KICSI ÉS NAGY

Szabó Attila a televíziós trükk technika és a fekete színház hagyományaira építve, a remek karikaturista LEHO /Lehoczky István/ írói-tervezői közreműködésével bábsorozat készítésébe kezdett.

A Kicsi és Nagy sorozat epizódjai pár perces karikatúrák, viccek bábokkal elmesélve. Az elkészült néhány rész remek szórakoztatást ígér, pár perces vidámságot. A tv műsor szüneteiben kellett volna elhelyezni őket, derítésként. 

Egy félbemaradt műsor képei:

aki látszik: Varanyi Lajos, Joshi Barath
aki kékben: Meixler Ildikó és Demeter Sára

Szöllösi Irén

Szöllősi Irén

1920–2011
színész, bábszínész

Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában tanult. 1946 –ban a Nemzeti Színház tagja lett, majd Bod László igazgató átcsábította az Állami Bábszínházba, ahol hamar kiderült, hogy nemcsak színésznőként, bábmozgatóként is kiváló tehetséggel rendelkezik. 

Balogh Géza tanulmányában írja: „Gozzi A szarvaskirály című mesejátékában a fiatal Szöllősi Irén pályájának kirobbanó sikerét hozta. Romantikus hevülete, temperamentuma maradéktalanul érvényesült a parádés szerepben.”Tragikus és komikus nőalakokat egyaránt megformált Az Állami Bábszínház világhírű produkcióiban játszott szerepei mellett országos ismertséget és sikert hoztak a televíziós alakítások, Cicamica, Bunyós Bálint. Ezeket az állat és gyerekfigurákat is a felnőtt darabokban nyújtott igényességgel formálta meg.

Szabó Attila

SZABÓ ATTILA

1936 -1998
rendező

1960-tól ügyelőként és asszisztensként, majd 1964-től adásrendezőként dolgozott a Magyar Televízióban.1986-tól vezetőrendező, majd főrendező lett.

1967-ben készítette el Dugasz Matyi birodalma című első önálló bábjátékfilmjét, ahol sok meglepő technikai újítást alkalmazott. A híres esti mese bábsorozatokat eleinte asszisztensként, majd rendezőként készítette rendkívül igényesen (Mi újság a Futrinka utcában?, Csupafül, Futrinka utca). Kiugró sikert aratott a Zsebtévé című sorozat megtervezésével és rendezésével. Öveges professzor kísérletei és a Vitéz László és a többiek
c. Kemény Henrik művészetét megörökítő sorozat esetében pedig a teljes alázat, a bemutatásra kerülő személyiség középpontba helyezése, a televíziós alkotó folyamat elrejtése volt a megfelelő eszköze. Évekig rendezte a Fabula című irodalmi sorozatot,  Korniss Péter fotóművésszel két sorozatot is készített. Ő rendezte  Csukás István: Le a cipővel! című vidám, nyári történetének két részes filmváltozatát is.

Bródy Vera

Bródy Vera
1924 október 14.
bábtervező, színész, tanár

Az Iparművészeti Főiskolán tanult.
1949-ben színészként kezdte a pályát a Művész Színházban
1951 és 1954 között az Állami Bábszínház műhelyének szobrásza,
1956 és 1958 között a Győri Állami Bábszínház művésze volt
1958-tól pedig ismét az Állami Bábszínházban dolgozott
1968 –ban férjével Párizsba költözött, de továbbra is dolgozott az Állami Bábszínházban
A Magyar Televíziónak 1958 óta állandó külsős munkatársa
Az Állami Bábszínház kiemelkedő sikereinek részese volt. Ő volt a tervezője a Szőke ciklon c. előadásnak, ami az első nemzetközileg is elismert felnőtt előadás volt. Ő tervezte a világot járt A fából faragott királyfi bábjait. Alkotója volt A pagodák hercege, Háry János, A vihar c. daraboknak is.
Gyerekeknek készült számtalan műve közül a legelső, 1952 –ben bemutatott, és máig a repertoáron tartott Tersánszky Józsi Jenő Misi mókus meséje volt.

I/Y

A nevekkel sokszor van baj
Főként az i/y végü nevekkel
Bródy Vera szerencsés, mert az ő nevét mindig y -al írják
Simándi/y József esetében már nem egyértelmű, hol i hol y
A legnagyobb zűrzavar Szöllősy/i Irén nevével van, mert neki még ö/ő betűi is vannak
variációk:

MI ÚJSÁG A FUTRINKA UTCÁBAN?