KICSI ÉS NAGY

Szabó Attila a televíziós trükk technika és a fekete színház hagyományaira építve, a remek karikaturista LEHO /Lehoczky István/ írói-tervezői közreműködésével bábsorozat készítésébe kezdett.

A Kicsi és Nagy sorozat epizódjai pár perces karikatúrák, viccek bábokkal elmesélve. Az elkészült néhány rész remek szórakoztatást ígér, pár perces vidámságot. A tv műsor szüneteiben kellett volna elhelyezni őket, derítésként. 

Egy félbemaradt műsor képei:

aki látszik: Varanyi Lajos, Joshi Barath
aki kékben: Meixler Ildikó és Demeter Sára

Szöllösi Irén

Szöllősi Irén

1920–2011
színész, bábszínész

Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában tanult. 1946 –ban a Nemzeti Színház tagja lett, majd Bod László igazgató átcsábította az Állami Bábszínházba, ahol hamar kiderült, hogy nemcsak színésznőként, bábmozgatóként is kiváló tehetséggel rendelkezik. 

Balogh Géza tanulmányában írja: „Gozzi A szarvaskirály című mesejátékában a fiatal Szöllősi Irén pályájának kirobbanó sikerét hozta. Romantikus hevülete, temperamentuma maradéktalanul érvényesült a parádés szerepben.”Tragikus és komikus nőalakokat egyaránt megformált Az Állami Bábszínház világhírű produkcióiban játszott szerepei mellett országos ismertséget és sikert hoztak a televíziós alakítások, Cicamica, Bunyós Bálint. Ezeket az állat és gyerekfigurákat is a felnőtt darabokban nyújtott igényességgel formálta meg.

Szabó Attila

SZABÓ ATTILA

1936 -1998
rendező

1960-tól ügyelőként és asszisztensként, majd 1964-től adásrendezőként dolgozott a Magyar Televízióban.1986-tól vezetőrendező, majd főrendező lett.

1967-ben készítette el Dugasz Matyi birodalma című első önálló bábjátékfilmjét, ahol sok meglepő technikai újítást alkalmazott. A híres esti mese bábsorozatokat eleinte asszisztensként, majd rendezőként készítette rendkívül igényesen (Mi újság a Futrinka utcában?, Csupafül, Futrinka utca). Kiugró sikert aratott a Zsebtévé című sorozat megtervezésével és rendezésével. Öveges professzor kísérletei és a Vitéz László és a többiek
c. Kemény Henrik művészetét megörökítő sorozat esetében pedig a teljes alázat, a bemutatásra kerülő személyiség középpontba helyezése, a televíziós alkotó folyamat elrejtése volt a megfelelő eszköze. Évekig rendezte a Fabula című irodalmi sorozatot,  Korniss Péter fotóművésszel két sorozatot is készített. Ő rendezte  Csukás István: Le a cipővel! című vidám, nyári történetének két részes filmváltozatát is.

Bródy Vera

Bródy Vera
1924 október 14.
bábtervező, színész, tanár

Az Iparművészeti Főiskolán tanult.
1949-ben színészként kezdte a pályát a Művész Színházban
1951 és 1954 között az Állami Bábszínház műhelyének szobrásza,
1956 és 1958 között a Győri Állami Bábszínház művésze volt
1958-tól pedig ismét az Állami Bábszínházban dolgozott
1968 –ban férjével Párizsba költözött, de továbbra is dolgozott az Állami Bábszínházban
A Magyar Televíziónak 1958 óta állandó külsős munkatársa
Az Állami Bábszínház kiemelkedő sikereinek részese volt. Ő volt a tervezője a Szőke ciklon c. előadásnak, ami az első nemzetközileg is elismert felnőtt előadás volt. Ő tervezte a világot járt A fából faragott királyfi bábjait. Alkotója volt A pagodák hercege, Háry János, A vihar c. daraboknak is.
Gyerekeknek készült számtalan műve közül a legelső, 1952 –ben bemutatott, és máig a repertoáron tartott Tersánszky Józsi Jenő Misi mókus meséje volt.

I/Y

A nevekkel sokszor van baj
Főként az i/y végü nevekkel
Bródy Vera szerencsés, mert az ő nevét mindig y -al írják
Simándi/y József esetében már nem egyértelmű, hol i hol y
A legnagyobb zűrzavar Szöllősy/i Irén nevével van, mert neki még ö/ő betűi is vannak
variációk:

MI ÚJSÁG A FUTRINKA UTCÁBAN? 

Bálint Ágnes

Bálint Ágnes (Németh Sándorné/
1922 - 2008. író, szerkesztő, dramaturg.

A gimnázium első két osztályát magánúton végezte. Vizsgáit a székesfehérvári leánygimnáziumban tette le. majd a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában tanul .

1937. -ben  Bécsben a Frauenakademie nevű rajzintézetben rajzolni tanult.

14 éves korában a Magyar Úriasszonyok nevű folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meseregényét folytatásokban közölték.

1964

1958 -ban éppen egy Külkereskedelmi Vállalatnál dolgozott, ahol  négy felsőfokú nyelvvizsgát szerzett. Ekkor jelent meg a hirdetés, hogy a televízió gyerekszerkesztősége munkatársat keres. Jelentkezett az állásra. Kovács Béla az osztály vezetője, jó érzékkel első látásra döntött, Bálint Ágnest szerződtette. 1958. február 1-jétől 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola), majd rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme). 1968-ban indította az első környezetvédelmi műsort, a Kuckót.
Írói munkásságáért 1975 -ben József Attila díjat kapott.

Major Ida

MAJOR IDA

1920– 2005:
Színész, előadóművész.

Rózsahegyi Kálmán tanítványa,
1929–31-ben Lakner Artúr gyermekszínházának tagja.
1935-ben a Király Színház,
1937-ben az Arizona Mulató,
1939–44-ben a Pátria Hanglemezvállalat szerződtetett énekesnője volt.
1942–1949 között a Komédia Orfeum,
1945–49-ben a Pódium Kabaré,
1951–1960 között az Állami Bábszínház és a Kamara Varieté tagja.
1960–68-ban a televízió mesefilmjeinek (Futrinka utca: Böbe baba) szereplőjeként aratta sikereit.
Kellér Dezső író, humorista, konferanszié felesége volt.

Simándi József

Simándi József

1916 – 2002
színész, bábszínész, rendező

1936-tól Komáromban újságíróként dolgozott, majd egy vándorszínész társulat tagja lett.
Pályája kezdetén rajongott bonviván és kiváló karakterszínész.
1948-tól egy magánbábszínházzal, az Artista Egyesület Mutatványos engedélyével járta az országot. 1949-től 1958-ig az Állami Bábszínház színésze és rendezője
 1957–58-ban az Állami Bábszínház megbízott igazgatója.
1958-tól 1971-ig a József Attila Művelődési Központ igazgatója.
 Nagy televíziós népszerűséget szerzett Morzsi kutya megformálásával. /Beűűű/
 A televízióban színészként is dolgozott és rendezett bábjátékokat, sorozatokat
 A Süsü a sárkány c. sorozatban a Jó Királyfit majd  Királyt mozgatta

egy régi tv műsorból 1 perc az egyik leghíresebb szerepéről

Morzsa kutya a Futrinka utcából

B. Kiss István

B. KISS ISTVÁN 
1927-1982
Bábszínész, rendező,

Bölöni Kiss István korának legkiemelkedőbb bábszínésze volt
Amatőr bábjátékosként kezdte pályáját, majd
1953-tól az Állami Bábszínház tagja lett.
Rövid ideig a győri Kisfaludy Színház művésze, majd visszatért az Állami Bábszínházhoz.
Főszereplője volt a nagy klasszikusokat színpadra vivő bábszínházi sikereknek a hatvanas/hetvenes években.
Bábjátékos virtuózként jellemezték.
Az Állami Bábszínház  Bábstúdiójának bábmozgatási tanára volt.
A közönség leginkább a Mazsola című bájos bábfilm-sorozat Manócskájaként ismerhetik.
 Munkásságáért Jászai Mari díjjal tüntették ki.

Havas Gertrúd

HAVAS GERTRÚD
1926 – 1982

bábszínész, színész

1946-ban végzett az  Országos Színészképzőben.
A Ganz Gyárban dolgozott, majd az Állami Faluszínház színésznője. 1949 –ben leszerződött a Mesebarlangba.
1955 és 58 között a Magyar Rádió munkatársa.
1958 –tól az Állami Bábszínház vezető színésze az Európát bejárt sikerdarabok főszerepeit játszotta.
Közben a Televízió bábjátékaiban játszik. Ikonikus figurát alkot Mazsola utánozhatatlan hangját adva. 

1964 –ben Mazsola alakításáért a Magyar Televízió nívódíjban részesítette.

A Jászai Mari-díjat 1966-ban és 1974-ben kapta meg..

Kende Márta

Kende Márta

1923 - 1994

rendező, grafikus

Kende Márta a Sündisznócska lakodalma
felvétele közben 1981

A Magyar Televízió első évtizedének meghatározó alkotó személyisége. A bábműfajban iskolát teremtett.

1939-43 között Pesten és Párizsban grafikai iskolákat látogatott, itthon szerezte meg grafikusi oklevelét. Dolgozott az Úttörő Színházban, az Ifjúsági Színházban, a Madách Színházban, az Állami Bábszínházban 1947-től 1950-ig mint segédrendező, majd 1950-től mint rendező.

A Magyar Rádiónál külsős rendezőként dolgozott. Itt ismerte meg Kovács Béla, az alakuló televízió gyermek szerkesztőségének vezetője és csábította át a televízióba. 1958-tól a Magyar Televízió rendezője. 

A régi televíziós újságok tanúsága szerint 1959 és 1963 között, a Televízió kezdeti időszakában, minden héten volt legalább egy élő adása – mivel akkor még minden élőben ment -, vagy valamilyen műsora (csak az első 4 évben több mint 250 darab!!!). Minden műfajban dolgozott, gyerekműsort éppoly szívesen rendezett, mint mély-elemző dokumentumfilmet (a korabeli kritikák „cinéma vérité”-ként emlegetik egy-egy műsorát), grafikusi végzettsége, és világlátása predesztinálta a képzőművészeti alkotásokra, melyekből szintén sokat vitt vászonra, de rendezett ifjúsági, vagy felnőtteknek szóló TV-játékokat is. 

Lévai Sándor

Sompolyogi formálódik Lévai Sándor ceruzája alatt.
A Futrinka utca makettje mellett

A Mi újság a Futrinka utcában? c. sorozat indulásakor a bábok és a díszlet tervezésével Lévai Sándort bízták meg. Lévai az Állami Bábszínház tervezője, színésze elégedetlen volt a feladataival, a klikkekre szakadó bábszínházi léttel, inkább belevágott az ismeretlenbe, kipróbálni milyen is a televízió. Aztán, mert kalandvágyó volt, élete végéig ott maradt a békésnek éppen nem mondható, de mindig új kihívásokkal szolgáló tévében. Nem panaszkodhatott a feladatok színességére. Ő lett a legfoglalkoztatottabb bábtervező, stílusa rányomta a bélyegét a magyar televíziós bábjátékok külső megjelenésére

Ritka pillanat Lévai Sándor a Süsü a sárkány
forgatási szünetében, a díszletet ellenőrzi

1930 -ban született Balassagyarmaton. 1954 -ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskola, Színpadtervező szakán. 1954-ben a kecskeméti színház díszlettervezője. majd a győri bábszínházban díszlettervező és bábszínész; 1960-83: a Magyar Televízió báb- és díszlettervezője. Nevéhez fűződnek olyan mai klasszikus mesék díszletei és bábjai mint a Futrinka utca, Csupafül, Rémusz bácsi meséi, Zsebtévé, Süsü, a sárkány.

linkek: 

https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9vai_S%C3%A1ndor_(b%C3%A1bm%C5%B1v%C3%A9sz)

https://takacsvera.blogspot.hu/2012/04/levai.html

takacsvera.blogspot.hu/2016/04/kiallitas-elott.html

http://www.takacsvera.hu/levasisanyi.php

Szőnyi Kató

Szőnyi Kató (Bp., 1918. dec. 19. – Bp., 1989. dec. 24.): rendező, Jászai-díjas (1960), érdemes művész (1967), kiváló művész (1978). Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában szerzett képesítést, és 1947-ben a Mesebarlang Bábszínházhoz szerződött. 1949-1955-ig az Állami Bábszínház tagja, 1955-ben a Győri Bábszínház vezetője és rendezője. 1958-ban visszatért az Állami Bábszínházhoz, amelynek 1965-től főrendezője. Rendezéseivel nemzetközi elismerést szerzett. 1960-ban a báb világtalálkozón a Biztos siker c. produkcióját a legjobb rendezés díjával tüntették ki. Fontosabb rendezései: Shakespeare: Szentivánéji álom; Bartók Béla: A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin; Kodály Zoltán: Háry János; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Petőfi Sándor: János vitéz; Sztravinszkij: Petruska; Britten: A pagodák hercege. – Irod. Földes Anna: Bábok és emberek. Beszélgetés Sz. K.-val (Színház, 1970. 6. sz.); Koós István: Elment a bábművész (Film, Színház, Muzsika, 1990. jan. 6.); Selmeci Elek: Sz. K. halálára (Magy. Nemzet, 1990. jan. 8.).

Bartók Béla: A csodálatos mandarin

Pantomim egy felvonásban

Librettó: Lengyel Menyhért

Bábszínpadra alkalmazta: Szilágyi Dezső

Szereplők: Mandarin; A Lány – Szakály Márta; Első csavargó – Gruber Hugó; Második csavargó – Gyurkó Henrik; Harmadik csavargó – Csajághy Béla; Öreg gavallér – Erdős István; Az Ifjú – Csák Zsolt; Juhász Ibolya, Kovács Marianna

Báb- és díszlettervező: Koós Iván

Asszisztens-játékmester: Kalmár Éva

Rendezte: Szőnyi Kató

Zenei felvétel: a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, Sándor János vezényletével

Bartók Béla: A fából faragott királyfi

Táncjáték egy f elvonásban

Librettó: Balázs Béla

Bábszínpadra alkalmazta: Szilágyi Dezső

Szereplők: Bánky Eszter, Czipott Gábor, Csajághy Béla, Erdős István, Gruber Hugó, Gyurkó Henrik, Juhász Ibolya, Kovács Marianna, Kuthy Ágnes, Szakály Márta

Báb- és díszlettervező: Bródy Vera

Asszisztens-játékmester: Kalmár Éva

Rendezte: Szőnyi Kató

Zenei felvétel: Állami Hangverseny Zenekar, vezényel: Ferencsik János

Kovács Kati

Kovács Kati
1932-2018
rendező

Alibánfán született, édesapja molnár volt, a második világháború idején kerültek Budapestre, középiskoláit már itt végezte, színésznőnek készült, de nem mert jelentkezni a Színművészeti Főiskolára, a Lenin Intézetben végzett történelem szakon. 1957-ben, a diploma megszerzése után a József Attila színházhoz került dramaturg gyakornokként, később Ráday Imre majd Egri István asszisztense volt, a színház mindig is a szerelme maradt. 1963- ban került a tévéhez Kende Márta asszisztenseként tanulta a szakmát.

Érdekes részlet az emlékirataiból:
"...Érdekes, hogy kicsi koromban nem szerettem a meséket. Ha valaki, akár anyu vagy Ilonka néni akartak mesélni én tiltakoztam. Később mindenem lett az olvasás előbb a versek, aztán a regények, ismeretterjesztő könyvek is. Már felnőtt voltam, mikor rájöttem miért volt ez a mesékkel. Az anyukám varrónő volt sokan jártak hozzánk s sok rémtörténeteket meséltek. s ezektől féltem, eleinte azt hittem a mese az mind ilyen. Azután ez lett a mesterségem fő része. Csináltam a „Dörmögő Dömötört 3x12 részt, esti mesének Minibocsot, Zsebtévét sok-sok idegen mesefilmet szinkronizáltam. Persze csináltam zenés, ismeretterjesztő, dokumentum-filmeket is..."

Mindemellett számos élő adást, ismeretterjesztő sorozatot készített, ő volt a Játsszunk bábszínházat rendezője

Játsszunk bábszínházat

Még egy érdekes részlet az emlékiratokból. Utolsó padban c. filmhez kapcsolódik. Akkor Kati már évek óta rendező volt.
"...Kende Mártától tanultam a tévés szakmát. Hamarosan az ő asszisztense lettem. Azután mikor már sok önálló munkám volt, a Márta pedig más osztályra ment, de még készített egy forgatókönyvet a gyerekeknek Halasi Mária:”Utolsó padban” c. regényéből. Az akkori asszisztense otthagyta, elkeseredve mesélte az étkezőben. Mondtam majd én, asszisztálok Neked. A főnökség csodálkozott, hogy ez nem szokás. Mondtam: mostantól az lesz. A feladat nem volt egyszerű, mivel olyan cigány, 10-éves kislányt kellett keresni, aki szép, szépen beszél, értelmes. Nagysápon találtam rá. Ő az Eta. Azóta is jó kapcsolatba vagyunk, már neki is van kislánya 22-éves egyetemista. Eta diadetikus és élelmezési mérnők..."

Imre Etelka az Utolsó padban c. filmben 1975

 

 Egy kép a hetvenes évek elejéről

Kovács Kati, Abonyi Antal, Szabó Márta

2010, a volt gyerekosztály volt dolgozói találkozót rendeztek a Bálint Ágnes Emlékházban
Kelemen Endre, Kovács Kati, Kovács Béla, Kremsier Edit

 

Koós Iván

Koós Iván
Kossuth-díjas báb- és díszlettervező
Budapest, 1927. március 26. – Budapest, 1999. október 15.

Bródy Vera és Koós Iván

Felsőfokú tanulmányokat a Magyar Képzőművészeti Főiskola festőművész szakon folytatott (1949-1953), ahol mesterei Kmetty János és Szőnyi István voltak. Bábjátékaival, báböltözeteivel, díszleteivel szinte az egész világot bejárta. Az Építőipari és Műszaki Egyetem Rajz Tanszékén tanított 1953-1960 között. 1960-1993 között az Állami Bábszínházban, 1992-től Budapest Bábszínházban dolgozott, mint báb- és díszlettervező. 1994-1995-ben a Budapest Bábszínház igazgatója, 1995-1999 között művészeti vezetője, közben a Képzőművészeti - és a Filmművészeti Főiskolán is oktatott.

tovább a Wikipédián

 Egyszer egy királyfi bemutató: 1963.

 ARTLIMES oldaláról

Takács Vera

Szerkesztő, dramaturg, rendező
Nagykanizsa 1946 április 9.

A gimnáziumot Tabon végezte majd az ELTE Bölcsészettudományi Kar – magyar-történelem szak (1965-1970) elvégzése után 1970-2007 között a Magyar Televízió gyermekműsorok szerkesztőségén dolgozott, mint főmunkatárs. Ismeretterjesztő sorozatokat és játékfilmeket egyaránt készített. Szerkesztői munkájának fontos állomása volt az 1972-ben elkészült, Kemény Henrik legismertebb műveit megörökítő sorozat, a Vitéz László és a többiek. Dramaturgként rátalált Süsü, a sárkány figurájára, és elérte, hogy a történetből bábjátékfilm sorozat készüljön. 1979-től rendezőként kezdett dolgozni. Több kisjátékfilm sorozat (Őrsbéli krónikák, Kicsi a bors...) után, 1986-ban mutatták be a nagy sikerű A világ legrosszabb gyereke c. játékfilmjét. 1989 és 1997 között vetítették a Kölyökidő (Kamaszodó Kamaszadó) c. sorozatát, melynek író-rendezője volt. Nyugdíjba vonulása után, 2007–2013 között a Gyermekszínházi Portál internetes újság főszerkesztője volt. 2010-2011 között a Bálint Ágnes Műhely művészeti vezetőjeként dolgozott. 2011-2012 között az MTVA Gyermek és Ifjúsági Főszerkesztőségének tanácsadója volt.

Balázs Béla-díj (2003)
Kamera Hungária televíziós fesztivál – alkotói díj (2003)

Forrás:
Wikipédia
TVMT