2016. szeptember 7., szerda

Bábok, barátok


Mesék, történetek
a Magyar Televízió bábjairól.
Ami a bábok mögött van.
Események, személyek, érdekességek

A múlt század hatvanas hetvenes éveinek fontos szereplői voltak azok a televízióban megjelenő bábok, akik barátként költöztek be az otthonokba, 30, 40 év után is szórakoztatják történeteikkel a kedves nézőket, kisgyerekeket, nagymamákat egyaránt. Ismerjük meg a képernyő mögötti életüket, hogyan születtek, kiknek a munkája hozta létre őket. Kik leheltek életet beléjük. 
Bábok, barátok, ismerjük meg őket!


Stúdiókép 1958


A Magyar Televízió élete egy a Magyar Rádióban megalakult tévés részleggel kezdődött. Nekik volt egy Leningrád típusú tévé készülékük, ezen nézték a kísérleti adásokat, filmeket, amiket a technikai helyiségből, a „hegyről” sugároztak. 1956 őszén felgyorsultak az események. Akkoriban úgy képzelték, hogy a tévé képes rádió, így rádiós mintára kezdték a szervezést. Benke Valéria már novemberben behívatta azokat, akiket megbízott az egyes területek irányításával. A gyerek és ifjúsági műsorok szerkesztőségének létrehozásával Kovács Bélát bízták meg, aki a rádió adó főszerkesztőségén dolgozott, tanári diplomája volt, alkalmasnak találták a terület irányítására. 
Már az első években is látszott, hogy a gyerekszerkesztőség minden műfajban készít műsorokat, hiszen eltérően a televízió többi szerkesztőségétől itt a korosztály határozza meg a tevékenység  profilját. Tévé játékok, riportok, színházi közvetítés, ismeretterjesztés egyaránt szerepelt a repertoáron, mégis a báb volt az a műfaj, ami egyértelműen és jellegzetesen gyereknek számított. Ilyent más osztályok nem készítettek.
Kovács Béla főszerkesztő elsősorban a Bábszínháztól kapott segítséget (érdekes személyes adalék, hogy a bábszínház vezető rendezője Szőnyi Kató egy háztömbben lakott Kovács Bélával, így a reggeli buszra várás közben is tudtak eszmét cserélni és terveket szőnyi) Személyes, de egyúttal hivatalos is, hogy Kende Mártát, akit rádiós rendezőként ismert meg, és aki az Állami Bábszínház rendezője is volt, szintén rá tudta beszélni a tévés munkára, amit a grafikusként végzett rendező örömmel vállalt. Kende hívására került a tévébe a következő évek meghatározó tervező tehetsége Lévai Sándor. Az első időben meghatározó tervező – szereplő volt Bródy Vera, aki végig a bábszínház tagjaként dolgozott át a magyar televízióba.
 (hozzáfűzés: ezekben az években forrongott az Állami Bábszínház élete. Erről Balogh Géza: A bábjáték Magyarországon c. könyvében olvasható pontos történeti leírás)
Bálint Ágnes, akinek a munkássága végig meghatározó a televízió bábos életében 1958-ban egy hirdetésre jelentkezett és a főszerkesztő első látásra szerződtette.
( 2016-ban Bálint Ágnes mesevilága a MAGYAR ÖRÖKSÉG része lett)

A bábok nemcsak önálló mesélőként, vagy mesejátékok hőseiként szerepeltek, hanem pl. ismeretterjesztő műsorok részvevőiként is Ilyen volt az első magyar televíziós bábfigura CSUPASZEM főprofesszor is.


CSUPASZEM

Csupaszem képeslap Kende Márta hagyatékából.

Bemutatom CSUPASZEM FŐPROFESSZORT. Ő volt az első báb-sztár a magyar televízió képernyőjén. 1958 novemberében jelentkezett először. A Varázsszem c. műsor szereplőjeként lépett a kamerák elé. Saját riporter csapata volt, általános iskolás barátai járták az országot, s mindenről beszámoltak.
LÉGY KÍVÁNCSI!
Ez volt a jelszavuk. Pedig amúgy az a mondás járta: „aki kíváncsi hamar megöregszik!” 
Még nagyon kevés embernek volt televíziója. A szomszédok összegyűltek a szerencsés tévé tulajdonosok lakásában és izgatottan nézték a műsort. 

Bató Géza 1959 -ben, a Rádióújságban megjelent karikatúrája
a kevés televízió sok szomszéd problémájára ajánl megoldást.
Azok a gyerekek, akik televízióhoz jutottak nagyon szerették CsupaszemFőProfesszort és csapatát. 
Ezekben az években lépett ki az emberiség a világűrbe. Nagy szó volt ez akkoriban. Nem csoda hát, hogy Csupaszem kicsit egy ufóra hasonlít. Mosolyognivaló, de sikerességét az is bizonyítja, hogy 1960 -ban már egy nagy revűműsorban is szerepelt. 
Csupaszem professzor kesztyűs báb. Bródy Vera tervezte, Szőnyi Kató, az Állami Bábszínház színésze mozgatta az asztal alól. Az első rendezője Kende Márta volt.
1960 – ban készült el Csupaszem mindentudó találmánya,
a KIBERKA.
Lehetett vele többek között távolbalátni,
helyesírási hibákat javítani, filmet vetíteni. 
A Varázsszem c. sorozat, ahol Csupaszem műsorvezetőként "dolgozott", ismeretterjesztő magazin műsor volt. Iskolásoknak készült. Mesék, természetfilmek, az úttörő élet aktuális riportjai, tudományos érdekességek váltakoztak benne. Öveges József professzor is ebben a műsorban jelentkezett először látványos kísérleteivel. Élőben sugározták. A szerkesztő Kelemen Endre, az iskolatelevízió későbbi főszerkesztője, ismert tévés személyiség volt. Élete első riportját is Csupaszem professzorral készítette. 

Kelemen Endre mesélte Dunavölgyi Péterrel folytatott tévé történeti beszélgetésében:

"...1958. októberében először szerkesztettem a Varázsszem című új műsort, aminek főszereplője Csupaszem főprofesszor egy kesztyűsbáb volt, melynek mozgatója Szőnyi Kató az Állami Bábszínház neves művésze volt. Ez a Varázsszem meghódította azokat a gyereket, akik már tudtak televíziót nézni. Létrehoztunk egy Varázsszem, riportercsapatot, akik kaptak igazolványt is, még Hruscsov látogatás alkalmával az egyik szemfüles Varázsszem riporter ezzel az igazolvánnyal bejutott még Hruscsov közvetlen közelébe is..."

Segítséget kaptam: Kende JuliDunavölgyi Péter

GOMBÓC TÜNDÉR





A hatvanas évek elejének sztárja, Gombóc tündér, egy krepp papírból készült repkedő kis kotnyeles tündér báb volt, aki Bródy Vera tervező - mesélő körül járkált, piszkálódott, kérdezgetett. Ugyanis úgy alakult a történet, hogy Bródy Vera gombokból, fonalakból, pálcikákból figurákat, játékokat készített és közben mesélte az aznapi esti mesét.
Bálint Ágnes a szerkesztő csak a mese fordulatait adta meg, Verának kellett alakítani a cselekmény, miközben a szereplőket formálta az asztalon levő kellékekből, ráadásul az ott kotnyeleskedő Gombóc szintén beleszólt mindenbe.
Kétféle báb játszotta Gombóc tündér szerepét. Egyikük marionett figura volt, vagyis zsinórokkal mozgatta Kiss István egy létra tetején állva. A másik, a hangot is adó változat kesztyűs báb volt. Az ő mozgatója Havas Gertrúd, aki az asztal alatt kuporgott s miközben Bródy Vera a kamerával szemben ült és figurákat alkotott és mesélt, ÉLŐ ADÁSBAN. Trudi jó szokásosához híven mindent megtett, hogy megnevettesse. Sóhajtozott, hümmögött, váratlan kérdéseket és megjegyzéseket tett. Kettejük játéka nyomán lett Gombóc tündér és a hozzá kapcsolódó esti mese olyan szerethető
Gombóc és Bródy Vera.
Kende Márta rendező dedikált képeslapja
Azt is el kell árulnom, hogy GOMBÓC versenyben volt a „Ki legyen az esti mese állandó előhírnöke?” szerepért, vagyis majdnem Gombóc tündér lett a maci :)

A stáb:
Szerkesztő: Bálint Ágnes
Tervező:Bródy Vera
Rendező: Kende Márta 
Szereplők: Bródy Vera mesélő, Havas Gertrúd és B. Kiss István Gombóc
Bródy Vera úgy emlékszik, hogy a létra tetején a marionett figurával Koós Iván, a kiváló tervező társa állt, Ez bizonyára előfordult egy - egy alkalommal, de az állandó partner B. Kiss István bábművész volt
Bródy Vera   Gombócról
A teljes interjú
készítette Kremsier Edit és Takács Vera 2009 -ben


Gombóc tündér 1963 (Bródy Vera bábtervező és Havas Gertrúd Gombóc tündérként)
Hófehérke üvegből
A sajtos-doboz titka
Mézeskalács házikó
Aranydió, ezüstpapír"
Segítettek: Kende Juli, 


MI ÚJSÁG A FUTRINKA UTCÁBAN?

Bálint Ágnes Cicamicával és Böbe babával
Amikor 1961 elején Bálint Ágnest azzal bízták meg, hogy írjon, válogasson meséket a Nagyapó meséi című műsorhoz, arra gondolt, kezd unalmassá válni, hogy mindig csak mondja valaki a mesét, mint egy rádióban. Valami érdekesebbet kellene kitalálni.
Gondolta legyenek Nagyapó körül szereplők, pl. egy kutya és egy macska. Ez jó párosítás. Így először Cicamica és Morzsi kutya költözött be Nagyapó karosszéke mellé. Ez már valami, de nem elég. Ági vonattal járt be dolgozni és a vonaton reggelente, estelente sok minden történik. Pl. egyik alkalommal az ülésen ott hevert egy baba. A szerkesztő/író képzelete azonnal mocorogni kezdett. Hát Nagyapó miért ne találhatna egy babát a vonaton a mesében is? És megszületett Böbe baba. Ettől kezdve már nem egy mesélő színész, hanem egy egész sereglet, egy valódi bábjátéksorozat szereplői sorakoztak fel esti mesélni. A megrendelést kiadó főszerkesztő nem bánta a változást. Tetszett neki a történet. Sőt még azt is eltűrte - vagy büszkén vállalta? – hogy az egyik szereplő, a Csőr nagyhatalmú főszerkesztője rá hasonlítson.

Megjelent a Csőr!
Sün Sámuel főszerkesztő diktál
Liba Leontinnak a titkárnőnek
Egy sorozat előkészítése izgalommal és sok munkával jár. A műhelyekben lázas munka kezdődött, bábokat, maketteket kezdtek gyártani, miniatűr kellékeket. Babákkal és gyűszűnyi edénykékkel szaladgáltak meglett komoly férfiak. Ezt a hangulatot idézi a Rádióújság beharangozója.


Rádióújság 1961. november 23

 „Mi újság a Futrinka utcában?
Sokan kérdezik ezt mostanában egymástól a Televízióban, és a válasz mindig nagyon komoly: „Már bevezettük a titkos rádiókészülékeket az egérlyukba.””Már megjelent a Csőr első száma.+”A macskasanzont felvettük magnóra, a kolbászdalt most komponálják.””A Lépesméz cukrászda elé hirdetőoszlop kerül.””Cicamica divatos új kalapja kicsit nagyra sikerült.” „A 99-es busz még döcög, de majd megjavítjuk. A zsúfoltságon azonban nem tudunk segíteni…”
Igen, a 99-es busz ugyanolyan zsúfolt, mint a Körúton szaladgáló nagy testvére. És az utcabéliek – bár van köztük egér, róka sündisznó- ugyanúgy kedvelik, vagy nem kedvelik szomszédaikat, ugyanúgy megbámulják az új lakásba költözőket, mint bármelyik igazi pesti, pestkörnyéki utca lakói. Éppen ezért reméljük, hogy ez a gyermekek számára készülő sorozatműsor nem okoz majd gondot a nagypapáknak, nagymamáknak: a képernyőn pergő eseményeket figyelve nem kell unokáiknak holmi elavult fogalmakról, intézményekről előadást tartaniuk…”


Ez volt az első sikeres „szappanopera” a magyar tévében. Bábfilm volt, gyerekeknek készült, mégis mindenki nézte, mert nem mesefigurák, hanem élő emberek szerepeltek a folytatásokban. Ráadásul olyan hétköznapi természetességgel játszottak a színészek, ami akkoriban élő darabokban sem volt szokásos. Cicamica és Böbe baba fecsegése annyira „csajos”, Morzsi morgós gondoskodása, sértődése tipikusan mintha a szomszéd mondaná. A témák, a lakáshiány, a rágalmazás, a lustaság, a szomszéd libák áskálódása, szintén a mindennapokat idézték. 7 rész készült az első szakaszban. Kéthetenként sugározták. Mégis ez alapozta meg a legendát.
 A stúdióban
Ekkor még senki nem tudta, hogyan kell televíziós bábjáték sorozatot készíteni. A fiatal, profi bábos, de egyúttal kezdő televíziós stábnak kellett kitalálnia hogyan legyen. Lelkesek voltak és jókedvűek. Az epizódok forgatókönyve is frissen készült. A bábfilmeket gondosan készítették elő, sokat próbáltak. Centire kidolgozták a kameramozgásokat, hiszen élőben közvetítették a stúdióban játszódó előadást és adás közben rögzítették. A hangulat, az izgalom, az alkotás öröme jól érződik a néha homályos, fekete fehér képkockákon is.
Munka közben.Kende Márta rendező
Szabó Attila asszisztens, Bálint Ágnes szerkesztő-író
Egy kis tévé történet:
A gyerekeknek és az ifjúságnak műsort készítő osztály rendszeresen adott ismeretterjesztő műsorokat iskolásoknak, meséltek a bemondók esti meséket, voltak kisfilmek, bábszínházi közvetítések. A többi részlegtől eltérően ezen a területen nem műfaj, hanem a nézők életkora határozta meg milyen műsorok készüljenek. Amikor lehetőség volt arra, hogy növeljék a szerkesztőség létszámát, meghirdettek egy állást azzal, hogy a jelentkezőnek az óvodásoknak készülő műsorok gondozása lesz a feladata. Szerencsére Bálint Ágnes is jelentkezett a munkára, és Kovács Béla a szerkesztőség vezetője jól választott. Akkor már átjött a televízióhoz  Kende Márta rendező, aki előtte a Bábszínházban és a rádióban is rendezett. A bábszínházi konfliktusok Lévai Sándor tervezőt is a tévéhez sodorták. Remek alkotó gárda gyűlt össze
Az alkotók életrajza  EZEN az oldalon található
Lévai Sándor Sompolyogi figuráját rajzolja
a Futrinka utca makettje mellett
A köcsögház tervei
és ilyen, amikor készen van
B. Kiss István próbál Sompolyogival
MUNKA A PARAVÁN MÖGÖTT. A hatvanas évek elején még nem volt mód a jeleneteket külön-külön felvenni, esetleg ismételni, javítgatni. Mint egy országos, milliós premieren, úgy kellett bemutatni. Így aztán sokat próbáltak. Gyakran éjszakánként, mert a bábszínház napközben, az ottani színházi munkák fontosságára hivatkozva nem adta ki a színészeket. A próbákra készítettek egy „tákolt” paravánt és hungarocell próbabábokat. Nemcsak a bábok mozgását, azt is ki kellett próbálni a színészek hogyan férnek el egymás mellett, nem zavarják -e a másikat, elég -e a két kezük, vagy kell segítség, kell -e kezet váltani, hogy jutnak a kellékükhöz....
Szabó Attila asszisztensként segít ajtót nyitni
Szöllösy Irén Cicamica próbabábuval.

Major Ida Böbebabával
Pletykázás: /de nagyon jellemző/

Böbe Baba a legnépszerűbb figura volt a Futrinka utca szereplői között. Higgadtsága jól ellensúlyozta a kissé meggondolatlan, szertelen Cicamicát. Volt Böbének egy sajátos hanghordozása. „Pestiesen” beszélt. Mondhatnánk nyafogott, de csak egy kicsit. És ez a beszédmodor divattá vált. Magam, aki a hatvanas években gimnazista voltam jól emlékszem, hogy otthon a faluban mi lányok bizony úgy beszéltünk, mint Böbe Baba. Olyannyira elterjedt ez a böbebabázás, hogy szemet szúrt a nevelőknek, és leveleket írtak, hogy kikérik maguknak. És kritizáló újságcikkek jelentek meg. Az egyedi hang az egyendivat és egyenviselkedés korszakában nem volt helyénvaló. Az alkotók - mögöttük a rajongó gyerekekkel, felnőttekkel - sokáig megvédték Böbe Babát, de az új sorozatban azért már nem szerepelt.





Egy kis adalék a korabeli sajtóból:

Békés Megyei Népújság /1963. október 27. vasárnap – Lenkefi Konrád –/
 „(...) Érdekes vita alakult ki a filmklubban megrendezett baráti beszélgetésen. A jelenlevő szakemberek elsősorban a tv bábműsorát bírálták, ezen belül is főleg a Mi újság a Futrinka utcában?, valamint a Cicavízió c. adásokat. Annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a fent említett műsorok pedagógiai szempontból erősen kifogásolhatók. Példaként több felszólaló megemlítette az országszerte ismert Böbe Babát, aki sok esetben vét a szép magyar beszéd szabályai ellen, s mintegy esszenciája a pesti úgynevezett körúti zsargon-nyelvnek, mely feltétlenül romboló hatású az anyanyelvi oktatást illetően.  Többen megemlítették, hogy Cica Mica és Böbe Baba tulajdonképpen nem a gyermekek életkori sajátosságaihoz mért figurák. Sokkal inkább a kabarét kedvelő felnőtteknek szólnak szóhasználataik, kiszólásaik és egész játékon belüli életük. (...)” – 9. oldal (Gondolatok az UNIMA Magyar Tagozatának II. közgyűléséről – Miért kifogásolható a tv Cicavízió című műsora)


Petőfi Népe /1963. október 29. kedd – Dr. Bakkay Tiborné/
"...
A FILMKLUBBAN rendezett vitán többek között szó volt, a televízió jelentőségéről is.  Az UNIMA-tagok, akik nemcsak hivatásos bábművészek – saját hivatásuk szemszögéből vagy mint szülők, nevelők – régóta szunnyadó véleményüket mondták el a Futrinka utcai bábsorozatról. A bábosok tudják: gyermekek számára mindig megragadó a bábjáték akkor is, ha a felnőtt tudatos, felelős kritikája elítéli. Ezzel azonban nem szabad visszaélni. A Futrinka utca kiváló színészeket szerepeltet. Ők, de elsősorban a gyermekvilág megérdemelnék, hogy egy hozzájuk közelálló téma a nekik megfelelő irodalmi nyelven szólaljon meg. De nincs lelkesítő hőse, világosan elhatároló figurája sem a darabnak. A negatív, ellenszenves rókával szemben egy „nyárspolgári” cica, Böbe-baba és egy általában pórul járó, jó szándékú kutya szerepel.  Böbe kis kopasz fejével gyermek lehetne, de ha megszólal egy pesti barátnő hanghordozásával ilyeneket mond: „Te odaadtad a rókának a szép moher takaródat, amit az IKKÁ-ba vettél?”  Ez a stílus és tartalom még a pesti gyerekeknek sem adhat irodalmi, művészi élményt, vidéken meg éppen hamis és idegen." 

Köznevelés /1963. november 8. péntek – T. G./
"
Böbe baba szerepeinek egyik sarkalatos hibája: sztárszerepek, testhez alkotva. Lehet, hogy egyes szülőknek, felnőtteknek, nevelőknek és egyes íróknak, valamint rendezőknek ezek a kotnyeles, minden lében kanál kislányok és kisfiúk az „édes”, az „ennivaló” „csöppségek”, én azonban azon a véleményen vagyok, hogy ezek a kisokosok és azok a kisokos szerepek, amilyeneket Böbe baba is alakít, nagy adag individualizmust tartalmaznak és ezen keresztül a gyermek karrierizmus, a gyermekprimadonnáskodás kellékeit is magukban hordják. Nem ilyen harsány, fölényes és fölényeskedő okosság a jellemzője a közösségi szellemben nevelt gyermeknek.
A gyerekek ezrei szívják magukba élményszerűen Böbe baba harsány, fölényes, individualista okosságát. És ez így és ezért nincs jól. Nevelésünk egész szellemével ellenkezik ez az individualizmus..."

A hogy mégis mennyire a gyerekeknek szólt ez a sorozat a rajongó levelek sokasága bizonyítja:
A Rádióújság színes hírei között olvastuk:
„A „Futrinka utca” szerkesztője felbontja a duzzadt, vastag borítékot - életnagyságú, szürke rongy-egérke hullik ki belőle. Fél füle hiányzik. Mellette levél: „Mivel Cica-Mica nem szeret dolgozni, nincs pénze ennivalóra, így azt gondoltuk, ezzel a kisegérrel jóllakhat. Igaz, az egyik füle elveszett, de ha megtaláljuk, azt is elküldjük. Jó étvágyat! Gyürki Kamilla III. o. tan.” Elsőosztályos öcsikéje Kálmán még hozzáírta: Erre mifelénk sok egér van és ha Cica-Mica akar dolgozni, biztos találna olyan házat, ahol munkájáért megbecsülnék.”


Az első adások:
1961. november 23. Csütörtök
17:30 Mi újság a Futrinka utcában?
Egy szobakonyhás tejesköcsög
Bábjáték


1961. december 7. Csütörtök
17:30 Kicsinyek műsora
Mi újság a Futrinka utcában?
Szárazkolbászkerítés


1961. december 24. Vasárnap
16:00 LESKELŐDÉS HELYETT c. összeállításban:
Mi újság a Futrinka utcában?
 III. Kolbász helyett korcsolya


1962. január 25. Csütörtök
17:30 Mi újság a Futrinka utcában?
IV. Sárgarépafőzelék


1962. február 22. Csütörtök
17:30 Böbe baba postája
Bábjelenet


1962. március 3. szombat
17:35 Mi újság a Futrinka utcában?
Bál a Csuporban
Bábjelenet

1962. április 23.


A főszereplők életrajza ITT
stábfotó 1962
eredeti aláírásokkal

nagy stáb fotó 1963
Források:
Bálint Ágnes honlapja
A Bálint Ágnes Emlékház kiállítási anyagai
Sanyi manó - szerkesztő: Shah Gabriella - Gaál István Egyesület kiadása - 2014
Balogh Géza: A bábjáték Magyarországon - Vince Kiadó 2010
Rádió és Televízió Újság
Bánszki Kristóf (ELTE Filmtudomány Tanszék mesterkurzus hallgató) cikkgyűjteménye
Személyes emlékezések 

A fotók Bálint Ágnes, Kende Márta, Szabó Attila hagyatékából, valamint internetes oldalakról.

FUTRINKA UTCA

Képkocka a videóból
Morzsi, Buksi, Cicamica
1979 –ben készült el a MI ÚJSÁG A FUTRINKA UTCÁBAN? c. sorozat folytatása FUTRINKA UTCA címmel.  Bálint Ágnes  új meséket írt.  A bábok is új külsőt kaptak.
Képkocka a videóból
Morzsi és Cicamica
Böbe, őszinte sajnálatunkra már kiköltözött a Futrinka utcából. Cicamica és Morzsi kicsit megöregedtek. A legszembetűnőbben Morzsi kutya külseje alakult át, de Simándy József jellegzetes tájszólása és legendás beűűű a régi maradt. Az igazi változást azonban egy új kis lény, egy kölyökkutya megjelenése okozta. Morzsihoz beköltözött Buksi. Ezzel a két szomszéd, Morzsi és Cicamica bizony mindenféle, mókás nevelési helyzetbe került. Ott volt a gyerek, aki ismerkedik és rosszalkodik, és aki miatt a szomszédok naponta összevesznek, miközben szeretettel nevelik, de nem biztos, hogy egyetértenek, ahogy ez a való életben is történni szokott.

Lévai Sándor: Sompolyogi autójának terve

Képkocka  a videóból
Sompolyogi a róka remek autójában
Az újratervezett bábokat már egy profi báb és makett műhelyben készítették el kiváló mesterek, akik alkotótársként vettek részt a produkciókban. A hetvenes évek végére Nagy Richárd elnök és Csapó András termelési igazgató lelkes támogatásával és ennek eredményeként elegendő költségvetéssel a Magyar Televízióban létrejött egy olyan bábkészítő és makett műhely, ahol a legkiválóbb szakemberek dolgoztak. Ez tette lehetővé, hogy az évente gyerekeknek készülő 10 -15 tévéjáték, tévé film egyharmada bábjáték volt.
Csapó András termelési igazgató, Megyeri Károly elnökhelyettes
és Nagy Richárd elnök a Futrinka utca felvételére látogattak.
1979.

Szereplők/hangok
Buksi: Havas Gertrúd
Cicamica: Szöllősi Irén
Morzsa: Simándy József
Sompolyogi: B. Kiss István
Rókica: Meixler Ildikó
August papagáj: Csákányi László
Augusta papagáj: Tábori Nóra
Nyúlkalapos: Horváth Gyula
Egerentyűné: Balogh Klári
Egerentyű Edina: Pogány Judit
Egerentyű Edgár: Paudits Béla
Napos idő hölgy: Báró Anna
Esős idő férfi: Bencze Ferenc
Kacsa: Schubert Éva
Boxer Kristóf: Képessy József
Boxer Bagó: Harkányi Endre
Egerentyű: Gálvölgyi János
Igásló: Bánhidi László
Kandúr Károly: Elekes Pál
Tyúkanyó: Pogány Margit
Sün Sámuel: Csepely Péter
Kovács EnikőKovács KláraPeharcz Imre
August papagáj: Csákányi László
Augusta papagáj: Tábori Nóra
Stáb 

Írta: Bálint Ágnes
Zeneszerző: Bergendy István
Báb- és díszlettervező: Lévai Sándor
Vezető operatőr: Abonyi Antal
Hang: Tóbel Béla
Vágó: Balázsi Zsuzsa
Gyártásvezető: Singer Dezső
Rendezte: Szabó Attila
Rókica: Meixler Ildikó
Operatőrök: Kalmár András, Szalai Z. László, Szirmai Béla
Felvételvezetők: Bánhalmi Anna, Csillag Zoltán
Építész: Polgár Béla
Bábkellék: Selmeczy Anikó
Fővilágosító: Tréfás Imre
Műszaki vezető: Ambrusán János
Rögzítés vezető: Pap András
Asszisztens: Frankó Zsuzsa, Réti Kata
Rendezőasszisztens: Östör Zsuzsa


A műsor kivitelezésében közreműködött az MTV Makett- és bábkészítő műhelye.

Magántermészetű kép
egy kép a Futrinka utca záróbulijáról

Epizódlista:
  1. A kóbor eb
  2. Tanuljunk házőrzés
  3. Rókica
  4. A szájkosár
  5. A sas
  6. Az edzett eb
  7. Az őrző-védő kalap
  8. Tájékozódó futás
  9. De jó vicc!
  10. Nyuszibaba
  11. Rókavadászok
  12. Ezüstpenész
  13. Morzsa kutya díványa
Futrinka utca
MTV
1979



Források:
port.hu
Wikipedia
nava.hu

TV MACI

Azt gondoljuk, Róla már mindent tudunk. A neten is számtalan oldala van, és számtalan pontatlanság, néha butaság is.
Ez egy rövid áttekintés a Macikról:

1963. április 15. Húsvét hétfő.
 Ezen a napon a rádióújságban ezt olvashatták a kedves nézők: „Ettől a naptól fogva egy kis mackó is hallgatja az esti mesét! /képe a hátsó oldalon/”
az a bizonyos kép a hátsó oldalról 

Látogatás a Díszletgyárban

Pápai Lajos cikke  a Rádió és Televízió Újságban
1964. november


Nagyon jellemző a hatvanas évek második felére, amit a Látogatás a „Díszletgyárban” c. cikkben olvashatunk. Fleiner Gábor, a díszletüzem műszaki vezetője kalauzolja a riportert, vagyis Pápai Lajost, aki később, 1970 -ben  a Gyermekosztály vezetője lett.

A cikkből:
"Ha  a kedves olvasó netalántán fel akarná hívni / a díszletgyárat/ eláruljuk, nincs bent a telefonkönyvben. Valószínűleg a különleges tudakozó se tud róla. Sőt még a tévések jórésze sem tudja, hogy "díszletgyáruk" van. Nem Kőbányán, nem Csepelen, hanem a Televízió épületében.
 - Pontosabban díszletgyáró üzemük - javította ki Marmoly Sándor az üzem vezetője. tőle tudjuk meg, hogy ez év eleje óta működnek önálló vállalatként a Televízión belül - és csak a tévétől fogadnak el megrendeléseket..."
Szabó Veronika és Imre Gábor az asztalos, és festő műhelyt mutatják be. Ezek után jutnak el a makett műhelyig. Fleiner  kalauzolja az újságíró tévést tovább Összefoglalva az itteniek munkáját éppen azt ecseteli mennyire szenvedélyesen szeretik a munkájukat. Innen idézem: „ Így van ez a makett készítő műhelyben is. Igaz ugyan, hogy maketteket mostanában nemigen kérnek a rendezők, az utóbbi időben azonban annyira megnőtt a bábműsorok száma, hogy az Ifjúsági Osztály egymaga ellátja őket munkával. Bábjaikhoz szinte minden textil és műanyagot felhasználnak, s igénybe veszik az Állami Bábszínház bábmechanikusainak szíves segítségét is. Legutóbb Lévai Sándor bábterveit valósították meg”: a Madárijesztőt, az Őzikét és Danit.. Daninak rafiából csináltak divatos frizurát. Ők követték el a fogmosó macit, a Futrinka utca jónéhány lakóját, köztük a kerületi egérnapok mintegy 100 egerét is… És most ők tatarozzák Mazsola lakosztályát, a Tökhéjat! „



Magánpletyi: Mikor a bábraktárban kerestem a Futrinka szereplőit a 100 egérből bizony egy sem volt ott. Szétfutottak. Mindenki mindig csak egyet kunyerált el a százból