege: Sas József
Tüske Ági (sündisznó): Detre Annamária
További szereplők: Balogh Emese, Benedek Miklós, Borbás Gabi, Hollai Kálmán, Katona János, Mikó István, Oszvald Marika, Pogány Margit, Szuhay Balázs

Bábszínészek: Balogh Klári, Csepeli Péter, Holló János, Horváth Károly, Kaszás László, Koffler Gizi, Kovács Enikő, Pehartz Imréné, Szilágyi Mária
Közreműködik: A Magyar Rádió és a Magyar Televízió Szimfonikus zenekara, vezényelt: Sebestyén András

Herskovits Lia, Kende Márta, Meixler Ildikó, Szabó Attila, Varanyi Lajos

 A képek Kende Márta hagyatékából valók, Kende Juli segítségével adom közre

az eredeti Sündisznócska mesék