Kovács Kati

Kovács Kati
1932-2018
rendező

Alibánfán született, édesapja molnár volt, a második világháború idején kerültek Budapestre, középiskoláit már itt végezte, színésznőnek készült, de nem mert jelentkezni a Színművészeti Főiskolára, a Lenin Intézetben végzett történelem szakon. 1957-ben, a diploma megszerzése után a József Attila színházhoz került dramaturg gyakornokként, később Ráday Imre majd Egri István asszisztense volt, a színház mindig is a szerelme maradt. 1963- ban került a tévéhez Kende Márta asszisztenseként tanulta a szakmát.

Érdekes részlet az emlékirataiból:
"...Érdekes, hogy kicsi koromban nem szerettem a meséket. Ha valaki, akár anyu vagy Ilonka néni akartak mesélni én tiltakoztam. Később mindenem lett az olvasás előbb a versek, aztán a regények, ismeretterjesztő könyvek is. Már felnőtt voltam, mikor rájöttem miért volt ez a mesékkel. Az anyukám varrónő volt sokan jártak hozzánk s sok rémtörténeteket meséltek. s ezektől féltem, eleinte azt hittem a mese az mind ilyen. Azután ez lett a mesterségem fő része. Csináltam a „Dörmögő Dömötört 3x12 részt, esti mesének Minibocsot, Zsebtévét sok-sok idegen mesefilmet szinkronizáltam. Persze csináltam zenés, ismeretterjesztő, dokumentum-filmeket is..."

Mindemellett számos élő adást, ismeretterjesztő sorozatot készített, ő volt a Játsszunk bábszínházat rendezője

Játsszunk bábszínházat

Még egy érdekes részlet az emlékiratokból. Utolsó padban c. filmhez kapcsolódik. Akkor Kati már évek óta rendező volt.
"...Kende Mártától tanultam a tévés szakmát. Hamarosan az ő asszisztense lettem. Azután mikor már sok önálló munkám volt, a Márta pedig más osztályra ment, de még készített egy forgatókönyvet a gyerekeknek Halasi Mária:”Utolsó padban” c. regényéből. Az akkori asszisztense otthagyta, elkeseredve mesélte az étkezőben. Mondtam majd én, asszisztálok Neked. A főnökség csodálkozott, hogy ez nem szokás. Mondtam: mostantól az lesz. A feladat nem volt egyszerű, mivel olyan cigány, 10-éves kislányt kellett keresni, aki szép, szépen beszél, értelmes. Nagysápon találtam rá. Ő az Eta. Azóta is jó kapcsolatba vagyunk, már neki is van kislánya 22-éves egyetemista. Eta diadetikus és élelmezési mérnők..."

Imre Etelka az Utolsó padban c. filmben 1975

 

 Egy kép a hetvenes évek elejéről

Kovács Kati, Abonyi Antal, Szabó Márta

2010, a volt gyerekosztály volt dolgozói találkozót rendeztek a Bálint Ágnes Emlékházban
Kelemen Endre, Kovács Kati, Kovács Béla, Kremsier Edit

 

Koós Iván

Koós Iván
Kossuth-díjas báb- és díszlettervező
Budapest, 1927. március 26. – Budapest, 1999. október 15.

Bródy Vera és Koós Iván

Felsőfokú tanulmányokat a Magyar Képzőművészeti Főiskola festőművész szakon folytatott (1949-1953), ahol mesterei Kmetty János és Szőnyi István voltak. Bábjátékaival, báböltözeteivel, díszleteivel szinte az egész világot bejárta. Az Építőipari és Műszaki Egyetem Rajz Tanszékén tanított 1953-1960 között. 1960-1993 között az Állami Bábszínházban, 1992-től Budapest Bábszínházban dolgozott, mint báb- és díszlettervező. 1994-1995-ben a Budapest Bábszínház igazgatója, 1995-1999 között művészeti vezetője, közben a Képzőművészeti - és a Filmművészeti Főiskolán is oktatott.

tovább a Wikipédián

 Egyszer egy királyfi bemutató: 1963.

 ARTLIMES oldaláról

Takács Vera

Szerkesztő, dramaturg, rendező
Nagykanizsa 1946 április 9.

A gimnáziumot Tabon végezte majd az ELTE Bölcsészettudományi Kar – magyar-történelem szak (1965-1970) elvégzése után 1970-2007 között a Magyar Televízió gyermekműsorok szerkesztőségén dolgozott, mint főmunkatárs. Ismeretterjesztő sorozatokat és játékfilmeket egyaránt készített. Szerkesztői munkájának fontos állomása volt az 1972-ben elkészült, Kemény Henrik legismertebb műveit megörökítő sorozat, a Vitéz László és a többiek. Dramaturgként rátalált Süsü, a sárkány figurájára, és elérte, hogy a történetből bábjátékfilm sorozat készüljön. 1979-től rendezőként kezdett dolgozni. Több kisjátékfilm sorozat (Őrsbéli krónikák, Kicsi a bors...) után, 1986-ban mutatták be a nagy sikerű A világ legrosszabb gyereke c. játékfilmjét. 1989 és 1997 között vetítették a Kölyökidő (Kamaszodó Kamaszadó) c. sorozatát, melynek író-rendezője volt. Nyugdíjba vonulása után, 2007–2013 között a Gyermekszínházi Portál internetes újság főszerkesztője volt. 2010-2011 között a Bálint Ágnes Műhely művészeti vezetőjeként dolgozott. 2011-2012 között az MTVA Gyermek és Ifjúsági Főszerkesztőségének tanácsadója volt.

Balázs Béla-díj (2003)
Kamera Hungária televíziós fesztivál – alkotói díj (2003)

Forrás:
Wikipédia
TVMT