1979 –ben készült el a MI ÚJSÁG A FUTRINKA UTCÁBAN? c. sorozat folytatása FUTRINKA UTCA címmel. Bálint Ágnes új meséket írt. A bábok is új külsőt kaptak.
Képkocka a videóból
Morzsi és Cicamica
Böbe, őszinte sajnálatunkra már kiköltözött a Futrinka utcából. Cicamica és Morzsi kicsit megöregedtek. A legszembetűnőbben Morzsi kutya külseje alakult át, de Simándy József jellegzetes tájszólása és legendás beűűű a régi maradt. Az igazi változást azonban egy új kis lény, egy kölyökkutya megjelenése okozta. Morzsihoz beköltözött Buksi. Ezzel a két szomszéd, Morzsi és Cicamica bizony mindenféle, mókás nevelési helyzetbe került. Ott volt a gyerek, aki ismerkedik és rosszalkodik, és aki miatt a szomszédok naponta összevesznek, miközben szeretettel nevelik, de nem biztos, hogy egyetértenek, ahogy ez a való életben is történni szokott.
Lévai Sándor: Sompolyogi autójának terve
Képkocka a videóból
Sompolyogi a róka remek autójában
Az újratervezett bábokat már egy profi báb és makett műhelyben készítették el kiváló mesterek, akik alkotótársként vettek részt a produkciókban. A hetvenes évek végére Nagy Richárd elnök és Csapó András termelési igazgató lelkes támogatásával és ennek eredményeként elegendő költségvetéssel a Magyar Televízióban létrejött egy olyan bábkészítő és makett műhely, ahol a legkiválóbb szakemberek dolgoztak. Ez tette lehetővé, hogy az évente gyerekeknek készülő 10 -15 tévéjáték, tévé film egyharmada bábjáték volt.
Csapó András termelési igazgató, Megyeri Károly elnökhelyettes
és Nagy Richárd elnök a Futrinka utca felvételére látogattak.
1979.
Szereplők/hangok
Buksi: Havas Gertrúd
Cicamica: Szöllősi Irén
Morzsa: Simándy József
Sompolyogi: B. Kiss István
Rókica: Meixler Ildikó
August papagáj: Csákányi László
Augusta papagáj: Tábori Nóra
Nyúlkalapos: Horváth Gyula
Egerentyűné: Balogh Klári
Egerentyű Edina: Pogány Judit
Egerentyű Edgár: Paudits Béla
Napos idő hölgy: Báró Anna
Esős idő férfi: Bencze Ferenc
Kacsa: Schubert Éva
Boxer Kristóf: Képessy József
Boxer Bagó: Harkányi Endre
Egerentyű: Gálvölgyi János
Igásló: Bánhidi László
Kandúr Károly: Elekes Pál
Tyúkanyó: Pogány Margit
Sün Sámuel: Csepely Péter
Kovács Enikő, Kovács Klára, Peharcz Imre
August papagáj: Csákányi László
Augusta papagáj: Tábori Nóra
Stáb
Írta: Bálint Ágnes
Zeneszerző: Bergendy István
Báb- és díszlettervező: Lévai Sándor
Vezető operatőr: Abonyi Antal
Hang: Tóbel Béla
Vágó: Balázsi Zsuzsa
Gyártásvezető: Singer Dezső
Rendezte: Szabó Attila
Rókica: Meixler Ildikó
Operatőrök: Kalmár András, Szalai Z. László, Szirmai Béla
Felvételvezetők: Bánhalmi Anna, Csillag Zoltán
Építész: Polgár Béla
Bábkellék: Selmeczy Anikó
Fővilágosító: Tréfás Imre
Műszaki vezető: Ambrusán János
Rögzítés vezető: Pap András
Asszisztens: Frankó Zsuzsa, Réti Kata
Rendezőasszisztens: Östör Zsuzsa
A műsor kivitelezésében közreműködött az MTV Makett- és bábkészítő műhelye.
A Zseb tévé, óvodásoknak szóló, játékos magazinműsor 1966-ban indult útjára és a nyolcvanas évek közepéig képernyőn volt. Többször változott a stáb, a műsorvezető személye, de a bábok nem öregedtek és megőrizték alapvető karakterüket. Ők őrizték a zsebtévés érzést.
1966. szeptember 15. Az első adás.
1966
1965-ben Apor Judit szerkesztőt arra kérték, hogy az 5-8 éves korosztálynak készítsen olyan magazin műsort, ami nevelő célzatú jeleneteket tartalmaz, sok tanulsága van, ugyanakkor érdekes is a kicsik számára. A zenei műsorairól ismert szerkesztő Tóth Esztert választotta írónak.
Amikor az első forgatókönyv elkészült a szerkesztőség vezetője a fiatal Szabó Attilát bízta meg a rendezéssel, aki nagy lendülettel és ambícióval látott munkához. Harsány, szórakoztató műsort képzelt el. A televízió technikai fejlődése éppen eljutott nálunk is arra a szintre, hogy már trükköket alkalmazhattak. Így pl. kiléphetett a versmondó lány a könyvből, tárgyak mozogtak a térben. Ezek manapság a képi világ legtermészetesebb részei, de akkor komoly újdonságnak számítottak.
Szabó Attila egy trükk beállítását nézi. 1966
Egy műsor gyakran viták, mit ne mondjak veszekedések során alakul ki. A Zseb-Tévé ezek közé tartozott. Apor Judit konzervatívabb, szokványosabb megoldásokat szeretett volna. Az igazi konfliktust azonban a műsorvezető személyének kiválasztása okozta. Szabó Attila nemcsak új formát, új látványt akart, hanem abból kiindulva, hogy a műsorban több báb is szerepel, egy fiatal bábszínésznek szánta a műsorvezető szerepét. Nem minden konfliktus nélkül lett Levente Péter, az Állami Bábszínház művésze az első Móka Miki
Móka Miki: Levente Péter
pletyka, legenda, akár igaz is lehet:
Amikor a tévéhez kerültem, 1970-ben sok változatban hallottam azt a történetet, hogyan lett mégis Levente Móka Miki. A leggyakoribb változat:
Éppen a TV nagy aulájában ültek le író, szerkesztő, rendező, egy megbeszélésre. A hatvanas években a televízió büféje, az aula amolyan találkozó hely volt, ahol sokan megfordultak, nemcsak a tévések, hanem színészek, írók is bejöttek egy kávéra, beszélgetni, ismerkedni. Még egy előnye volt az aulának. Abban az időben kevés embernek volt még otthon telefonja, viszont az aula számát meg lehetett adni: - 2 és 3 között ezen a számon hívhattok! Amikor a hívást felvette a pincér, bekiabált a tömegbe: - XY művészurat telefonon keresik, Itt van X Y? - (legalább háromszor elhangzott a név, szerepeket lehetett kapni ezzel a módszerrel.) A zsebtévés megbeszélés közepén is felhangzik egy ilyen hívás: Levente Pétert kérik a telefonhoz! Mindenki felnézett szokás szerint. Itt van Levente Péter? És elindult egy magas, vagány férfi, - kiköpött a fiatal Vittorio Gassmann - nevetősen, hangosan köszöngetve. - Ki ez a fickó? - kérdezték a hölgyek
- Ő az! Róla beszélek - mondta a rendező - Őt szeretném műsorvezetőnek! Hm. Valóban? Mi ez, ha nem JEL? És a kétkedők beadták a derekukat.
Hakapeszi Levente Péterrel a Füles címlapján 1973 - ban
Persze a véletlen, meg a jel csak egy pillanat, a sikerhez az is kellett, hogy a fiatalember alkalmas legyen a feladatra. Péter kiváló bábmozgató, remek pantomimes, mindemellett műsorvezetői tehetsége is van. Úgy beszélget a kisóvodásokkal és a bábokkal mintha felnőttek lennének, mégis megértik minden szavát.
Megfigyelhetjük, hogy a korai zsebtévékben milyen szoros, mondhatni bensőséges a bábok és Móka Miki kapcsolata, Levente Péter gyakran maga mozgatja nemcsak az eleve az ő kezére készített Frigyes mestert, hanem Bunyós Bálintot is.
A videó részletben megfigyelhető, hogy nemcsak teljes harmóniában vannak Szöllősy Irénnel, aki Bunyós Bálint hangja és mozgatója, de egy ponton Péter át is veszi a figurát és maga mozgatja, Szöllősy Irén a hangot adja hozzá, szinkronizálja.
Szabó Attila és Levente Péter a Zseb tévé egyik adásának próbáján.
1966
Később, amikor Szabó Attilát mégiscsak kiintrikálták a sorozatból, az Őt követők – Katkics Ilona, Somhegyi Béla, leghosszabban Kovács Kati – megtartották a zsebtévés formát. Egy idő után Levente Péter is elköszönt és a szerepét Gyabronka József vette át. A bábozás nem könnyű szakma, megváltozott Miki és a bábpartnerek viszonya,
Móka Miki: Gyabronka József
Ugyanakkor Gyabronka kedves személyisége, barátságos lénye megnyerte a nézőket, sokak az Ő Móka Miki figuráját szeretik.
Két nagy korszakra osztható a Zsebtévé története. Az dönti el, hogy Levente vagy Gyabronka az igazi Móka Miki, hogy ki mikor volt kisgyerek s melyiküket nézte a tévében hetente vasárnaponként. Akik 1970 után születtek másik Móka Mikit ismernek, mint akik a hatvanas hetvenes években voltak kiskorú tévé nézők.
De a bábok minden korszakban ugyanolyanok maradtak. Nem öregedtek és a karakterükön sem történt változás.
TAKÁCS /BUNYÓS/ BÁLINT
Bunyós Bálint hivatalos nevén Takács Bálint, a ROSSZ KISFIÚ. Soha nem fogad szót, nem érti, miért kell így vagy úgy viselkedni. Mindig megtalálja a logikátlanságot a felnőttek utasításaiban, aztán Miki hathatós segítségével a kedves tanmese tanulsággal ér véget, ahogy ezt a kor megkívánta az írótól. A vörös, szeplős, izgága Bálint ugyanakkor képes volt az oktató történeteket úgy eladni, hogy közben mindenki szerette őt.
Bunyós Bálintot Szöllősi Irén mozgatta az asztal alól, vagy valaki takarásából. Ő adta a hangját is ezt a rekedtes, vagány kisfiú hangot.
A jól sikerült bábot Lévai Sándor tervezte. Bunyós kesztyűs báb, egy fontos ponton tért el a szokásostól. Az arca képlékeny anyagból készült, és volt az orránál egy kis fémkarika, amibe a mozgató beakasztotta az ujját, s így a báb bármikor tudott fintorogni, húzni az orrát, vagy megszeppenni.
FURFANGOS FRIGYES
Furfangos Frigyes egy vicces labdabáb. Kicsi, gnóm manó, akinek mindig a legfurfangosabb kérdések jutnak az eszébe. Eredetileg Levente Péter öklére tervezték, Péter térdén ült úgy mozgatta, játszott vele. Furfangos hangját Kemény Henrik adta.
Frigyes mester sokat grimaszolt, rosszallását kárörvendezését és csodálkozását nemcsak Kemény Henrik sokszínű hangjával, hanem arcjátékával is ki tudta fejezni. Itt is az „orrhúzó karikát” alkalmazták. A szemüveg sokat ugrál, a Mester orráról a homlokára. Ezt az orr mozgatásával lehetett megoldani. Úgy helyezték el a szemüveg szárát, hogy egyféle orrmeghúzással felugorjon a sapkára. Bár könnyűnek tűnik, de sok gyakorlást igényelt Frigyes mozgatása.
HAKAPESZI MAKI
Kemény Henrik Hakapeszi és a kamera
HAKAPESZI, HA KAP, ESZI! Maki máig a legnépszerűbb a Zseb tévé bábjai közül. Egy bájos marionett báb Kemény Henrik és Lévai Sándor közös munkája. Henrik így emlékezik a készülésére: „Hakapeszi Maki az egyik legkedvesebb tévés szerepem és munkám volt a Zsebtévében. Lévai Sanyi barátommal találtuk ki a figurát. Ő a látványt tervezte, én a mechanikát és a szerkezetet. A bábot magát teljes egészében én alkottam, bütyköltem meg. Sok óra kísérletezése van benne, hogy minden úgy mozduljon, ahogy megálmodtuk. Nagyon elégedettek voltunk vele mindketten, amikor láttuk mozogni, nevetni a kedves, esetlen Makit. Én egy életre annyira megszerettem, hogy az eredetit otthon őrzöm jól becsomagolva. Már jóval a tévés szereplések után kitaláltuk Matyival, a testvéremmel, hogy a Vitéz László játékokat követően rövid Hakapeszi etűdökkel lepjük meg a közönséget. Nem igaz, mennyire elkábítottuk őket a Maki nevetős, rövid jeleneteivel.”
A részlet és a kép Láposi Terka:
Életem a bölcsőtől a sírig c. Kemény Henrik
életéről szóló albumából való
Hakapeszi az első időben Alfonsót hergelte pimasz átveréseivel.
Később Szuhay Balázs vette át a szerepet
A lényeg nem változott az évek során. Maki valamilyen teljesen agyament furfangos ötlettel átverte egy nagy tábla csoki ellenében a Hiszékeny járókelőt, aztán Móka Miki úgy forgatta a jelenetet, hogy egy kicsit Maki is megüsse a bokáját, de ez soha nem tántorította vissza az újabb tréfáktól.
"Véget ért a móka mára,
Zárul Miki mókatára.
De ha tetszett, nemsokára visszavárhatsz,
Jóska, Sára, Tercsi, Fercsi, Kata, Klára,
S valahány név a naptárba'
Eljövök még hozzátok,
Viszont látásra pajtások!"
Zseb tévé
1966. szeptember 15.
Tarka barka műsor – gyerekeknek
Írta Tóth Eszter
Dramaturg: Apor Judit
Móka Miki: Levente
Péter
Bunyós Bálint Szöllősy Itén
Hakapeszi Maki:
Kemény Henrik
Díszlettervező: Szabó László
Bábtervező: Lévai Sándor
Illusztrációk: Koós Iván
Vezető operatőr: Varga Vilmos
Rendező: Szabó Attila
Zseb tévé
15 évvel későbbi adások
Írta: Tóth Eszter
szerkesztő: Szellő Rózsa
Móka Miki:
Gyabronka József
Bunyós Bálint: Szöllősy Itén
Hakapeszi és
Frigyes Mester: Kemény Henrik
Hiszékeny Úr: Szuhay Balázs
Báb és díszlettervező: Lévai Sándor
Jelmeztervező:
Báti Alice
Műszaki vezető:
Morva Ferenc
Vezető operatőr:
Dobay Sándor
Gyártásvezető:
Pintér Alinka
Rendező: Kovács Kati
Források:
Levente Péter interjúk, személyes elbeszélés
Rádió és Televízió Újság
Láposi Terka: Életem a bölcsőtől a sírig. Kemény Henrik életrajzi album
Utóhang: A nyolcvanas években, mikor a műsor már elfáradt próbálkoztak más szereplőkkel, más formával felfrissíteni. Ezeket én már egy másik műsornak tekintem, véletlen címegyezéssel.
Vitéz László, a nagymamucika báli legyezője és
Cuclifer az ördög
A MAGYAR TELEVÍZIÓ bábjait felvonultató blogban helyet
kell kapjon egy vendégművész, a világhírű, műfajának utolsó autentikus
képviselőjeként ismert KEMÉNY HENRIK,
Kossuth díjas, a Népművészet Mestere. A bábjátékos.
Történetünk idején, 1972 -ben még nem volt Kossuth díjas, az Állami
Bábszínház tagja volt, ahova a ligeti mutatványosok államosítása után került,
eredetileg bábtechnikusként, szerencsére a hatvanas évek közepétől kezdve
már sokat játszott és azt is megengedték, hogy járja az országot Vitéz László
történeteivel. A vásári bábjáték Magyarországon az ötvenes/hatvanas években előbb tiltott, majd épphogy
eltűrt műfaj volt.
Nemzetközi elismertsége azonban töretlen volt minden időben.
A világ legfontosabb bábjait összegyűjtő müncheni Bábmúzeumban az angol
Punch, a spanyol Guignol, az olasz
Pulcinella, az orosz Petruska, a német Kasper, a török Karagőz és a vásári
bábjáték többi hőse mellett Vitéz László is látható.
Amikor kezdő szerkesztőként megláttam az egyik Vitéz László
előadást és hallottam a harsány kacagást
a gyerekekkel zsúfolt nézőtéren, azt gondoltam, ezt azonnal fel kell venni, rögzíteni kell a televízió eszközeivel, hogy megmaradjon.
Akkor az volt a szerkesztőség bábhoz értő munkatársai közt a vélemény, hogy ez
zseniális, de nem lehet tévésíteni. De ha az ember fiatal csakazértse hallgat
az öregekre. - Nem tudhatjuk, míg meg nem próbáltuk! – Sikerült elcipelni egy
Vitéz László előadásra azt a főnökömet, aki döntött arról, hogy milyen műsorok
készülhetnek. Annyit röhögött - gondolom számos főnökét képzelte az összes
ördögök helyébe -, hogy azt mondta a végén, ez annyira jó, próbáljuk meg, hátha működik a televízióban is.
És működött! Köszönhetően mindenekelőtt Szabó Attila rendező a műfaj iránti alázatának és kiemelkedő szakmai tudásának. Nem akarta televíziósítani, de megtalálta azt az egyszerű formát, ami hűen közvetítette az előadásokat. Később A vásári bábjátékos c. filmben azt is megmutatta mi történik a paraván mögött.
Szabó Attila rendező és Kemény Henrik felvétel előtt 1972
Az 1. felvétel, Az elátkozott malom, a legtöbbet játszott
előadás, a vásári bábjátékok tökéletes remeke. Minden ízében kiérlelt,
évtizedek óta előadások során csiszolódott, kialakult melyik poént, milyen
ritmusban kell játszani, hogy a legjobban hasson. A népművészet remekével
állunk szemben. Biztos volt, hogy ezzel kezdünk.
Kemény Henrik Vitéz Lászlóval és Bambi
A 2. Az elásott
kincs egy nógrádi kis falu búcsújában került felvételre, ahol a helybéli
lakosok számára valódi esemény volt a
bábjátékos megjelenése.
A 3. 4. rész játszóhelye a dunaújvárosi Vidám Park lett. Itt
- lássatok csodát! - a Magyar Televízió
erre az alkalomra felépítette a hajdani, ligeti bábszínház pontos mását.
Aztán – hisz nincsenek csodák – le is bontották. 3. rész A Csodaláda. Itt nem szabad énekelni.
A 4. résznek két változata is van. Amelyik adásba került csak két epizódból áll. Borbélysegéd, Vizes kislány. Nem kerülhetett képernyőre a Síró baba története, mert Vitéz László
meglehetősen durván bánt a baba dadájával. A krokodil c. jelenet pedig amiatt
maradt ki, mert a Vitéz Lászlót bosszantó banyát megeszi a krokodil és ugyan
banya, de mégiscsak egy néni! De a televízió archívumában ez a két történet is megtalálható. Volt olyan
vitézlászló történet, amit már az
öncenzúra is visszatartott. Itt svábokat, zsidókat, tótokat gúnyol, attól
függően, hogy a hajdani ligeti bábos kit látott ácsorogni a nézők között. A vásári bábjáték nem könnyű műfaj, a
ligetben sok mindent lehet, amit egy jólnevelt televízióban a hetvenes években
nem lehetett.
Hatvanas évek közepe felé, amikor elindult új vándorútjára Vitéz László, a színház belefért egy Trabant csomagtartójába. Minden összeszerelhető volt.
Henrik megérkezik és fél óra elteltével már áll a bábszínház.
Szervusztok Pajtikák!
A felvételre került epizódok:
Vitéz László és a
többiek 1.
Az elátkozott malom
Vitéz László és a többiek 2.
Az elásott kincs
Vitéz László és a többiek 3.
Itt nem szabad énekelni!
Csodaláda
Vitéz László és a többiek – 4.
Borbélysegéd
Vizes kislány
Síró baba
Krokodil
Előadó: Kemény Henrik bábművész
Szerkesztő: Takács Vera
Rendező: Szabó Attila
Operatőr: Káplár
Ferenc
Gyártásvezető:
Herskovits Lia
Bambi, a hívogató báb állandó szereplője a műfaj
előadásainak. A színpad mögül Henrik adta a zenét és a hangot, a Bambi testébe
leggyakrabban Kemény Mátyás, az Öccs bújt bele.
A másik hívogató a
négerek tánca.
Ez a videó 1972-ből való, a tv műsor egy rövid részlete
A második videót 2011 – ben, Henrik halála előtt 3 hónappal
vettem fel, a Vojtina Bábszínház mutatványos napján. És amint a zene megszólal,
pont ugyanúgy ütik a ritmust.
érdemes megnézni a két videót és ezt is ahol Kemény Henrik a gyerekkoráról beszél. Amatőr felvétel, de a tartalma nagyon érdekes
A Vitéz László játékok egyik legjellegzetesebb kelléke a
hatalmas palacsintasütő, a „nagymamucika” báli legyezője.
Ezzel a kicsit túlméretezett, de mégis hétköznapi
tárggyal Vitéz László még a nagy „Cuclifert”, az ördögök királyát is legyőzi.
Azt üzeni ezzel, hogy a démonok
legyőzhetők. Hiszen a mese hőse, eljut a királyi trónig, meg se kottyannak neki
az óriások, gonosz törpék, sok fejű sárkányok. És az már nyugodtan változhat,
hogy mi nézők kit képzelünk az ellenség helyébe. Hiszen a mai filmsztár szuperhősök elődje püföli itt a gonoszokat.
És ezért hangzik mindig olyan felhőtlen, felszabadult kacagás a nézőtéren.
Kemény Henrik évekig
a romos ligeti bódéban és a Majakovszkij utcai lakásban őrizte a kellékeket, a
csodás bábokat. Sokan igyekeztek segíteni neki és feltámasztani a hagyományt.
A Színháztörténeti Múzeum udvarán a
nyolcvanas évek elején megépítették a ligeti bábszínház mását, itt Henrik több
előadást is tartott.
Mészáros Emőke bábtörténész fáradhatatlanságának köszönhetően 1987 -ben sikerült a Ligetben újra megnyitni Kemény Henrik Bábszínházát, a eredeti formájában. Nagy ünnepség volt, erről készítettünk ezt a vhs felvételt. A televízió hivatalosan nem számolt be róla. Sajnos a bábszínház a valódi ligeti környezet nélkül már nem tudott megélni.
A Kemény Korngut Alapítvány kiadványa
2004-től már a debreceni Korngut – Kemény Alapítvány
gondozza a hagyatékot. Láposi Terka értő irányításával.
Lápos Terka és Kemény Henrik
Pletykázás
A mából visszanézve furcsának tűnhet, de a széplelkűek
serege eleve elutasította a vásári bábjátékot. Erőszakosnak, durvának,
közönségesnek látták pedagógusok, pszichológusok és persze a szülők egy része
is. Erről több vita folyt. A nagy siker
mellett kemény bírálatokat is kaptunk.
Sőt volt egy kellemetlen élményünk Münchenben, ott, ahol a
múzeumban piedesztálra emelték Vitéz Lászlót, egy másik helyszínen egy
nemzetközi televíziós és gyerekfilm fesztiválon, 1973 -ban megbukott a
bemutatónk.
Abban az időben a gyerektelevíziózásban a hangadók többsége
olyan alkotó volt, akik a szépségre, finomságra, eleganciára sokat adtak,
védték a gyerekeket minden rossztól. Akkor még utolsó éveit élte a
"zsindely van a háztetőn" (magyarul: Nicht vor dem Kind) szemlélet.
Nem tetszett a durva püfölés, felháborodtak az ördögöket - fekete ördögöket/négereket - verő magyar hős ellen.
Viták, másféle ízlések, ágálók mindig vannak, de egy
hagyományos műfajt, a vásári bábjátékot megőrizni abban a formában, ahogy a
fiatal Kemény Henrik játszotta, nagyon fontos volt.
Látva a sok mai követőt, maga a műfaj is életképes és minden
időben szórakoztató.
Kemény Henrik Pályi Jánossal, leghitelesebb mai követőjével.
1972 - ben még ilyen egyszerű cetli volt a nívódíj, de értéke valódi volt.
és az igazi elismerés hogy Kemény Henrik nekünk (Szabó Attilának és nekem) adta köszönetképpen a sorozat elkészítéséért azt a Vitéz Lászlót, aki a tévé sorozatban szerepelt. Értékét az is növeli, hogy Ő Kemény Henrik első saját készítésű Vitéz László figurája. Most itt lakik a polcomon.
és még egy kis magánpillanat 60. születésnapomra megkaptam a kis Hakapeszit sok évtizedes közös munkánk emlékére
Időutazás: 2020 októberében Kemény Henrik és Vitéz Lászlója bekerült a Magyar Értéktárba. Hungaricum lett.
Források:
Saját emlékek
Balogh Géza:A bábjáték Magyarországon (A Vincze Kiadó és a Budapest Bábszínház 2010)
