Az MTV gyerekműsorai: Vendég: VITÉZ LÁSZLÓ

Vitéz László és a többiek

Vitéz László, a nagymamucika báli legyezője és
Cuclifer az ördög

A MAGYAR TELEVÍZIÓ bábjait felvonultató blogban helyet kell kapjon egy vendégművész, a világhírű, műfajának utolsó autentikus képviselőjeként ismert KEMÉNY HENRIK, Kossuth díjas, a Népművészet Mestere. A bábjátékos.

Történetünk idején, 1972 -ben még nem volt Kossuth díjas, az Állami Bábszínház tagja volt, ahova a ligeti mutatványosok államosítása után került, eredetileg bábtechnikusként, szerencsére a hatvanas évek közepétől kezdve már sokat játszott és azt is megengedték, hogy járja az országot Vitéz László történeteivel. A vásári bábjáték Magyarországon az ötvenes/hatvanas években előbb tiltott, majd épphogy eltűrt műfaj volt.

Nemzetközi elismertsége azonban töretlen volt minden időben. A világ legfontosabb bábjait összegyűjtő müncheni Bábmúzeumban az angol Punch, a spanyol Guignol, az olasz Pulcinella, az orosz Petruska, a német Kasper, a török Karagőz és a vásári bábjáték többi hőse mellett Vitéz László is látható.

Amikor kezdő szerkesztőként megláttam az egyik Vitéz László előadást és hallottam a harsány kacagást a gyerekekkel zsúfolt nézőtéren, azt gondoltam, ezt azonnal fel kell venni, rögzíteni kell a televízió eszközeivel, hogy megmaradjon. Akkor az volt a szerkesztőség bábhoz értő munkatársai közt a vélemény, hogy ez zseniális, de nem lehet tévésíteni. De ha az ember fiatal csakazértse hallgat az öregekre.
- Nem tudhatjuk, míg meg nem próbáltuk! –
Sikerült elcipelni egy Vitéz László előadásra azt a főnökömet, aki döntött arról, hogy milyen műsorok készülhetnek. Annyit röhögött - gondolom számos főnökét képzelte az összes ördögök helyébe -, hogy azt mondta a végén, ez annyira jó, próbáljuk meg, hátha működik a televízióban is.

És működött! Köszönhetően mindenekelőtt Szabó Attila rendező a műfaj iránti alázatának és kiemelkedő szakmai tudásának. Nem akarta televíziósítani, de megtalálta azt az egyszerű formát, ami hűen közvetítette az előadásokat. Később A vásári bábjátékos c. filmben azt is megmutatta mi történik a paraván mögött.

Szabó Attila rendező és Kemény Henrik felvétel előtt 1972

Az 1. felvétel, Az elátkozott malom, a legtöbbet játszott előadás, a vásári bábjátékok tökéletes remeke. Minden ízében kiérlelt, évtizedek óta előadások során csiszolódott, kialakult melyik poént, milyen ritmusban kell játszani, hogy a legjobban hasson. A népművészet remekével állunk szemben. Biztos volt, hogy ezzel kezdünk.

Kemény Henrik Vitéz Lászlóval és Bambi

A 2. Az elásott kincs egy nógrádi kis falu búcsújában került felvételre, ahol a helybéli lakosok számára valódi esemény volt a bábjátékos megjelenése.

A 3. 4. rész játszóhelye a dunaújvárosi Vidám Park lett. Itt - lássatok csodát! - a Magyar Televízió erre az alkalomra felépítette a hajdani, ligeti bábszínház pontos mását.

Aztán – hisz nincsenek csodák – le is bontották.
3. rész A Csodaláda. Itt nem szabad énekelni.

A 4. résznek két változata is van. Amelyik adásba került csak két epizódból áll. Borbélysegéd, Vizes kislány. Nem kerülhetett képernyőre a Síró baba története, mert Vitéz László meglehetősen durván bánt a baba dadájával. A krokodil c. jelenet pedig amiatt maradt ki, mert a Vitéz Lászlót bosszantó banyát megeszi a krokodil és ugyan banya, de mégiscsak egy néni! De a televízió archívumában ez a két történet is megtalálható. Volt olyan vitézlászló történet, amit már az öncenzúra is visszatartott. Itt svábokat, zsidókat, tótokat gúnyol, attól függően, hogy a hajdani ligeti bábos kit látott ácsorogni a nézők között. A vásári bábjáték nem könnyű műfaj, a ligetben sok mindent lehet, amit egy jólnevelt televízióban a hetvenes években nem lehetett.

Hatvanas évek közepe felé, amikor elindult új vándorútjára Vitéz László, a színház belefért egy Trabant csomagtartójába. Minden összeszerelhető volt.

Henrik megérkezik és fél óra elteltével már áll a bábszínház.

Szervusztok Pajtikák!

A felvételre került epizódok:

Vitéz László és a többiek 1.

Az elátkozott malom

Vitéz László és a többiek 2.

Az elásott kincs

Vitéz László és a többiek 3.

Itt nem szabad énekelni!

Csodaláda

Vitéz László és a többiek – 4.
Borbélysegéd

Vizes kislány

Síró baba

Krokodil

Előadó: Kemény Henrik bábművész

Szerkesztő: Takács Vera

Rendező: Szabó Attila

Operatőr: Káplár Ferenc

Gyártásvezető: Herskovits Lia

Bambi, a hívogató báb állandó szereplője a műfaj előadásainak. A színpad mögül Henrik adta a zenét és a hangot, a Bambi testébe leggyakrabban Kemény Mátyás, az Öccs bújt bele.

A másik hívogató a négerek tánca.

Ez a videó 1972-ből való, a tv műsor egy rövid részlete

A második videót 2011 – ben, Henrik halála előtt 3 hónappal vettem fel, a Vojtina Bábszínház mutatványos napján. És amint a zene megszólal, pont ugyanúgy ütik a ritmust.

érdemes megnézni a két videót
és ezt is ahol Kemény Henrik a gyerekkoráról beszél. Amatőr felvétel, de a tartalma nagyon érdekes

A Vitéz László játékok egyik legjellegzetesebb kelléke a hatalmas palacsintasütő, a „nagymamucika” báli legyezője.

Ezzel a kicsit túlméretezett, de mégis hétköznapi tárggyal Vitéz László még a nagy „Cuclifert”, az ördögök királyát is legyőzi. Azt üzeni ezzel, hogy a démonok legyőzhetők. Hiszen a mese hőse, eljut a királyi trónig, meg se kottyannak neki az óriások, gonosz törpék, sok fejű sárkányok. És az már nyugodtan változhat, hogy mi nézők kit képzelünk az ellenség helyébe. Hiszen a mai filmsztár szuperhősök elődje püföli itt a gonoszokat. És ezért hangzik mindig olyan felhőtlen, felszabadult kacagás a nézőtéren.

Kemény Henrik évekig a romos ligeti bódéban és a Majakovszkij utcai lakásban őrizte a kellékeket, a csodás bábokat. Sokan igyekeztek segíteni neki és feltámasztani a hagyományt. A Színháztörténeti Múzeum udvarán a nyolcvanas évek elején megépítették a ligeti bábszínház mását, itt Henrik több előadást is tartott.

Mészáros Emőke bábtörténész fáradhatatlanságának köszönhetően 1987 -ben sikerült a Ligetben újra megnyitni Kemény Henrik Bábszínházát, a eredeti formájában. Nagy ünnepség volt, erről készítettünk ezt a vhs felvételt. A televízió hivatalosan nem számolt be róla. Sajnos a bábszínház a valódi ligeti környezet nélkül már nem tudott megélni.

A Kemény Korngut Alapítvány kiadványa

2004-től már a debreceni Korngut – Kemény Alapítvány gondozza a hagyatékot. Láposi Terka értő irányításával.

Lápos Terka és Kemény Henrik

Pletykázás

A mából visszanézve furcsának tűnhet, de a széplelkűek serege eleve elutasította a vásári bábjátékot. Erőszakosnak, durvának, közönségesnek látták pedagógusok, pszichológusok és persze a szülők egy része is. Erről több vita folyt. A nagy siker mellett kemény bírálatokat is kaptunk.

Sőt volt egy kellemetlen élményünk Münchenben, ott, ahol a múzeumban piedesztálra emelték Vitéz Lászlót, egy másik helyszínen egy nemzetközi televíziós és gyerekfilm fesztiválon, 1973 -ban megbukott a bemutatónk.

Abban az időben a gyerektelevíziózásban a hangadók többsége olyan alkotó volt, akik a szépségre, finomságra, eleganciára sokat adtak, védték a gyerekeket minden rossztól. Akkor még utolsó éveit élte a "zsindely van a háztetőn" (magyarul: Nicht vor dem Kind) szemlélet. Nem tetszett a durva püfölés, felháborodtak az ördögöket - fekete ördögöket/négereket - verő magyar hős ellen.

Viták, másféle ízlések, ágálók mindig vannak, de egy hagyományos műfajt, a vásári bábjátékot megőrizni abban a formában, ahogy a fiatal Kemény Henrik játszotta, nagyon fontos volt.

Látva a sok mai követőt, maga a műfaj is életképes és minden időben szórakoztató.

Kemény Henrik Pályi Jánossal, leghitelesebb mai követőjével.

1972 - ben még ilyen egyszerű cetli volt a nívódíj, de értéke valódi volt.

és az igazi elismerés hogy Kemény Henrik nekünk (Szabó Attilának és nekem) adta köszönetképpen a sorozat elkészítéséért azt a Vitéz Lászlót, aki a tévé sorozatban szerepelt. Értékét az is növeli, hogy Ő Kemény Henrik első saját készítésű Vitéz László figurája.
Most itt lakik a polcomon.