Oldalak

▼

Oldalak

▼

SÜSÜ, A SÁRKÁNY 2. rész. Műhelymunka

Az első Süsü, az 50 perces a Filmgyár műtermeiben készült.
Stúdió 1975
 A folytatások már a televízió belső gyártásában. Ez annak is köszönhető, hogy a díszletműhely részlegeként remek szakembereket felvonultató bábműhely jött létre. Zsengellér Miklós vezetésével.
Zsengellér Miklós emlékezik

Nemcsak a bábokat kellett a tervek alapján megformálni. Sok apró kellék, mozgó makett, alakfigurák, falba csapódó nyílvessző várt elkészítésre. Pajzsok, kardok, sisakok 10-12 cm nagyságban az alig 60 cm mozgó királyi páncélautó, a vízköpő hal, Maly Róbert, Rieger Rudolf, Pregardt Oszkár és Fekete Árpád munkái.


Maly Róbert 18 évesen került a Süsü produkcióba, s ahogy ő maga meséli, már az első napon rangos feladatot kapott. Egyet a megoldhatatlanok közül. Az Apasárkány figurája elsőre annyira rosszul sikerült, hogy Szabó Attila nem volt hajlandó felvenni a jelenetet. Elképzelhetetlen volt, hogy öt nap alatt egy teljesen új figura készül. És mégis Maly felajánlotta, hogy megcsinálja, éjjel nappal dolgozott, megtanult lehetetlen helyzetekben aludni, de elkészült az új apa

Maly Róberet elmondja hog yis történt ez, meg még néhány érdekes műhelytitkot árul el



A sárkány alakjának megformálásához a döntő lökést furcsa módon egy radírtól kapta. Lévai állított be vele, egy kisfiútól orozta el. Ez a kis figura mozdította el a holtpontról az addig mindennel elégedetlen stábot. Eldöntettek az arányok, a kisgyerek mintájára, egyharmad fej, kétharmad test. Fontos volt, hogy pislogni tudjon, nyissa - csukja a száját. A másik nehéz feladatot a sárkány bőre adta. Egy rusztikus frottír szövetet festettek be sárkány zöldre, ez volt a bőre. Nagyon jól mutatott távolról, egész alakban, de egy közeli képen bizony csak egy törölközőnek hatott. Ekkor keletkeztek a „bumbuskák”. Szabó Emőke és Salgó Róza, két kiváló fiatal iparművész nevezték így ezeket a kis félgömböket, amiket az Ő kreativitásuk tett hozzá a sárkány megjelenéséhez.
A folytatások idején már létrejött a bábműhely - ahogy Zsengellér Miklós videójában is hallhatjátok és ekkor Dely Teréz vezetésével 3 kiváló iparművész dolgozott a bábműhelyben Szabó Márti, Papp Judit, és Zoób Kati


Az 1977. évi Kőszegi Gyermekfilmek és Gyermekműsorok Fesztiváljának szakmai vitájából idézek:
„…egy szakmai megfigyelés: gondoljanak arra hogy emlékeznek -e a paravánízű beállításokra? Hatvan percig úgy nézzük, mintha nem is paravánnal játszanák, hanem valóságos környezetben. Ez pedig olyan lelemény a rendező, díszlettervező, operatőr részéről, ami nagyon ritkán fordul elő ilyen bábokkal eljátszani a dolgot paraván előtt, mintha csaknem rajzfilmet látna az ember. Ez egyszerűen formai rátalálás „ /Sándor György/
 
Szabó Attila munkásságának kiemelkedő alkotása volt a Süsü a sárkány c. 9 részes bábfilm sorozat. A bábmozgatás igényessége, a látvány csodája, a pontos, aprólékos kidolgozás, a kesztyűs báb műfaját a csúcsra juttatta. A Lévai Sándor tervezővel és Abonyi Antal operatőrrel közösen kialakított díszletforma, ahol a kamera akár körbefordulva is követheti a szereplőt, a filmszerű beállítások, a plánok "élőszerű" használata, a világítás, ami pl. a bábszemeket élővé tette egyaránt hozzájárult, hogy a néző nem a megszokott színpadszerű kesztyűs bábfeldolgozást látta, hanem valami olyan élményt kapott, ahol teljesen elfelejtheti nemcsak a kisgyerek, hanem a nagykamasz, és a felnőtt is, hogy nem élő filmet, hanem bábot lát.
Hegedűs Anikó, Szabó Attila, Abonyi Antal, Sárközy András

Lévai Sándor a Süsü forgatáson
 Singer Dezső gyártásvezető a Süsü forgatásról
 ABONYI ANTAL operatőr
 DI POL JOLANDA vágó
 
Néhány érdekes:

Süsü fodrásznál járt, az első rész és a folytatások között új frizurát kapott.
Szerintem jól áll neki a kefe haj.
Az első részben a tűzfújás nem úgy sikerült, ahogy tervezték. Ilyen esetekben, mint pl. a tüzet okádó sárkány, impregnálják a szövetet tűzálló anyaggal, az orrába patronokat tesznek és TŰŰŰZ! De a rendező elégedetlen volt a füst mennyiségével, azt szerette volna, ha füstöl mint egy gőzmozdony. Hát megkapta a magáét. És majdnem egy egész új fejet kellett építeni a sárkánynak.
Szabó Attila és Lévai Sándor mindketten megszállott maximalisták voltak, semmilyen kompromisszumot nem tűrtek, a munkatársakat agyon szekálták, őrületbe kergették, mégis szívesen dolgoztak velük, mert tudták a végeredmény megéri. Különben meg ezek a filmesek/tévések - az igaziak - a kihívásokat szeretik, a minőségi munkát és nem megúszni akarják.

Stábfotó 1976 Az első rész forgatása végén


Az első rész - Születés
A második rész - Műhelymunka
A harmadik rész - Lelkesítés
A negyedik rész - Zenebona
Ötödik rész - Hanglemezek

 Süsü honlapja
stáblista 
Írta: Csukás István
Dramaturg: Takács Vera
Rendezte: Szabó Attila
Zeneszerző: Bergendy István
Báb- és díszlettervező: Lévai Sándor
Operatőr: Abonyi Antal
Gyártásvezető: Petrucz Miklós, Singer Dezső
 Felvételvezető: Bánhalmi Anna, Nyuzó Béla, Oláh Lajos
Vágó: Balázsi Zsuzsa, Bessenyei Erzsi, Di Pol Jolanda
Hangmérnök: Tóbel Béla
Grafikus: Gaál Éva, Katona Gyöngyi, Makki Mari, Sáfár Márta

Bábmechanikus: Rieger Rudolf
Makett: Pregardt Oszkár, Maly Róbert
Technikus Fekete Árpád
Koordinátor: Fleiner Gábor
Díszletépítő: Balázs László, Czövek János, Egenhoffer Tibor, Pugris Sándor
Berendező: Fazekas Zoltán
Kellék: Szabó Zsuzsa

Fővilágosító: Békési Lajos, Tréfás Imre
Színes technika: Szabó László
Segédoperatőr: Sárközy András, Szirmai Béla
Vágóasszisztens: Balázsi Zsuzsa, Révész Márta, Tátrai Eszter
Pirotechnika: Varsányi Attila
Naplóvezető: Dr. Nagy Györgyné
Rendezőasszisztens: Cs. Farkas Mihály, Frankó Zsuzsa, Hegedűs Anikó, Östör Zsuzsa, Réti Kata
Fényképek: Kempfner Zsófia, Lippai Ágnes, Szilágyi Mariann, Zich Zsolt
Lézertechnika: Multimédia Stúdió
Zenei rendező: Victor Máté

A bábok és díszletek az MTV díszletgyártó üzemének műhelyeiben készültek.
dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése