2016. szeptember 7., szerda

Játsszunk bábszínházat!

a hatvani Kalamajka bábcsoport Herendi Mária és Balogh Kálmán vezetésével /12. Adás/
Mindenki bábozik
A gyerekműsorok szerkesztőségében felmerült az ötlet, ha már ilyen sok báb játékot sugároznak, mutassák meg egyszer, hogyan is készül?
Ez még 1963 -ban volt, amikor az élő adás volt a jellemző. Lehetetlen vállalkozásba kezdett hát a stáb Kende Márta irányításával. Kovács Kati a sorozat későbbi rendezője, akkor asszisztensként dolgozott a műsorban. Sok próba és nagyon precíz felvételi terv kellett a lebonyolítás sikeréhez.
A történet: Bródy Vera motívumokat gyűjt, megrajzolja figurát a papíron, párhuzamosan Koós Iván a hátteret készíti, Vera kivágja a figurát  és az már kiszínezve háttérrel, áttünéssel megjelenik a paraván mögött.

Bródy Vera és Koós Iván
Ezután egy 7 perces játék követezett Vujicsics Tihamér zenéjére, amit szintén élőben szolgáltatott.

 

Kende Márta rendezte az élő adást, amit  kiajánlottak az Íntérvíziónak is és azon nyomban OIRT díjat kapott. 
Ez a siker azt eredményezte, hogy leforgatták színes filmre a történetet és ez a szintén nagyon jól sikerült változat 1966 –ban a müncheni Prix Jeunesse  televíziós fesztiválon a kategóriájában a legjobbnak járó díjat kapta.

Ez vezette be a gyerekek kreativitására alapozó sorozatot A műsor Kremsier Edit szerkesztő vezetésével olyan szervező erővé vált, ami a magyar amatőr bábmozgalomnak nagy lendületet adott, hiszen bekerülni a televízióba olyan húzó erő volt abban az időben, ami segített abban, hogy minél többen, minél igényesebben készüljenek erre a megmérettetésre. Ezekben a bábos produkciókban olyan értékes alkotások bukkantak fel, amelyek a magyar mese kultúrát, a népi hagyományokat, a magyar irodalom gyöngyszemeit népszerűsítették és hozták közel a gyerekekhez. A mozgalom sokat segített, hogy számos stabil és színvonalas amatőr bábcsoport alakuljon és működjön. Ennek eredményeképp jöhettek létre a ma is virágzó profi bábszínházak. A pécsi Bóbita, a kecskeméti Ciróka, a békéscsabai Napsugár...
A műsor segített a bábcsoportoknak, formálta ízlésüket, irányt és célt adott. A hetvenes évektől Kremsier Edit mellett Kovács Kati rendező és Lévai Sándor tervező volt a stáb állandó, az előkészítésben is aktívan részt vevő tagja. Műsorvezetőként láttuk többek között Gabnai Katalint és Tarján Tamást is. Fontos volt, hogy nemcsak befogadták az elkészült amatőr előadásokat, hanem szakmai tanácsaikkal segítették is azokat. Bábokat gyártottak, praktikus megoldásokat mutattak meg… Országos rendezvény volt a Játsszunk bábszínházat, megyei döntőkkel, ahova neves szakemberekből álló zsűri látogatott el, és válogatta ki a legjobbakat. A sokféle képességet egyesítő bábjáték, ma is fontos eleme lehetne a játékos kedvű gyerekek életének.

Kende Márta könyve ma is kapható,
 tanácsok, szövegkönyv, bábtörténet





1989 – ben volt az utolsó Játsszunk bábszínházat, 1994 - ben még Farkas Eszter szerkesztő és Szabó Attila rendező összegyűjtötte a legjobb bábjátszókat és Vitéz László vándorútján címmel bemutatták őket, de ennek, bár fontos volt, már nem volt olyan nagy, országot átfogó mozgósító háttere, mint a hatvanas, hetvenes évek  Játsszunk Bábszínházat sorozatainak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése