Kovács Béla

főszerkesztő

1927 - 

Magyar Rádió Műsortitkárság (1950-1957) Lektor, szerkesztő, a Műsortitkárság vezetője,

majd az MR Ifjúsági Osztályán irodalmi műsorokat szerkesztett
Magyar Televízió Gyermek és Ifjúsági Műsorok Főszerkesztősége  (1957-1987 )

1957 -ben nevezték ki a televíziós gyermekműsorok készítésére szakosodott osztály vezetőjének. 1987 -ig, nyugdíjba vonulásáig ezt a területet irányította.

A kezdeti nagy sikerek, Mi újság a Futrinka utcában? Riporter kerestetik, Tenkes kapitánya, Ki Mit Tud után is számos nemzetközileg is elismert, máig népszerű Tv játék, játékos vetélkedő, ismeretterjesztő sorozat került ki a főszerkesztőség munkája nyomán a képernyőre. 

Mivel a főszerkesztőség munkáját nem műfajok szerint, hanem a nézői korosztály alapján kellett megszervezni, olyan munkatársakra volt szükség, akik minden műfajban járatosak. Kovács Béla kiváló érzékkel válogatta meg munkatársait a kezdetek nagyjai mellett - Bálint Ágnes, Rockenbauer Pál, Békés József, Kelemen Endre. Katkics Ilona, Kende Márta, Kremsier Edit, Szabó Attila, a hetvenes évek fiatalításakor is sikerült új színekkel gazdagítani a főszerkesztőséget É.Szabó Márta, Takács Vera,  Rózsa György,  Gregorich András, Somhegyi Béla, Vadkerty Tibor, Zahora Mária...

Életrajza részletesen az ARCÉLEK sorozatban olvasható ITT 

Kovács Béla megőrizte az első televíziós házi telefonkönyveket 1957/58 -ból  - ITT erről - ennek kapcsán beszélgettünk a régi időkről
A beszélgetés szövege Babiczky László honlapján

KICSI ÉS NAGY

Szabó Attila a televíziós trükk technika és a fekete színház hagyományaira építve, a remek karikaturista LEHO /Lehoczky István/ írói-tervezői közreműködésével bábsorozat készítésébe kezdett.

A Kicsi és Nagy sorozat epizódjai pár perces karikatúrák, viccek bábokkal elmesélve. Az elkészült néhány rész remek szórakoztatást ígér, pár perces vidámságot. A tv műsor szüneteiben kellett volna elhelyezni őket, derítésként. 

Egy félbemaradt műsor képei:

aki látszik: Varanyi Lajos, Joshi Barath
aki kékben: Meixler Ildikó és Demeter Sára

Szöllösi Irén

Szöllősi Irén

1920–2011
színész, bábszínész

Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában tanult. 1946 –ban a Nemzeti Színház tagja lett, majd Bod László igazgató átcsábította az Állami Bábszínházba, ahol hamar kiderült, hogy nemcsak színésznőként, bábmozgatóként is kiváló tehetséggel rendelkezik. 

Balogh Géza tanulmányában írja: „Gozzi A szarvaskirály című mesejátékában a fiatal Szöllősi Irén pályájának kirobbanó sikerét hozta. Romantikus hevülete, temperamentuma maradéktalanul érvényesült a parádés szerepben.”Tragikus és komikus nőalakokat egyaránt megformált Az Állami Bábszínház világhírű produkcióiban játszott szerepei mellett országos ismertséget és sikert hoztak a televíziós alakítások, Cicamica, Bunyós Bálint. Ezeket az állat és gyerekfigurákat is a felnőtt darabokban nyújtott igényességgel formálta meg.

Szabó Attila

SZABÓ ATTILA

1936 -1998
rendező

1960-tól ügyelőként és asszisztensként, majd 1964-től adásrendezőként dolgozott a Magyar Televízióban.1986-tól vezetőrendező, majd főrendező lett.

1967-ben készítette el Dugasz Matyi birodalma című első önálló bábjátékfilmjét, ahol sok meglepő technikai újítást alkalmazott. A híres esti mese bábsorozatokat eleinte asszisztensként, majd rendezőként készítette rendkívül igényesen (Mi újság a Futrinka utcában?, Csupafül, Futrinka utca). Kiugró sikert aratott a Zsebtévé című sorozat megtervezésével és rendezésével. Öveges professzor kísérletei és a Vitéz László és a többiek
c. Kemény Henrik művészetét megörökítő sorozat esetében pedig a teljes alázat, a bemutatásra kerülő személyiség középpontba helyezése, a televíziós alkotó folyamat elrejtése volt a megfelelő eszköze. Évekig rendezte a Fabula című irodalmi sorozatot,  Korniss Péter fotóművésszel két sorozatot is készített. Ő rendezte  Csukás István: Le a cipővel! című vidám, nyári történetének két részes filmváltozatát is.

Bródy Vera

Bródy Vera
1924 október 14.
bábtervező, színész, tanár

Az Iparművészeti Főiskolán tanult.
1949-ben színészként kezdte a pályát a Művész Színházban
1951 és 1954 között az Állami Bábszínház műhelyének szobrásza,
1956 és 1958 között a Győri Állami Bábszínház művésze volt
1958-tól pedig ismét az Állami Bábszínházban dolgozott
1968 –ban férjével Párizsba költözött, de továbbra is dolgozott az Állami Bábszínházban
A Magyar Televíziónak 1958 óta állandó külsős munkatársa
Az Állami Bábszínház kiemelkedő sikereinek részese volt. Ő volt a tervezője a Szőke ciklon c. előadásnak, ami az első nemzetközileg is elismert felnőtt előadás volt. Ő tervezte a világot járt A fából faragott királyfi bábjait. Alkotója volt A pagodák hercege, Háry János, A vihar c. daraboknak is.
Gyerekeknek készült számtalan műve közül a legelső, 1952 –ben bemutatott, és máig a repertoáron tartott Tersánszky Józsi Jenő Misi mókus meséje volt.

I/Y

A nevekkel sokszor van baj
Főként az i/y végü nevekkel
Bródy Vera szerencsés, mert az ő nevét mindig y -al írják
Simándi/y József esetében már nem egyértelmű, hol i hol y
A legnagyobb zűrzavar Szöllősy/i Irén nevével van, mert neki még ö/ő betűi is vannak
variációk:

MI ÚJSÁG A FUTRINKA UTCÁBAN? 

Bálint Ágnes

Bálint Ágnes (Németh Sándorné/
1922 - 2008. író, szerkesztő, dramaturg.

A gimnázium első két osztályát magánúton végezte. Vizsgáit a székesfehérvári leánygimnáziumban tette le. majd a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában tanul .

1937. -ben  Bécsben a Frauenakademie nevű rajzintézetben rajzolni tanult.

14 éves korában a Magyar Úriasszonyok nevű folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meseregényét folytatásokban közölték.

1964

1958 -ban éppen egy Külkereskedelmi Vállalatnál dolgozott, ahol  négy felsőfokú nyelvvizsgát szerzett. Ekkor jelent meg a hirdetés, hogy a televízió gyerekszerkesztősége munkatársat keres. Jelentkezett az állásra. Kovács Béla az osztály vezetője, jó érzékkel első látásra döntött, Bálint Ágnest szerződtette. 1958. február 1-jétől 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola), majd rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme). 1968-ban indította az első környezetvédelmi műsort, a Kuckót.
Írói munkásságáért 1975 -ben József Attila díjat kapott.

Major Ida

MAJOR IDA

1920– 2005:
Színész, előadóművész.

Rózsahegyi Kálmán tanítványa,
1929–31-ben Lakner Artúr gyermekszínházának tagja.
1935-ben a Király Színház,
1937-ben az Arizona Mulató,
1939–44-ben a Pátria Hanglemezvállalat szerződtetett énekesnője volt.
1942–1949 között a Komédia Orfeum,
1945–49-ben a Pódium Kabaré,
1951–1960 között az Állami Bábszínház és a Kamara Varieté tagja.
1960–68-ban a televízió mesefilmjeinek (Futrinka utca: Böbe baba) szereplőjeként aratta sikereit.
Kellér Dezső író, humorista, konferanszié felesége volt.

Simándi József

Simándi József

1916 – 2002
színész, bábszínész, rendező

1936-tól Komáromban újságíróként dolgozott, majd egy vándorszínész társulat tagja lett.
Pályája kezdetén rajongott bonviván és kiváló karakterszínész.
1948-tól egy magánbábszínházzal, az Artista Egyesület Mutatványos engedélyével járta az országot. 1949-től 1958-ig az Állami Bábszínház színésze és rendezője
 1957–58-ban az Állami Bábszínház megbízott igazgatója.
1958-tól 1971-ig a József Attila Művelődési Központ igazgatója.
 Nagy televíziós népszerűséget szerzett Morzsi kutya megformálásával. /Beűűű/
 A televízióban színészként is dolgozott és rendezett bábjátékokat, sorozatokat
 A Süsü a sárkány c. sorozatban a Jó Királyfit majd  Királyt mozgatta

egy régi tv műsorból 1 perc az egyik leghíresebb szerepéről

Morzsa kutya a Futrinka utcából

B. Kiss István

B. KISS ISTVÁN 
1927-1982
Bábszínész, rendező,

Bölöni Kiss István korának legkiemelkedőbb bábszínésze volt
Amatőr bábjátékosként kezdte pályáját, majd
1953-tól az Állami Bábszínház tagja lett.
Rövid ideig a győri Kisfaludy Színház művésze, majd visszatért az Állami Bábszínházhoz.
Főszereplője volt a nagy klasszikusokat színpadra vivő bábszínházi sikereknek a hatvanas/hetvenes években.
Bábjátékos virtuózként jellemezték.
Az Állami Bábszínház  Bábstúdiójának bábmozgatási tanára volt.
A közönség leginkább a Mazsola című bájos bábfilm-sorozat Manócskájaként ismerhetik.
 Munkásságáért Jászai Mari díjjal tüntették ki.

Havas Gertrúd

HAVAS GERTRÚD
1926 – 1982

bábszínész, színész

1946-ban végzett az  Országos Színészképzőben.
A Ganz Gyárban dolgozott, majd az Állami Faluszínház színésznője. 1949 –ben leszerződött a Mesebarlangba.
1955 és 58 között a Magyar Rádió munkatársa.
1958 –tól az Állami Bábszínház vezető színésze az Európát bejárt sikerdarabok főszerepeit játszotta.
Közben a Televízió bábjátékaiban játszik. Ikonikus figurát alkot Mazsola utánozhatatlan hangját adva. 

1964 –ben Mazsola alakításáért a Magyar Televízió nívódíjban részesítette.

A Jászai Mari-díjat 1966-ban és 1974-ben kapta meg..

Kende Márta

Kende Márta

1923 - 1994

rendező, grafikus

Kende Márta a Sündisznócska lakodalma
felvétele közben 1981

A Magyar Televízió első évtizedének meghatározó alkotó személyisége. A bábműfajban iskolát teremtett.

1939-43 között Pesten és Párizsban grafikai iskolákat látogatott, itthon szerezte meg grafikusi oklevelét. Dolgozott az Úttörő Színházban, az Ifjúsági Színházban, a Madách Színházban, az Állami Bábszínházban 1947-től 1950-ig mint segédrendező, majd 1950-től mint rendező.

A Magyar Rádiónál külsős rendezőként dolgozott. Itt ismerte meg Kovács Béla, az alakuló televízió gyermek szerkesztőségének vezetője és csábította át a televízióba. 1958-tól a Magyar Televízió rendezője. 

A régi televíziós újságok tanúsága szerint 1959 és 1963 között, a Televízió kezdeti időszakában, minden héten volt legalább egy élő adása – mivel akkor még minden élőben ment -, vagy valamilyen műsora (csak az első 4 évben több mint 250 darab!!!). Minden műfajban dolgozott, gyerekműsort éppoly szívesen rendezett, mint mély-elemző dokumentumfilmet (a korabeli kritikák „cinéma vérité”-ként emlegetik egy-egy műsorát), grafikusi végzettsége, és világlátása predesztinálta a képzőművészeti alkotásokra, melyekből szintén sokat vitt vászonra, de rendezett ifjúsági, vagy felnőtteknek szóló TV-játékokat is. 

Lévai Sándor

Sompolyogi formálódik Lévai Sándor ceruzája alatt.
A Futrinka utca makettje mellett

A Mi újság a Futrinka utcában? c. sorozat indulásakor a bábok és a díszlet tervezésével Lévai Sándort bízták meg. Lévai az Állami Bábszínház tervezője, színésze elégedetlen volt a feladataival, a klikkekre szakadó bábszínházi léttel, inkább belevágott az ismeretlenbe, kipróbálni milyen is a televízió. Aztán, mert kalandvágyó volt, élete végéig ott maradt a békésnek éppen nem mondható, de mindig új kihívásokkal szolgáló tévében. Nem panaszkodhatott a feladatok színességére. Ő lett a legfoglalkoztatottabb bábtervező, stílusa rányomta a bélyegét a magyar televíziós bábjátékok külső megjelenésére

Ritka pillanat Lévai Sándor a Süsü a sárkány
forgatási szünetében, a díszletet ellenőrzi

1930 -ban született Balassagyarmaton. 1954 -ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskola, Színpadtervező szakán. 1954-ben a kecskeméti színház díszlettervezője. majd a győri bábszínházban díszlettervező és bábszínész; 1960-83: a Magyar Televízió báb- és díszlettervezője. Nevéhez fűződnek olyan mai klasszikus mesék díszletei és bábjai mint a Futrinka utca, Csupafül, Rémusz bácsi meséi, Zsebtévé, Süsü, a sárkány.

linkek: 

https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9vai_S%C3%A1ndor_(b%C3%A1bm%C5%B1v%C3%A9sz)

https://takacsvera.blogspot.hu/2012/04/levai.html

takacsvera.blogspot.hu/2016/04/kiallitas-elott.html

http://www.takacsvera.hu/levasisanyi.php

Szőnyi Kató

Szőnyi Kató (Bp., 1918. dec. 19. – Bp., 1989. dec. 24.): rendező, Jászai-díjas (1960), érdemes művész (1967), kiváló művész (1978). Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában szerzett képesítést, és 1947-ben a Mesebarlang Bábszínházhoz szerződött. 1949-1955-ig az Állami Bábszínház tagja, 1955-ben a Győri Bábszínház vezetője és rendezője. 1958-ban visszatért az Állami Bábszínházhoz, amelynek 1965-től főrendezője. Rendezéseivel nemzetközi elismerést szerzett. 1960-ban a báb világtalálkozón a Biztos siker c. produkcióját a legjobb rendezés díjával tüntették ki. Fontosabb rendezései: Shakespeare: Szentivánéji álom; Bartók Béla: A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin; Kodály Zoltán: Háry János; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Petőfi Sándor: János vitéz; Sztravinszkij: Petruska; Britten: A pagodák hercege. – Irod. Földes Anna: Bábok és emberek. Beszélgetés Sz. K.-val (Színház, 1970. 6. sz.); Koós István: Elment a bábművész (Film, Színház, Muzsika, 1990. jan. 6.); Selmeci Elek: Sz. K. halálára (Magy. Nemzet, 1990. jan. 8.).

Bartók Béla: A csodálatos mandarin

Pantomim egy felvonásban

Librettó: Lengyel Menyhért

Bábszínpadra alkalmazta: Szilágyi Dezső

Szereplők: Mandarin; A Lány – Szakály Márta; Első csavargó – Gruber Hugó; Második csavargó – Gyurkó Henrik; Harmadik csavargó – Csajághy Béla; Öreg gavallér – Erdős István; Az Ifjú – Csák Zsolt; Juhász Ibolya, Kovács Marianna

Báb- és díszlettervező: Koós Iván

Asszisztens-játékmester: Kalmár Éva

Rendezte: Szőnyi Kató

Zenei felvétel: a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, Sándor János vezényletével

Bartók Béla: A fából faragott királyfi

Táncjáték egy f elvonásban

Librettó: Balázs Béla

Bábszínpadra alkalmazta: Szilágyi Dezső

Szereplők: Bánky Eszter, Czipott Gábor, Csajághy Béla, Erdős István, Gruber Hugó, Gyurkó Henrik, Juhász Ibolya, Kovács Marianna, Kuthy Ágnes, Szakály Márta

Báb- és díszlettervező: Bródy Vera

Asszisztens-játékmester: Kalmár Éva

Rendezte: Szőnyi Kató

Zenei felvétel: Állami Hangverseny Zenekar, vezényel: Ferencsik János

Kovács Kati

Kovács Kati
1932-2018
rendező

Alibánfán született, édesapja molnár volt, a második világháború idején kerültek Budapestre, középiskoláit már itt végezte, színésznőnek készült, de nem mert jelentkezni a Színművészeti Főiskolára, a Lenin Intézetben végzett történelem szakon. 1957-ben, a diploma megszerzése után a József Attila színházhoz került dramaturg gyakornokként, később Ráday Imre majd Egri István asszisztense volt, a színház mindig is a szerelme maradt. 1963- ban került a tévéhez Kende Márta asszisztenseként tanulta a szakmát.

Érdekes részlet az emlékirataiból:
"...Érdekes, hogy kicsi koromban nem szerettem a meséket. Ha valaki, akár anyu vagy Ilonka néni akartak mesélni én tiltakoztam. Később mindenem lett az olvasás előbb a versek, aztán a regények, ismeretterjesztő könyvek is. Már felnőtt voltam, mikor rájöttem miért volt ez a mesékkel. Az anyukám varrónő volt sokan jártak hozzánk s sok rémtörténeteket meséltek. s ezektől féltem, eleinte azt hittem a mese az mind ilyen. Azután ez lett a mesterségem fő része. Csináltam a „Dörmögő Dömötört 3x12 részt, esti mesének Minibocsot, Zsebtévét sok-sok idegen mesefilmet szinkronizáltam. Persze csináltam zenés, ismeretterjesztő, dokumentum-filmeket is..."

Mindemellett számos élő adást, ismeretterjesztő sorozatot készített, ő volt a Játsszunk bábszínházat rendezője

Játsszunk bábszínházat

Még egy érdekes részlet az emlékiratokból. Utolsó padban c. filmhez kapcsolódik. Akkor Kati már évek óta rendező volt.
"...Kende Mártától tanultam a tévés szakmát. Hamarosan az ő asszisztense lettem. Azután mikor már sok önálló munkám volt, a Márta pedig más osztályra ment, de még készített egy forgatókönyvet a gyerekeknek Halasi Mária:”Utolsó padban” c. regényéből. Az akkori asszisztense otthagyta, elkeseredve mesélte az étkezőben. Mondtam majd én, asszisztálok Neked. A főnökség csodálkozott, hogy ez nem szokás. Mondtam: mostantól az lesz. A feladat nem volt egyszerű, mivel olyan cigány, 10-éves kislányt kellett keresni, aki szép, szépen beszél, értelmes. Nagysápon találtam rá. Ő az Eta. Azóta is jó kapcsolatba vagyunk, már neki is van kislánya 22-éves egyetemista. Eta diadetikus és élelmezési mérnők..."

Imre Etelka az Utolsó padban c. filmben 1975

 

 Egy kép a hetvenes évek elejéről

Kovács Kati, Abonyi Antal, Szabó Márta

2010, a volt gyerekosztály volt dolgozói találkozót rendeztek a Bálint Ágnes Emlékházban
Kelemen Endre, Kovács Kati, Kovács Béla, Kremsier Edit

 

Koós Iván

Koós Iván
Kossuth-díjas báb- és díszlettervező
Budapest, 1927. március 26. – Budapest, 1999. október 15.

Bródy Vera és Koós Iván

Felsőfokú tanulmányokat a Magyar Képzőművészeti Főiskola festőművész szakon folytatott (1949-1953), ahol mesterei Kmetty János és Szőnyi István voltak. Bábjátékaival, báböltözeteivel, díszleteivel szinte az egész világot bejárta. Az Építőipari és Műszaki Egyetem Rajz Tanszékén tanított 1953-1960 között. 1960-1993 között az Állami Bábszínházban, 1992-től Budapest Bábszínházban dolgozott, mint báb- és díszlettervező. 1994-1995-ben a Budapest Bábszínház igazgatója, 1995-1999 között művészeti vezetője, közben a Képzőművészeti - és a Filmművészeti Főiskolán is oktatott.

tovább a Wikipédián

 Egyszer egy királyfi bemutató: 1963.

 ARTLIMES oldaláról

Takács Vera

Szerkesztő, dramaturg, rendező
Nagykanizsa 1946 április 9.

A gimnáziumot Tabon végezte majd az ELTE Bölcsészettudományi Kar – magyar-történelem szak (1965-1970) elvégzése után 1970-2007 között a Magyar Televízió gyermekműsorok szerkesztőségén dolgozott, mint főmunkatárs. Ismeretterjesztő sorozatokat és játékfilmeket egyaránt készített. Szerkesztői munkájának fontos állomása volt az 1972-ben elkészült, Kemény Henrik legismertebb műveit megörökítő sorozat, a Vitéz László és a többiek. Dramaturgként rátalált Süsü, a sárkány figurájára, és elérte, hogy a történetből bábjátékfilm sorozat készüljön. 1979-től rendezőként kezdett dolgozni. Több kisjátékfilm sorozat (Őrsbéli krónikák, Kicsi a bors...) után, 1986-ban mutatták be a nagy sikerű A világ legrosszabb gyereke c. játékfilmjét. 1989 és 1997 között vetítették a Kölyökidő (Kamaszodó Kamaszadó) c. sorozatát, melynek író-rendezője volt. Nyugdíjba vonulása után, 2007–2013 között a Gyermekszínházi Portál internetes újság főszerkesztője volt. 2010-2011 között a Bálint Ágnes Műhely művészeti vezetőjeként dolgozott. 2011-2012 között az MTVA Gyermek és Ifjúsági Főszerkesztőségének tanácsadója volt.

Balázs Béla-díj (2003)
Kamera Hungária televíziós fesztivál – alkotói díj (2003)

Forrás:
Wikipédia
TVMT