2016. szeptember 7., szerda

Bábok, barátok


Mesék, történetek
a Magyar Televízió bábjairól.
Ami a bábok mögött van.
Események, személyek, érdekességek

A múlt század hatvanas hetvenes éveinek fontos szereplői voltak azok a televízióban megjelenő bábok, akik barátként költöztek be az otthonokba, 30, 40 év után is szórakoztatják történeteikkel a kedves nézőket, kisgyerekeket, nagymamákat egyaránt. Ismerjük meg a képernyő mögötti életüket, hogyan születtek, kiknek a munkája hozta létre őket. Kik leheltek életet beléjük. 
Bábok, barátok, ismerjük meg őket!


Stúdiókép 1958


A Magyar Televízió élete egy a Magyar Rádióban megalakult tévés részleggel kezdődött. Nekik volt egy Leningrád típusú tévé készülékük, ezen nézték a kísérleti adásokat, filmeket, amiket a technikai helyiségből, a „hegyről” sugároztak. 1956 őszén felgyorsultak az események. Akkoriban úgy képzelték, hogy a tévé képes rádió, így rádiós mintára kezdték a szervezést. Benke Valéria már novemberben behívatta azokat, akiket megbízott az egyes területek irányításával. A gyerek és ifjúsági műsorok szerkesztőségének létrehozásával Kovács Bélát bízták meg, aki a rádió adó főszerkesztőségén dolgozott, tanári diplomája volt, alkalmasnak találták a terület irányítására. 
Már az első években is látszott, hogy a gyerekszerkesztőség minden műfajban készít műsorokat, hiszen eltérően a televízió többi szerkesztőségétől itt a korosztály határozza meg a tevékenység  profilját. Tévé játékok, riportok, színházi közvetítés, ismeretterjesztés egyaránt szerepelt a repertoáron, mégis a báb volt az a műfaj, ami egyértelműen és jellegzetesen gyereknek számított. Ilyent más osztályok nem készítettek.
Kovács Béla főszerkesztő elsősorban a Bábszínháztól kapott segítséget (érdekes személyes adalék, hogy a bábszínház vezető rendezője Szőnyi Kató egy háztömbben lakott Kovács Bélával, így a reggeli buszra várás közben is tudtak eszmét cserélni és terveket szőnyi) Személyes, de egyúttal hivatalos is, hogy Kende Mártát, akit rádiós rendezőként ismert meg, és aki az Állami Bábszínház rendezője is volt, szintén rá tudta beszélni a tévés munkára, amit a grafikusként végzett rendező örömmel vállalt. Kende hívására került a tévébe a következő évek meghatározó tervező tehetsége Lévai Sándor. Az első időben meghatározó tervező – szereplő volt Bródy Vera, aki végig a bábszínház tagjaként dolgozott át a magyar televízióba.
 (hozzáfűzés: ezekben az években forrongott az Állami Bábszínház élete. Erről Balogh Géza: A bábjáték Magyarországon c. könyvében olvasható pontos történeti leírás)
Bálint Ágnes, akinek a munkássága végig meghatározó a televízió bábos életében 1958-ban egy hirdetésre jelentkezett és a főszerkesztő első látásra szerződtette.
( 2016-ban Bálint Ágnes mesevilága a MAGYAR ÖRÖKSÉG része lett)

A bábok nemcsak önálló mesélőként, vagy mesejátékok hőseiként szerepeltek, hanem pl. ismeretterjesztő műsorok részvevőiként is Ilyen volt az első magyar televíziós bábfigura CSUPASZEM főprofesszor is.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése