Süsü, a sárkány 1. rész. A születés

SÜSÜ, A SÁRKÁNY






1977
SÜSÜ, A SÁRKÁNY

1980
Sárkányellátó Vállalat
Süsü, a rettentő

1981
Vendég a háznál, öröm a háznál
Süsü, a pesztra

1982
A mű-Süsü
A bűvös virág

1984 
Süsü csapdába esik
Süsü és a Sárkánylány 
_______________________________

Takács Vera
A Süsü a sárkány c. báb-musicalnek én /Takács Vera/ voltam a dramaturgja, így egész pontosan tudom hogyan indult ez az egész.
1973 nyarán vasárnap délutáni takarítás közben a rádiót hallgatva megütötte a fülemet egy sárkány hangja, aki éppen azon sopánkodott, hogy ő milyen süsü, mert az rendben van, hogy elájul, ha meglátja szerelmét a királylányt, de hogy pont egy kőre essen, az már nem normális… Mindez Bodrogi Gyula hangján.
Miroslav Nastosijevic: SÜSÜ, A SÁRKÁNY c. rádiójátéka szólt, Csajági János rendezésében.



Annyira beleszerelmesedtem a sárkány figurájába, hogy elkezdtem rágni a főnökeim fülét, csináljunk belőle bábjátékot. Addig rágtam, míg megunták és rábólintottak. Jó tessék! Annak rendje módja szerint megvásárolták a megfilmesítési jogokat. Ekkor kezdődött a valódi munka. Jártam íróról íróra, de valahogy a legkiválóbbak sem éreztek rá a "süsüség" ízére. Szerencsére Csukás István éppen kilépett tv szerkesztői állásából, abbahagyta a Hétmérföldes Kamera c. gyerekhíradó készítését, csak az írással kívánt foglalkozni. Meglett az igazi!

Sokan csodálkozva kérdezik miért telik el annyi idő mire az ötletből forgatókönyv lesz? Azért mert mindent át kell gondolni. Adva volt egy szereplő Süsü, a behemót ámde jószívű, kicsit bugyuta sárkány. Mit lehet vele kezdeni? Az rendben van, hogy szerelmes királylányba, de valahogy el is kell jutni a királyi udvarba, hogy megláthassa szerelmét. Mi történik, ha egy ilyen nagy sárkány megjelenik a domboldalon… hogyan reagálnak az emberek? mit szólnak, ha meglátják az ismeretlent? vajon meg akarják ismerni? vagy gyáván elszaladnak? Mégis mi lehet a megoldás. Sok változat, sok lehetőség. Mindennek megkeresni az okát, kipróbálni a lehetőségeket. Ez a dramaturg munkájának a lényege, hogy a történések eredetét és következményeit is elemezze, a szereplők karakterrajzát elkészítse. Megfogalmazza azt a fő gondolatot, amiért érdemes a művet elkészíteni, Az eseményeken kívül mi az, amiről szól, ami a mondanivalója. Csukással sokat dolgoztunk, vitatkoztunk ezen. Sokat mondtuk, hogy külcsín és belbecs. Sokat beszéltünk gyávaságról és előítéletekről, az ismeretlentől való félelemről, a gyávaság formáiról. Mi a megoldás, Persze jöjjön a Királyfi végül is mesében vagyunk, jönnie kell a Királyfinak, aki nem fél. Miért nem fél a királyfi, annyira jó jellem? az is lehet, de lehet, hogy éppen szerencséje van és olyan helyzetben ismeri meg a hatalmas és félelmetes sárkányt, amikor éppen bőg és azon nyafog, hogy csúfolják, mert akkora hogy ülve nyalja a holdvilágot! – ezeket mind át kell gondolni, mire megszületik a forgatókönyv. Bekapcsolódott a munkába a rendező Szabó Attila és a bábtervező Lévai Sándor is. Hosszú viták, éjszakázások, veszekedések és nagy röhögések közepette megszületett SÜSÜ! Már nem is hasonlított az eredetire, igazi Csukás mese lett. 

Csukás dedikációja az első nyomtatott könyvön
És a Dramaturgiai Tanács 1974. november 22-én elfogadta SÜSÜ, A SÁRKÁNY történetének forgatókönyvét.
1976 őszén elkészült az első rész. Nagyon szerettük, de a bemutató után a kritika fanyalgott. Szenteste délutánján sugározták, a nézők mással voltak elfoglalva, kevesen látták. Meg voltunk szeppenve. De! Fél év múlva a Kőszegi Szemlén már osztatlan volt a siker és első díjat kaptunk. A zsűrielnök, dr. Ancsel Éva filozófus hosszan elemezte, mennyire jellemző a mi társadalmunkra ez a sárkánytörténet, amiben a jó csak kerülő úton tud győzni, de így is elbukik. Egy halom dolgot mondott, ami eszünkbe sem jutott, de mégis ott volt benne. Aztán minden díjtól, elemzéstől függetlenül 27 ország vásárolta meg másfél év alatt. Kezdett kiderülni, hogy ez tényleg jó, hogy tényleg eltalált valamit, de azt, hogy még ma is állandóan vetítik a televíziók, sosem gondoltuk volna. Süsü születését azóta legendák övezik. Minden résztvevő úgy gondolja, hogy nélküle nem jöhetett volna létre. És tényleg, talán ez a titok! Olyan munkatársak csinálták, akik a magukénak érezték és mindent beleadtak. Dramaturg/szerkesztőként az volt a dolgom, hogy elindítsam a munkát, megírassam és elfogadtassam a forgatókönyvet, ezzel párhuzamosan pedig megszervezzem és fellelkesítsem az alkotói stábot. Ha az alapstáb tagokat sikerült jól kiválasztani, a dramaturg akár már hátra is dőlhet, mert ők teszik a dolgukat. Ez a Süsünél remekül sikerült. Csukás, Szabó Attila, Lévai, Bergendy, Abonyi, Petrucz. Tették a dolgukat. És ez a lelkesedés a kivitelező stábra is átragadt




3 megjegyzés:

  1. Az első rész bemutatóján van egy kis hiba. Azon az újságcikken kiderült, hogy az első részt 1977. december 24-én került adásba és nem 1976 decemberében, mert ugyanis az újságcikk szerint szombati napra esik.

    Itt a bizonyíték: http://anoblogja.blogspot.hu/2015/12/tv-musor-1977-december-24-szombat.html

    Ebben a cikkben pedig nem látható: http://anoblogja.blogspot.hu/2015/12/tv-musor-1976-december-24-pentek.html

    Tehát az eredeti bemutatás szombati napra esett az újságcikkben láthatóan.

    VálaszTörlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés