SÜSÜ, A SÁRKÁNY 1. rész. A születés

SÜSÜ, A SÁRKÁNY

1977

SÜSÜ, A SÁRKÁNY

1980
Sárkányellátó Vállalat
Süsü, a rettentő

1981
Vendég a háznál, öröm a háznál
Süsü, a pesztra

1982
A mű-Süsü
A bűvös virág

1984 

Süsü csapdába esik

Süsü és a Sárkánylány 

_______________________________

Takács Vera

A Süsü a sárkány c. báb-musicalnek én /Takács Vera/ voltam a dramaturgja, így egész pontosan tudom hogyan indult ez az egész.
1973 nyarán vasárnap délutáni takarítás közben a rádiót hallgatva megütötte a fülemet egy sárkány hangja, aki éppen azon sopánkodott, hogy ő milyen süsü, mert az rendben van, hogy elájul, ha meglátja szerelmét a királylányt, de hogy pont egy kőre essen, az már nem normális… Mindez Bodrogi Gyula hangján.

Miroslav Nastosijevic: SÜSÜ, A SÁRKÁNY c. rádiójátéka szólt, Csajági János rendezésében.

Annyira beleszerelmesedtem a sárkány figurájába, hogy elkezdtem rágni a főnökeim fülét, csináljunk belőle bábjátékot. Addig rágtam, míg megunták és rábólintottak. Jó tessék! Annak rendje módja szerint megvásárolták a megfilmesítési jogokat. Ekkor kezdődött a valódi munka. Jártam íróról íróra, de valahogy a legkiválóbbak sem éreztek rá a "süsüség" ízére. Szerencsére Csukás István éppen kilépett tv szerkesztői állásából, ez azért fontos, mert már nem volt "belsős", azaz nyugodtan fel lehetett kérni, írói tehetsége meg vitathatatlan volt. Meglett az igazi!

Sokan csodálkozva kérdezik miért telik el annyi idő mire az ötletből forgatókönyv lesz? Azért mert mindent át kell gondolni. Adva volt egy szereplő Süsü, a behemót ámde jószívű, kicsit bugyuta sárkány. Mit lehet vele kezdeni? Az rendben van, hogy szerelmes királylányba, de valahogy el is kell jutni a királyi udvarba, hogy megláthassa szerelmét. Mi történik, ha egy ilyen nagy sárkány megjelenik a domboldalon… hogyan reagálnak az emberek? mit szólnak, ha meglátják az ismeretlent? vajon meg akarják ismerni? vagy gyáván elszaladnak? Mégis mi lehet a megoldás. Sok változat, sok lehetőség. Mindennek megkeresni az okát, kipróbálni a lehetőségeket. Ez a dramaturg munkájának a lényege, hogy a történések eredetét és következményeit is elemezze, a szereplők karakterrajzát elkészítse. Megfogalmazza azt a fő gondolatot, amiért érdemes a művet elkészíteni, Az eseményeken kívül mi az, amiről szól, ami a mondanivalója. Csukással sokat dolgoztunk, vitatkoztunk ezen. Sokat mondtuk, hogy külcsín és belbecs. Sokat beszéltünk gyávaságról és előítéletekről, az ismeretlentől való félelemről, a gyávaság formáiról. Mi a megoldás, Persze jöjjön a Királyfi végül is mesében vagyunk, jönnie kell a Királyfinak, aki nem fél. Miért nem fél a királyfi, annyira jó jellem? az is lehet, de lehet, hogy éppen szerencséje van és olyan helyzetben ismeri meg a hatalmas és félelmetes sárkányt, amikor éppen bőg és azon nyafog, hogy csúfolják, mert akkora hogy ülve nyalja a holdvilágot! – ezeket mind át kell gondolni, mire megszületik a forgatókönyv. Bekapcsolódott a munkába a rendező Szabó Attila és a bábtervező Lévai Sándor is. Hosszú viták, éjszakázások, veszekedések és nagy röhögések közepette megszületett SÜSÜ! Már nem is hasonlított az eredetire, igazi Csukás mese lett. 

Csukás dedikációja az első nyomtatott könyvön

És a Dramaturgiai Tanács 1974. november 22-én elfogadta SÜSÜ, A SÁRKÁNY történetének forgatókönyvét.

1976 őszén elkészült az első rész. Nagyon szerettük, de a bemutató után a kritika fanyalgott. Szenteste délutánján sugározták, a nézők mással voltak elfoglalva, kevesen látták. Meg voltunk szeppenve. De! Fél év múlva a Kőszegi Szemlén már osztatlan volt a siker és első díjat kaptunk. A zsűrielnök, dr. Ancsel Éva filozófus hosszan elemezte, mennyire jellemző a mi társadalmunkra ez a sárkánytörténet, amiben a jó csak kerülő úton tud győzni, de így is elbukik. Egy halom dolgot mondott, ami eszünkbe sem jutott, de mégis ott volt benne. Aztán minden díjtól, elemzéstől függetlenül 27 ország vásárolta meg másfél év alatt. Kezdett kiderülni, hogy ez tényleg jó, hogy tényleg eltalált valamit, de azt, hogy még ma is állandóan vetítik a televíziók, sosem gondoltuk volna. Süsü születését azóta legendák övezik. Minden résztvevő úgy gondolja, hogy nélküle nem jöhetett volna létre. És tényleg, talán ez a titok! Olyan munkatársak csinálták, akik a magukénak érezték és mindent beleadtak. Dramaturg/szerkesztőként az volt a dolgom, hogy elindítsam a munkát, megírassam és elfogadtassam a forgatókönyvet, ezzel párhuzamosan pedig megszervezzem és fellelkesítsem az alkotói stábot. Ha az alapstáb tagokat sikerült jól kiválasztani, a dramaturg akár már hátra is dőlhet, mert ők teszik a dolgukat. Ez a Süsünél remekül sikerült. Csukás, Szabó Attila, Lévai, Bergendy, Abonyi, Petrucz. Tették a dolgukat. És ez a lelkesedés a kivitelező stábra is átragadt

Az első rész - Születés
A második rész - Műhelymunka
A harmadik rész - Lelkesítés
A negyedik rész - zenebona

 Süsü honlapja

cikk a rádióújságban az első bemutatás előtt
1977 december 24.

és egy cikk a Pajtás újság korabeli számából

S ahogy sok év múlva emlékszem

Filmesház 2015

Az első rész - Születés
A második rész - Műhelymunka
A harmadik rész - Lelkesítés
A negyedik rész - Zenebona
Az ötödik rész - Hanglemezek
 Süsü honlapja

SÜSÜ, A SÁRKÁNY - HANGLEMEZEK

 

Hogy került egy beat zenekar egy bábfilmbe? A hetvenes években ez aztán nem volt szokásos. Beat zene gyerekműsorba! Jujj! Viszont a Bergendynek volt egy Papírsárkány c. száma, nekünk Somhegyi Bélával meg volt egy Papírsárkány c. kisiskolásoknak szóló magazinműsorunk és ez elég ok volt arra, hogy meghívjuk Őket a műsorba vendégeskedni. Jó fejek voltak, bejöttek. A játékoskedvű, kiváló zenészek előadták a dalt, bohóckodtak. Nagy sikerük volt. Akkor már a Süsü forgatókönyvén dolgoztunk, s ez a szereplés bogarat tett a fülünkbe, hogy a szokásos se hal se hús u.n. mesejáték kísérő zene helyett valami hatásosabb, karakteresebb zene kísérje sárkányunk útját. 

Bergendy István Singer Dezső gyártásvezetővel a családjával a forgatáson.

Szabó Attila

SZABÓ ATTILA

1936 -1998
rendező

1960-tól ügyelőként és asszisztensként, majd 1964-től adásrendezőként dolgozott a Magyar Televízióban.1986-tól vezetőrendező, majd főrendező lett.

1967-ben készítette el Dugasz Matyi birodalma című első önálló bábjátékfilmjét, ahol sok meglepő technikai újítást alkalmazott. A híres esti mese bábsorozatokat eleinte asszisztensként, majd rendezőként készítette rendkívül igényesen (Mi újság a Futrinka utcában?, Csupafül, Futrinka utca). Kiugró sikert aratott a Zsebtévé című sorozat megtervezésével és rendezésével. Öveges professzor kísérletei és a Vitéz László és a többiek
c. Kemény Henrik művészetét megörökítő sorozat esetében pedig a teljes alázat, a bemutatásra kerülő személyiség középpontba helyezése, a televíziós alkotó folyamat elrejtése volt a megfelelő eszköze. Évekig rendezte a Fabula című irodalmi sorozatot,  Korniss Péter fotóművésszel két sorozatot is készített. Ő rendezte  Csukás István: Le a cipővel! című vidám, nyári történetének két részes filmváltozatát is.