A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kemény Henrik. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kemény Henrik. Összes bejegyzés megjelenítése

A ZSEBTÉVÉ BÁBJAI


A Zseb tévé, óvodásoknak szóló, játékos magazinműsor  1966-ban indult útjára és a nyolcvanas évek közepéig képernyőn volt. Többször változott a stáb, a műsorvezető személye, de a bábok nem öregedtek és megőrizték alapvető  karakterüket. Ők őrizték a zsebtévés érzést.
1966. szeptember 15. Az első adás.

1966

1965-ben Apor Judit szerkesztőt arra kérték, hogy az 5-8 éves korosztálynak készítsen olyan magazin műsort, ami nevelő célzatú jeleneteket tartalmaz, sok tanulsága van, ugyanakkor érdekes is a kicsik számára. A zenei műsorairól ismert szerkesztő Tóth Esztert választotta írónak.
Amikor az első forgatókönyv elkészült a szerkesztőség vezetője a fiatal Szabó Attilát bízta meg a rendezéssel, aki nagy lendülettel és ambícióval látott munkához. Harsány, szórakoztató műsort képzelt el. A televízió technikai fejlődése éppen eljutott nálunk is arra a szintre, hogy már trükköket alkalmazhattak. Így pl. kiléphetett a versmondó lány a könyvből, tárgyak mozogtak a térben. Ezek manapság a képi világ legtermészetesebb részei, de akkor komoly újdonságnak számítottak. 

Szabó Attila egy trükk beállítását nézi. 1966

Egy műsor gyakran viták, mit ne mondjak veszekedések során alakul ki. A Zseb-Tévé ezek közé tartozott. Apor Judit konzervatívabb, szokványosabb megoldásokat szeretett volna. Az igazi konfliktust azonban a műsorvezető személyének kiválasztása okozta. Szabó Attila nemcsak új formát, új látványt akart, hanem abból kiindulva, hogy a műsorban több báb is szerepel, egy fiatal bábszínésznek szánta a műsorvezető szerepét. Nem minden konfliktus nélkül lett Levente Péter, az Állami Bábszínház művésze az első Móka Miki

Móka Miki: Levente Péter
pletyka, legenda, akár igaz is lehet:
Amikor a tévéhez kerültem, 1970-ben sok változatban hallottam azt a történetet, hogyan lett mégis Levente Móka Miki. A leggyakoribb változat:
Éppen a TV nagy aulájában ültek le író, szerkesztő, rendező, egy megbeszélésre. A hatvanas években a televízió büféje, az aula amolyan találkozó hely volt, ahol sokan megfordultak, nemcsak a tévések, hanem színészek, írók is bejöttek egy kávéra, beszélgetni, ismerkedni. Még egy előnye volt az aulának. Abban az időben kevés embernek volt még otthon telefonja, viszont az aula számát meg lehetett adni:
  - 2 és 3 között ezen a számon hívhattok!
 Amikor a hívást felvette a pincér, bekiabált a tömegbe:
 - XY művészurat telefonon keresik, Itt van X Y? -
(legalább háromszor elhangzott a név, szerepeket lehetett kapni ezzel a módszerrel.)
A zsebtévés megbeszélés közepén is  felhangzik egy ilyen hívás:
 Levente Pétert kérik a telefonhoz!
Mindenki felnézett szokás szerint.
Itt van Levente Péter?
És elindult egy magas, vagány férfi, - kiköpött a fiatal Vittorio Gassmann - nevetősen, hangosan köszöngetve.
 - Ki ez a fickó? - kérdezték a hölgyek
 - Ő az! Róla beszélek  - mondta a rendező - Őt szeretném műsorvezetőnek!
Hm. Valóban?
Mi ez, ha nem JEL? És a kétkedők beadták a derekukat.


Hakapeszi Levente Péterrel a Füles címlapján 1973 - ban
Persze a véletlen, meg a jel csak egy pillanat, a sikerhez az is kellett, hogy a fiatalember alkalmas legyen a feladatra. Péter kiváló bábmozgató, remek pantomimes, mindemellett műsorvezetői tehetsége is van. Úgy beszélget a kisóvodásokkal és a bábokkal mintha felnőttek lennének, mégis megértik minden szavát.
Megfigyelhetjük, hogy a korai zsebtévékben milyen szoros, mondhatni bensőséges a bábok és Móka Miki kapcsolata, Levente Péter gyakran maga mozgatja nemcsak az eleve az ő kezére készített Frigyes mestert, hanem Bunyós Bálintot is.


A videó részletben megfigyelhető, hogy nemcsak teljes harmóniában vannak Szöllősy Irénnel, aki Bunyós Bálint hangja és mozgatója, de egy ponton Péter át is veszi a figurát és maga mozgatja, Szöllősy Irén  a hangot adja hozzá, szinkronizálja.

Szabó Attila és Levente Péter a  Zseb tévé egyik adásának próbáján.
1966

Később, amikor Szabó Attilát mégiscsak kiintrikálták a sorozatból, az Őt követők – Katkics Ilona, Somhegyi Béla, leghosszabban Kovács Kati – megtartották a zsebtévés formát. Egy idő után Levente Péter is elköszönt és a szerepét Gyabronka József vette át. A  bábozás nem könnyű szakma, megváltozott Miki és a bábpartnerek viszonya,
Móka Miki: Gyabronka József

Ugyanakkor Gyabronka kedves személyisége, barátságos lénye megnyerte a nézőket, sokak az Ő Móka Miki figuráját szeretik.
Két nagy korszakra osztható a Zsebtévé története. Az dönti el, hogy Levente vagy Gyabronka az igazi Móka Miki, hogy ki mikor volt kisgyerek s melyiküket nézte a tévében hetente vasárnaponként. Akik 1970 után születtek másik Móka Mikit ismernek, mint akik a hatvanas hetvenes években voltak kiskorú tévé nézők.


De a bábok minden korszakban ugyanolyanok maradtak. Nem öregedtek és a karakterükön sem történt változás.

TAKÁCS /BUNYÓS/ BÁLINT

Bunyós Bálint hivatalos nevén Takács Bálint, a ROSSZ KISFIÚ. Soha nem fogad szót, nem érti, miért kell így vagy úgy viselkedni. Mindig megtalálja a logikátlanságot a felnőttek utasításaiban, aztán Miki hathatós segítségével a kedves tanmese tanulsággal ér véget, ahogy ezt a kor megkívánta az írótól. A vörös, szeplős, izgága Bálint ugyanakkor képes volt az oktató történeteket úgy eladni, hogy közben mindenki szerette őt.
Bunyós Bálintot Szöllősi Irén mozgatta az asztal alól, vagy valaki takarásából. Ő adta a hangját is ezt a rekedtes, vagány kisfiú hangot.

A jól sikerült bábot Lévai Sándor tervezte. Bunyós kesztyűs báb, egy fontos ponton tért el a szokásostól. Az arca képlékeny anyagból készült, és volt az orránál egy kis fémkarika, amibe a mozgató beakasztotta az ujját, s így a báb bármikor tudott fintorogni, húzni az orrát, vagy megszeppenni.  

FURFANGOS FRIGYES

Furfangos Frigyes egy vicces labdabáb. Kicsi, gnóm manó, akinek mindig a legfurfangosabb kérdések jutnak az eszébe. Eredetileg Levente Péter öklére tervezték, Péter térdén ült úgy mozgatta, játszott vele. Furfangos hangját Kemény Henrik adta.


Frigyes mester sokat grimaszolt, rosszallását kárörvendezését és csodálkozását nemcsak Kemény Henrik sokszínű hangjával, hanem arcjátékával is ki tudta fejezni. Itt is az „orrhúzó karikát” alkalmazták. A szemüveg sokat ugrál, a Mester orráról a homlokára. Ezt az orr mozgatásával lehetett megoldani. Úgy helyezték el a szemüveg szárát, hogy egyféle orrmeghúzással felugorjon a sapkára. Bár könnyűnek tűnik, de sok gyakorlást igényelt Frigyes mozgatása.



HAKAPESZI MAKI
Kemény Henrik Hakapeszi és a kamera

HAKAPESZI, HA KAP, ESZI! Maki máig a legnépszerűbb a Zseb tévé bábjai közül. Egy bájos marionett báb Kemény Henrik és Lévai Sándor közös munkája. Henrik így emlékezik a készülésére: „Hakapeszi Maki az egyik legkedvesebb tévés szerepem és munkám volt a Zsebtévében. Lévai Sanyi barátommal találtuk ki a figurát. Ő a látványt tervezte, én a mechanikát és a szerkezetet. A bábot magát teljes egészében én alkottam, bütyköltem meg. Sok óra kísérletezése van benne, hogy minden úgy mozduljon, ahogy megálmodtuk. Nagyon elégedettek voltunk vele mindketten, amikor láttuk mozogni, nevetni a kedves, esetlen Makit. Én egy életre annyira megszerettem, hogy az eredetit otthon őrzöm jól becsomagolva. Már jóval a tévés szereplések után kitaláltuk Matyival, a testvéremmel, hogy a Vitéz László játékokat követően rövid Hakapeszi etűdökkel lepjük meg a közönséget. Nem igaz, mennyire elkábítottuk őket a Maki nevetős, rövid jeleneteivel.”

A részlet és a kép Láposi Terka:
Életem a bölcsőtől a sírig c. Kemény Henrik
életéről szóló albumából való
Hakapeszi az első időben Alfonsót hergelte pimasz átveréseivel.
Később Szuhay Balázs vette át a szerepet
A lényeg nem változott az évek során. Maki valamilyen teljesen agyament furfangos ötlettel átverte egy nagy tábla csoki ellenében a Hiszékeny járókelőt, aztán Móka Miki úgy forgatta a jelenetet, hogy egy kicsit Maki is megüsse a bokáját, de ez soha nem tántorította vissza az újabb tréfáktól.


"Véget ért a móka mára,

Zárul Miki mókatára.

De ha tetszett, nemsokára visszavárhatsz,

Jóska, Sára, Tercsi, Fercsi, Kata, Klára,

S valahány név a naptárba'

Eljövök még hozzátok,

Viszont látásra pajtások!"


Zseb tévé
1966. szeptember 15.
Tarka barka műsor – gyerekeknek

Írta Tóth Eszter
Dramaturg: Apor Judit

Móka Miki: Levente Péter
Bunyós Bálint Szöllősy Itén
Hakapeszi Maki: Kemény Henrik

Díszlettervező: Szabó László
Bábtervező: Lévai Sándor
Illusztrációk: Koós Iván
Vezető operatőr: Varga Vilmos
Rendező: Szabó Attila

Zseb tévé
15 évvel későbbi adások

Írta: Tóth Eszter
szerkesztő: Szellő Rózsa

Móka Miki: Gyabronka József
Bunyós Bálint: Szöllősy Itén
Hakapeszi és Frigyes Mester: Kemény Henrik
Hiszékeny Úr: Szuhay Balázs

Báb és díszlettervező: Lévai Sándor
Jelmeztervező: Báti Alice
Műszaki vezető: Morva Ferenc
Vezető operatőr: Dobay Sándor
Gyártásvezető: Pintér Alinka
Rendező: Kovács Kati

Források:
Levente Péter interjúk, személyes elbeszélés
Rádió és Televízió Újság
Láposi Terka: Életem a bölcsőtől a sírig. Kemény Henrik életrajzi album


Utóhang: A nyolcvanas években, mikor a műsor már elfáradt próbálkoztak más szereplőkkel, más formával felfrissíteni. Ezeket én már egy másik műsornak tekintem, véletlen címegyezéssel.

SÜSÜ, A SÁRKÁNY 3. rész Lelkesítés


Süsü fő mozgatója Pehartz Imre

Akinek Süsü a fejét tapossa az nem más, mint Pehartz Imre, Süsü legfőbb mozgatója. Ő tartotta a vállán a fejet, amikor a sárkány nem a nagy állványzaton volt, mert hajolni kellett, finom mozgásokat kellett végeznie. (ha a 2. részben meghallgattad Maly Robi videóját pontosan tudod milyen volt, amikor egy guruló állványon mozgott Süsü, a rajta csüngő színészekkel együtt.) Egyik kezével a száját/szemét mozgató mechanizmust irányította, a másikkal a sárkány kezébe bújt. Sokszor a szájat kintről mozgatták, és a két kézbe bújt, aki középen volt… Mindenképpen kellett legalább 3 ember, sőt egy negyedik is, ha a sárkány teljes alakban látszott és a farkát is lebegtetni kellett valakinek. Összhangban a testtel. Hát nem volt könnyű. Bár igazi bábosnak meg se kottyan ötfelé figyelni.
Süsü munkában
az előtérben Pehartzné Marika, és Csepeli Péter, aki a lepkét mozgatta.
"Ó, ha rózsabimbó lehetnék..."

lent és fent
A kesztyűs báb (zsákbáb, bi-bá-bó), amelyet mindenféle mechanikus áttétel nélkül, közvetlenül a kezére húzva éltet a játékos.
A kesztyűs bábok tervezésénél nemcsak a karaktert kell jól kidolgozni azt is figyelembe kell venni, ki mozgatja majd a figurát, mekkora keze van, melyik kezére kell illeszteni a bábot. Pl. a Királyfi mozgatójának, Simándy Józsefnek volt a legnagyobb a keze. Az ő bábuját kevesen tudták átvenni, mert ha kicsi kézzel bújsz bele lötyög és nem fogad szót. A báb a kéz részévé válik.
„A bábu betöretlen csikó, mindegyik más. Sok munka van abban, amíg ez az élettelen test azt csinálja, amit én akarok, le kell faragnom a sutaságát. Én összenövök játszótársaimmal” /Szakály Márta bábművész/


 Néhány, eddig sosem publikált kép a forgatásról:amatőr felvételek
Horváth Károly, Kemény Henrik, Simándy József, Györkös Kató
Kaszás László, Kemény Henrik
Varanyi Lajos és Simándy József - a zsoldosok
amikor a bábok még nem élnek
A hangpultnál Süsü, Tóbel Béla hangmérnök
és Nanovszky László mikrofonos


 A munka közbeni képeket Búzási Péter felvételvezető készítette


Az első rész - Születés
A második rész - Műhelymunka
A harmadik rész - Lelkesítés
A negyedik rész - Zenebona
Az ötödik rész - Hanglemezek
 Süsü honlapja


szereplők
hangok és bábosok
Süsü: Bodrogi Gyula
Kóbor királyfi, majd Király: Sztankay István
Királylány, majd Királyné: Hűvösvölgyi Ildikó
Kiskirályfi: Meixler Ildikó
Öreg király: Csákányi László
Kancellár: Kaló Flórián
Dadus: Horváth Teri (1. részben), Tábori Nóra (2. résztől, 9. részig)
Írnok: Haumann Péter (2. résztől, 4. részig), Mikó István (6. résztől, 9. részig)
Sárkányfűárus: Miklósy György
Hadvezér: Gyenge Árpád (1. részben), Balázs Péter (2. résztől, 9. részig)
I. Zsoldos (vörös szakállú): Horváth Gyula (1. részben), Horkai János (2. résztől, 9. részig)
II. Zsoldos (fekete szakállú): Horkai János (1. részben), Zenthe Ferenc (2. résztől, 9. részig)
Apasárkány: Basilides Zoltán
Csizmadia: Prókai István (1. részben), Szabó Ottó (2. résztől, 9. részig)
Pék: Usztics Mátyás
Kocsmáros: Képessy József
Szénégető: Farkas Antal
Idős nő: Vay Ilus
Szakács: Farkas Antal
Zöldséges Kofa: Czigány Judit (1. részben), Hacser Józsa (2. résztől, 9. részig)
Asszony: Báró Anna
Borbély: Szombathy Gyula
Toronyőr: Vándor József
Holló: Verebély Iván
Petrence király: Vajda László
Petrence király kancellárja: Velenczey István
Torzonborz király: Horváth Gyula
Torzonborz király kancellárja: Benedek Miklós
Torzonborz király kémje: Paudits Béla
Torzonborz király hadvezére: Kibédi Ervin (5. részben), Szombathy Gyula (6. és 8. részben)
Öreg kertész: Képessy József
Sárkánylány: Kiss Mari

Bábmozgatók:  Balogh Klári, Bathó László, Csepeli Péter, Dózsa László, Györkös Kató, Horváth József, Horváth Károly, Horváth Pál, Horváth Teri, Juhász Tóth Frigyes, Kaszás László, Kaszner Irén, Koffler Gizi, Kovács Enikő, Langer Ede, Márkus Ferenc, Németh Marietta, Papp Ágnes, Soós Lajos, Varanyi Lajos
Közreműködik: Astra Bábegyüttes, Bergendy-együttes

Szabó Attila

SZABÓ ATTILA
1936 -1998
rendező

1960-tól ügyelőként és asszisztensként, majd 1964-től adásrendezőként dolgozott a Magyar Televízióban.1986-tól vezetőrendező, majd főrendező lett.
1967-ben készítette el Dugasz Matyi birodalma című első önálló bábjátékfilmjét, ahol sok meglepő technikai újítást alkalmazott. A híres esti mese bábsorozatokat eleinte asszisztensként, majd rendezőként készítette rendkívül igényesen (Mi újság a Futrinka utcában?, Csupafül, Futrinka utca). Kiugró sikert aratott a Zsebtévé című sorozat megtervezésével és rendezésével. Öveges professzor kísérletei és a Vitéz László és a többiek
c. Kemény Henrik művészetét megörökítő sorozat esetében pedig a teljes alázat, a bemutatásra kerülő személyiség középpontba helyezése, a televíziós alkotó folyamat elrejtése volt a megfelelő eszköze. Évekig rendezte a Fabula című irodalmi sorozatot,  Korniss Péter fotóművésszel két sorozatot is készített. Ő rendezte  Csukás István: Le a cipővel! című vidám, nyári történetének két részes filmváltozatát is.