2015. szeptember 18., péntek

Bálint Ágnes

Bálint Ágnes (Németh Sándorné/
1922 - 2008. író, szerkesztő, dramaturg.

A gimnázium első két osztályát magánúton végezte. Vizsgáit a székesfehérvári leánygimnáziumban tette le. majd a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában tanul .
1937. -ben  Bécsben a Frauenakademie nevű rajzintézetben rajzolni tanult.
14 éves korában a Magyar Úriasszonyok nevű folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meseregényét folytatásokban közölték.
1964
1958 -ban éppen egy Külkereskedelmi Vállalatnál dolgozott, ahol  négy felsőfokú nyelvvizsgát szerzett. Ekkor jelent meg a hirdetés, hogy a televízió gyerekszerkesztősége munkatársat keres. Jelentkezett az állásra. Kovács Béla az osztály vezetője, jó érzékkel első látásra döntött, Bálint Ágnest szerződtette. 1958. február 1-jétől 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola), majd rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme). 1968-ban indította az első környezetvédelmi műsort, a Kuckót.
Írói munkásságáért 1975 -ben József Attila díjat kapott.

Major Ida

MAJOR IDA
1920– 2005:
Színész, előadóművész.
Rózsahegyi Kálmán tanítványa,
1929–31-ben Lakner Artúr gyermekszínházának tagja.
1935-ben a Király Színház,
1937-ben az Arizona Mulató,
1939–44-ben a Pátria Hanglemezvállalat szerződtetett énekesnője volt.
1942–1949 között a Komédia Orfeum,
1945–49-ben a Pódium Kabaré,
1951–1960 között az Állami Bábszínház és a Kamara Varieté tagja.
1960–68-ban a televízió mesefilmjeinek (Futrinka utca: Böbe baba) szereplőjeként aratta sikereit.
Kellér Dezső író, humorista, konferanszié felesége volt.


Simándy József


Simándy József
1916 – 2002
színész, bábszínész, rendező
1936-tól Komáromban újságíróként dolgozott, majd egy vándorszínész társulat tagja lett.
Pályája kezdetén rajongott bonviván és kiváló karakterszínész.
1948-tól egy magánbábszínházzal, az Artista Egyesület Mutatványos engedélyével járta az országot. 1949-től 1958-ig az Állami Bábszínház színésze és rendezője
 1957–58-ban az Állami Bábszínház megbízott igazgatója.
1958-tól 1971-ig a József Attila Művelődési Központ igazgatója.
 Nagy televíziós népszerűséget szerzett Morzsi kutya megformálásával. /Beűűű/
 A televízióban színészként is dolgozott és rendezett bábjátékokat, sorozatokat

2015. szeptember 17., csütörtök

B. Kiss István

B. KISS ISTVÁN 
1927-1982
Bábszínész, rendező,
Bölöni Kiss István korának legkiemelkedőbb bábszínésze volt
Amatőr bábjátékosként kezdte pályáját, majd
1953-tól az Állami Bábszínház tagja lett.
Rövid ideig a győri Kisfaludy Színház művésze, majd visszatért az Állami Bábszínházhoz.
Főszereplője volt a nagy klasszikusokat színpadra vivő bábszínházi sikereknek a hatvanas/hetvenes években.
Bábjátékos virtuózként jellemezték.
Az Állami Bábszínház  Bábstúdiójának bábmozgatási tanára volt.
A közönség leginkább a Mazsola című bájos bábfilm-sorozat Manócskájaként ismerhetik.
 Munkásságáért Jászai Mari díjjal tüntették ki.

Havas Gertrúd

HAVAS GERTRÚD
1926 – 1982
bábszínész, színész
1946-ban végzett az  Országos Színészképzőben.
A Ganz Gyárban dolgozott, majd az Állami Faluszínház színésznője. 1949 –ben leszerződött a Mesebarlangba.
1955 és 58 között a Magyar Rádió munkatársa.
1958 –tól az Állami Bábszínház vezető színésze az Európát bejárt sikerdarabok főszerepeit játszotta.
Közben a Televízió bábjátékaiban játszik. Ikonikus figurát alkot Mazsola utánozhatatlan hangját adva. 
1964 –ben Mazsola alakításáért a Magyar Televízió nívódíjban részesítette.
A Jászai Mari-díjat 1966-ban és 1974-ben kapta meg..

2015. szeptember 16., szerda

Kende Márta

Kende Márta
1923 - 1994
rendező, grafikus
Kende Márta a Sündisznócska lakodalma
felvétele közben 1981
A Magyar Televízió első évtizedének meghatározó alkotó személyisége. A bábműfajban iskolát teremtett.
1939-43 között Pesten és Párizsban grafikai iskolákat látogatott, itthon szerezte meg grafikusi oklevelét. Dolgozott az Úttörő Színházban, az Ifjúsági Színházban, a Madách Színházban, az Állami Bábszínházban 1947-től 1950-ig mint segédrendező, majd 1950-től mint rendező.
A Magyar Rádiónál külsős rendezőként dolgozott. Itt ismerte meg Kovács Béla, az alakuló televízió gyermek szerkesztőségének vezetője és csábította át a televízióba. 1958-tól a Magyar Televízió rendezője. 
A régi televíziós újságok tanúsága szerint 1959 és 1963 között, a Televízió kezdeti időszakában, minden héten volt legalább egy élő adása – mivel akkor még minden élőben ment -, vagy valamilyen műsora (csak az első 4 évben több mint 250 darab!!!). Minden műfajban dolgozott, gyerekműsort éppoly szívesen rendezett, mint mély-elemző dokumentumfilmet (a korabeli kritikák „cinéma vérité”-ként emlegetik egy-egy műsorát), grafikusi végzettsége, és világlátása predesztinálta a képzőművészeti alkotásokra, melyekből szintén sokat vitt vászonra, de rendezett ifjúsági, vagy felnőtteknek szóló TV-játékokat is. 

2015. szeptember 7., hétfő

LÉVAI SÁNDOR


Sompolyogi formálódik Lévai Sándor ceruzája alatt.
A Futrinka utca makettje mellett
A Mi újság a Futrinka utcában? c. sorozat indulásakor a bábok és a díszlet tervezésével Lévai Sándort bízták meg. Lévai az Állami Bábszínház tervezője, színésze elégedetlen volt a feladataival, a klikkekre szakadó bábszínházi léttel, inkább belevágott az ismeretlenbe, kipróbálni milyen is a televízió. Aztán, mert kalandvágyó volt, élete végéig ott maradt a békésnek éppen nem mondható, de mindig új kihívásokkal szolgáló tévében. Nem panaszkodhatott a feladatok színességére. Ő lett a legfoglalkoztatottabb bábtervező, stílusa rányomta a bélyegét a magyar televíziós bábjátékok külső megjelenésére

Ritka pillanat Lévai Sándor a Süsü a sárkány
forgatási szünetében, a díszletet ellenőrzi
1930 -ban született Balassagyarmaton. 1954 -ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskola, Színpadtervező szakán. 1954-ben a kecskeméti színház díszlettervezője. majd a győri bábszínházban díszlettervező és bábszínész; 1960-83: a Magyar Televízió báb- és díszlettervezője. Nevéhez fűződnek olyan mai klasszikus mesék díszletei és bábjai mint a Futrinka utca, Csupafül, Rémusz bácsi meséi, Zsebtévé, Süsü, a sárkány.
 
linkek: 

Szőnyi Kató


Szőnyi Kató (Bp., 1918. dec. 19.Bp., 1989. dec. 24.): rendező, Jászai-díjas (1960), érdemes művész (1967), kiváló művész (1978). Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában szerzett képesítést, és 1947-ben a Mesebarlang Bábszínházhoz szerződött. 1949-1955-ig az Állami Bábszínház tagja, 1955-ben a Győri Bábszínház vezetője és rendezője. 1958-ban visszatért az Állami Bábszínházhoz, amelynek 1965-től főrendezője. Rendezéseivel nemzetközi elismerést szerzett. 1960-ban a báb világtalálkozón a Biztos siker c. produkcióját a legjobb rendezés díjával tüntették ki. Fontosabb rendezései: Shakespeare: Szentivánéji álom; Bartók Béla: A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin; Kodály Zoltán: Háry János; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Petőfi Sándor: János vitéz; Sztravinszkij: Petruska; Britten: A pagodák hercege. – Irod. Földes Anna: Bábok és emberek. Beszélgetés Sz. K.-val (Színház, 1970. 6. sz.); Koós István: Elment a bábművész (Film, Színház, Muzsika, 1990. jan. 6.); Selmeci Elek: Sz. K. halálára (Magy. Nemzet, 1990. jan. 8.).

Bartók Béla: A csodálatos mandarin

Pantomim egy felvonásban

Librettó: Lengyel Menyhért
Bábszínpadra alkalmazta: Szilágyi Dezső

Szereplők: Mandarin; A Lány – Szakály Márta; Első csavargó – Gruber Hugó; Második csavargó – Gyurkó Henrik; Harmadik csavargó – Csajághy Béla; Öreg gavallér – Erdős István; Az Ifjú – Csák Zsolt; Juhász Ibolya, Kovács Marianna

Báb- és díszlettervező: Koós Iván
Asszisztens-játékmester: Kalmár Éva
Rendezte: Szőnyi Kató

Zenei felvétel: a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, Sándor János vezényletével

Bartók Béla: A fából faragott királyfi

Táncjáték egy f elvonásban

Librettó: Balázs Béla
Bábszínpadra alkalmazta: Szilágyi Dezső

Szereplők: Bánky Eszter, Czipott Gábor, Csajághy Béla, Erdős István, Gruber Hugó, Gyurkó Henrik, Juhász Ibolya, Kovács Marianna, Kuthy Ágnes, Szakály Márta

Báb- és díszlettervező: Bródy Vera
Asszisztens-játékmester: Kalmár Éva
Rendezte: Szőnyi Kató

Zenei felvétel: Állami Hangverseny Zenekar, vezényel: Ferencsik János