Kende Márta
1923 - 1994
rendező, grafikus
 |
| Kende Márta a Sündisznócska lakodalma felvétele közben 1981 |
A Magyar Televízió első évtizedének meghatározó alkotó személyisége. A bábműfajban iskolát teremtett.
1939-43 között Pesten és Párizsban grafikai iskolákat látogatott, itthon szerezte meg grafikusi oklevelét. Dolgozott az Úttörő Színházban, az Ifjúsági Színházban, a Madách Színházban, az Állami Bábszínházban 1947-től 1950-ig mint segédrendező, majd 1950-től mint rendező.
A Magyar Rádiónál külsős rendezőként dolgozott. Itt ismerte meg Kovács Béla, az alakuló televízió gyermek szerkesztőségének vezetője és csábította át a televízióba. 1958-tól a Magyar Televízió rendezője.
A régi televíziós újságok tanúsága szerint 1959 és 1963 között, a Televízió kezdeti időszakában, minden héten volt legalább egy élő adása – mivel akkor még minden élőben ment -, vagy valamilyen műsora (csak az első 4 évben több mint 250 darab!!!). Minden műfajban dolgozott, gyerekműsort éppoly szívesen rendezett, mint mély-elemző dokumentumfilmet (a korabeli kritikák „cinéma vérité”-ként emlegetik egy-egy műsorát), grafikusi végzettsége, és világlátása predesztinálta a képzőművészeti alkotásokra, melyekből szintén sokat vitt vászonra, de rendezett ifjúsági, vagy felnőtteknek szóló TV-játékokat is.
A báb különösen kedves volt számára, Kremsier Edit szerkesztővel együtt dolgozva rendezőként nevéhez fűződik a „Játsszunk bábszínházat!” sorozat, melynek hatására az országban mindenütt megjelentek az iskolai bábszakkörök, bábelőadások, melynek legjobbjai a televízió képernyőjén is megjelentek.
Rendezőként legszívesebben Bródy Vera, Lévay Sándor és Koós Iván báb- és díszlettervezőkkel dolgozott együtt. A „bábos” hatású képi megfogalmazást még TV-játékban is használta színész szereplőkkel (A csodálatos vargáné – Lorca).
A Magyar Televízióban a báb-műfaj meghonosítása az Ő nevéhez fűződik.
1972-74 között forgatta különös műgonddal készült „Tükrös” című népművészeti sorozatát, valós filmfelvételeket kevert animációs, trükkasztalon kockázott, vagy bábos technikával.
Ha filmjeivel indult televíziós, vagy rövidfilm fesztiválokon itthon, vagy külföldön, rendszerint díjjal jutalmazták munkáit.
Legtöbben ma már bábfilmjeire emlékeznek vissza: az első Esti mese mackós bevezető filmecskéje, a Futrinka utcák, a Sündisznócska 4 részes sorozata, a Mazsola, Mazsola és Tádé sorozat.
Bálint Ágnes „Mi újság a Futrinka utcában?” című mesekönyvének, melyet a mai napig is megtalálható a könyvesboltok polcain, illusztrátora volt.
1980. február 1-vel vonult nyugdíjba. Aktív évei 1958-tól 1982-ig tartottak.
1966. március 31. - Balázs Béla díj
1979 - Érdemes Művész kitüntetés
 |
| 1963 - Mesterek városa Korompay Vali, KENDE MÁRTA, Szabó Attila, Inke László, Hadics László, Mestyán Tibor, Czóbel Anna, ... |
Bábfilmek és
bábjátékok
Tücsöklakodalom (1961)
Mi újság a Futrinka utcában? 1961-63
Sündisznócska sorozat 1961 / 1981
Egyszer egy királyfi (1966) Müncheni Tévéfesztivál,
Prix Jeunesse-díj, 1966
Mazsola
Tükrös – népművészeti sorozat (1972)
Vitéz László vándorútja - Kemény Henrik bábművész (1980)
Százszorszép (1982)
Élőszereplős gyerekfilm:
Utolsó padban (1977)
Fesztiváldíjas műveiből
Egyszer egy királyfi - Müncheni Tévéfesztivál, Prix
Jeunesse-díj, 1966
Bognár Anna világa - IV. Magyar Rövidfilmszemle, megosztott
fődíj, 1963
A siker - Miskolci Dokumentum Filmszemle fődíja, 1964
Ördögszekér - Miskolci Dokumentum Filmszemle fődíja, 1965
Néma tanúk - Miskolci dokumentum Filmszemle fődíja, 1966
Tér a papíron – Szolnoki Képzőművészeti Rövidfilmszemle, I.
díj, Lipcsei Fesztiváldíj, 1971
Suga Juli meg a többiek - Miskolci Fesztiváldíj, Lipcsei
Fesztiváldíj, 1977
Utolsó padban (1977) - Prix Danube fesztivál fődij Pozsony 1977
Utolsó padban (1977) - Prix Danube fesztivál fődij Pozsony 1977
Források:
Rádió és Televízió Újság
Utolsó padban - Prix Danube fesztivál fődij Pozsony 1977
VálaszTörlésKöszönöm, kiegészítettem
Törlés