A ZSEBTÉVÉ BÁBJAI

A Zseb tévé, óvodásoknak szóló, játékos magazinműsor  1966-ban indult útjára és a nyolcvanas évek közepéig képernyőn volt. Többször változott a stáb, a műsorvezető személye, de a bábok nem öregedtek és megőrizték alapvető  karakterüket. Ők őrizték a zsebtévés érzést.

1966. szeptember 15. Az első adás.

1966

1965-ben Apor Judit szerkesztőt arra kérték, hogy az 5-8 éves korosztálynak készítsen olyan magazin műsort, ami nevelő célzatú jeleneteket tartalmaz, sok tanulsága van, ugyanakkor érdekes is a kicsik számára. A zenei műsorairól ismert szerkesztő Tóth Esztert választotta írónak.

Amikor az első forgatókönyv elkészült a szerkesztőség vezetője a fiatal Szabó Attilát bízta meg a rendezéssel, aki nagy lendülettel és ambícióval látott munkához. Harsány, szórakoztató műsort képzelt el. A televízió technikai fejlődése éppen eljutott nálunk is arra a szintre, hogy már trükköket alkalmazhattak. Így pl. kiléphetett a versmondó lány a könyvből, tárgyak mozogtak a térben. Ezek manapság a képi világ legtermészetesebb részei, de akkor komoly újdonságnak számítottak. 

Szabó Attila egy trükk beállítását nézi. 1966

Egy műsor gyakran viták, mit ne mondjak veszekedések során alakul ki. A Zseb-Tévé ezek közé tartozott. Apor Judit konzervatívabb, szokványosabb megoldásokat szeretett volna. Az igazi konfliktust azonban a műsorvezető személyének kiválasztása okozta. Szabó Attila nemcsak új formát, új látványt akart, hanem abból kiindulva, hogy a műsorban több báb is szerepel, egy fiatal bábszínésznek szánta a műsorvezető szerepét. Nem minden konfliktus nélkül lett Levente Péter, az Állami Bábszínház művésze az első Móka Miki

Móka Miki: Levente Péter

pletyka, legenda, akár igaz is lehet:

Amikor a tévéhez kerültem, 1970-ben sok változatban hallottam azt a történetet, hogyan lett mégis Levente Móka Miki. A leggyakoribb változat:

Éppen a TV nagy aulájában ültek le író, szerkesztő, rendező, egy megbeszélésre. A hatvanas években a televízió büféje, az aula amolyan találkozó hely volt, ahol sokan megfordultak, nemcsak a tévések, hanem színészek, írók is bejöttek egy kávéra, beszélgetni, ismerkedni. Még egy előnye volt az aulának. Abban az időben kevés embernek volt még otthon telefonja, viszont az aula számát meg lehetett adni:
  - 2 és 3 között ezen a számon hívhattok!
 Amikor a hívást felvette a pincér, bekiabált a tömegbe:
 - XY művészurat telefonon keresik, Itt van X Y? -
(legalább háromszor elhangzott a név, szerepeket lehetett kapni ezzel a módszerrel.)
A zsebtévés megbeszélés közepén is  felhangzik egy ilyen hívás:
 Levente Pétert kérik a telefonhoz!
Mindenki felnézett szokás szerint.
Itt van Levente Péter?
És elindult egy magas, vagány férfi, - kiköpött a fiatal Vittorio Gassmann - nevetősen, hangosan köszöngetve.
 - Ki ez a fickó? - kérdezték a hölgyek

 - Ő az! Róla beszélek  - mondta a rendező - Őt szeretném műsorvezetőnek!
Hm. Valóban?
Mi ez, ha nem JEL? És a kétkedők beadták a derekukat.

Hakapeszi Levente Péterrel a Füles címlapján 1973 - ban

Persze a véletlen, meg a jel csak egy pillanat, a sikerhez az is kellett, hogy a fiatalember alkalmas legyen a feladatra. Péter kiváló bábmozgató, remek pantomimes, mindemellett műsorvezetői tehetsége is van. Úgy beszélget a kisóvodásokkal és a bábokkal mintha felnőttek lennének, mégis megértik minden szavát.

Megfigyelhetjük, hogy a korai zsebtévékben milyen szoros, mondhatni bensőséges a bábok és Móka Miki kapcsolata, Levente Péter gyakran maga mozgatja nemcsak az eleve az ő kezére készített Frigyes mestert, hanem Bunyós Bálintot is.

A videó részletben megfigyelhető, hogy nemcsak teljes harmóniában vannak Szöllősy Irénnel, aki Bunyós Bálint hangja és mozgatója, de egy ponton Péter át is veszi a figurát és maga mozgatja, Szöllősy Irén  a hangot adja hozzá, szinkronizálja.

Szabó Attila és Levente Péter a  Zseb tévé egyik adásának próbáján.
1966

Később, amikor Szabó Attilát mégiscsak kiintrikálták a sorozatból, az Őt követők – Katkics Ilona, Somhegyi Béla, leghosszabban Kovács Kati – megtartották a zsebtévés formát. Egy idő után Levente Péter is elköszönt és a szerepét Gyabronka József vette át. A  bábozás nem könnyű szakma, megváltozott Miki és a bábpartnerek viszonya,

Móka Miki: Gyabronka József

Ugyanakkor Gyabronka kedves személyisége, barátságos lénye megnyerte a nézőket, sokak az Ő Móka Miki figuráját szeretik.
Két nagy korszakra osztható a Zsebtévé története. Az dönti el, hogy Levente vagy Gyabronka az igazi Móka Miki, hogy ki mikor volt kisgyerek s melyiküket nézte a tévében hetente vasárnaponként. Akik 1970 után születtek másik Móka Mikit ismernek, mint akik a hatvanas hetvenes években voltak kiskorú tévé nézők.

De a bábok minden korszakban ugyanolyanok maradtak. Nem öregedtek és a karakterükön sem történt változás.

TAKÁCS /BUNYÓS/ BÁLINT

Bunyós Bálint hivatalos nevén Takács Bálint, a ROSSZ KISFIÚ. Soha nem fogad szót, nem érti, miért kell így vagy úgy viselkedni. Mindig megtalálja a logikátlanságot a felnőttek utasításaiban, aztán Miki hathatós segítségével a kedves tanmese tanulsággal ér véget, ahogy ezt a kor megkívánta az írótól. A vörös, szeplős, izgága Bálint ugyanakkor képes volt az oktató történeteket úgy eladni, hogy közben mindenki szerette őt.

Bunyós Bálintot Szöllősi Irén mozgatta az asztal alól, vagy valaki takarásából. Ő adta a hangját is ezt a rekedtes, vagány kisfiú hangot.

A jól sikerült bábot Lévai Sándor tervezte. Bunyós kesztyűs báb, egy fontos ponton tért el a szokásostól. Az arca képlékeny anyagból készült, és volt az orránál egy kis fémkarika, amibe a mozgató beakasztotta az ujját, s így a báb bármikor tudott fintorogni, húzni az orrát, vagy megszeppenni.  

FURFANGOS FRIGYES

Furfangos Frigyes egy vicces labdabáb. Kicsi, gnóm manó, akinek mindig a legfurfangosabb kérdések jutnak az eszébe. Eredetileg Levente Péter öklére tervezték, Péter térdén ült úgy mozgatta, játszott vele. Furfangos hangját Kemény Henrik adta.

Frigyes mester sokat grimaszolt, rosszallását kárörvendezését és csodálkozását nemcsak Kemény Henrik sokszínű hangjával, hanem arcjátékával is ki tudta fejezni. Itt is az „orrhúzó karikát” alkalmazták. A szemüveg sokat ugrál, a Mester orráról a homlokára. Ezt az orr mozgatásával lehetett megoldani. Úgy helyezték el a szemüveg szárát, hogy egyféle orrmeghúzással felugorjon a sapkára. Bár könnyűnek tűnik, de sok gyakorlást igényelt Frigyes mozgatása.

HAKAPESZI MAKI

Kemény Henrik Hakapeszi és a kamera

HAKAPESZI, HA KAP, ESZI! Maki máig a legnépszerűbb a Zseb tévé bábjai közül. Egy bájos marionett báb Kemény Henrik és Lévai Sándor közös munkája. Henrik így emlékezik a készülésére: „Hakapeszi Maki az egyik legkedvesebb tévés szerepem és munkám volt a Zsebtévében. Lévai Sanyi barátommal találtuk ki a figurát. Ő a látványt tervezte, én a mechanikát és a szerkezetet. A bábot magát teljes egészében én alkottam, bütyköltem meg. Sok óra kísérletezése van benne, hogy minden úgy mozduljon, ahogy megálmodtuk. Nagyon elégedettek voltunk vele mindketten, amikor láttuk mozogni, nevetni a kedves, esetlen Makit. Én egy életre annyira megszerettem, hogy az eredetit otthon őrzöm jól becsomagolva. Már jóval a tévés szereplések után kitaláltuk Matyival, a testvéremmel, hogy a Vitéz László játékokat követően rövid Hakapeszi etűdökkel lepjük meg a közönséget. Nem igaz, mennyire elkábítottuk őket a Maki nevetős, rövid jeleneteivel.”

A részlet és a kép Láposi Terka:
Életem a bölcsőtől a sírig c. Kemény Henrik
életéről szóló albumából való

Hakapeszi az első időben Alfonsót hergelte pimasz átveréseivel.

Később Szuhay Balázs vette át a szerepet

A lényeg nem változott az évek során. Maki valamilyen teljesen agyament furfangos ötlettel átverte egy nagy tábla csoki ellenében a Hiszékeny járókelőt, aztán Móka Miki úgy forgatta a jelenetet, hogy egy kicsit Maki is megüsse a bokáját, de ez soha nem tántorította vissza az újabb tréfáktól.

"Véget ért a móka mára,

Zárul Miki mókatára.

De ha tetszett, nemsokára visszavárhatsz,

Jóska, Sára, Tercsi, Fercsi, Kata, Klára,

S valahány név a naptárba'

Eljövök még hozzátok,

Viszont látásra pajtások!"

Zseb tévé

1966. szeptember 15.
Tarka barka műsor – gyerekeknek

Írta Tóth Eszter
Dramaturg: Apor Judit

Móka Miki: Levente Péter
Bunyós Bálint Szöllősy Itén

Hakapeszi Maki: Kemény Henrik

Díszlettervező: Szabó László
Bábtervező: Lévai Sándor
Illusztrációk: Koós Iván
Vezető operatőr: Varga Vilmos
Rendező: Szabó Attila

Zseb tévé
15 évvel későbbi adások

Írta: Tóth Eszter
szerkesztő: Szellő Rózsa

Móka Miki: Gyabronka József
Bunyós Bálint: Szöllősy Itén

Hakapeszi és Frigyes Mester: Kemény Henrik
Hiszékeny Úr: Szuhay Balázs

Báb és díszlettervező: Lévai Sándor

Jelmeztervező: Báti Alice

Műszaki vezető: Morva Ferenc

Vezető operatőr: Dobay Sándor

Gyártásvezető: Pintér Alinka

Rendező: Kovács Kati

Források:
Levente Péter interjúk, személyes elbeszélés
Rádió és Televízió Újság
Láposi Terka: Életem a bölcsőtől a sírig. Kemény Henrik életrajzi album

Utóhang: A nyolcvanas években, mikor a műsor már elfáradt próbálkoztak más szereplőkkel, más formával felfrissíteni. Ezeket én már egy másik műsornak tekintem, véletlen címegyezéssel.